Orbán Londonban
LONDON. Az Economist szerint ugyan tény, hogy Orbán Viktor a bel- és gazdaságpolitikában is hajlamos sajátos lépésekre, igazán aggasztónak a szlovák félelmekkel szembeni érzéketlenségét és az Oroszország és Kína felé való nyitását tartja a lap.
A tekintélyes brit lap azzal kezdi, hogy ritka alkalom, amikor Orbán Viktor interjút ad a nemzetközi sajtónak, talán ezért is olyan rossz a megítélése külföldön. Orbánt sok támadás érte, főleg politikai ellenfelei részéről. Ezek szerint diktatórikus a hatalomgyakorlása, az ország gazdasága pedig az összeomlás határán van.
Az Economist szerint viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az ország már "nincs az intenzív osztályon, mint amikor 2008-ban az IMF mentette meg a csődtől". Orbán a múlt pénteki londoni látogatása, a London School of Economicson tartott előadása után adott egy órás interjút a lapnak. Ebben három pontban fejtette ki politikája lényegét.
Az első a terhek elosztása, ami alatt azt érti, hogy ne csak az adófizetők és a hitelesek, hanem a bankok is viseljék a gazdaság megmentésének terheit. A második az állam átszervezése, ami az Economist szerint trükkös feladat, a posztkommunista országok közül egyedül Észtországban sikerült komolyabb mértékben felszámolni a kommunista bürokrácia maradékát. A harmadik pont a középrétegek megerősítése volna - idézi a lapot az index.hu.
Bár Orbán Viktor gyakran állítja példaként Magyarország és a Nyugat elé a keletet, Oroszországot és Kínát, az Economistnak nyilatkozva az ottani politikai döntéshozatalt is lassúnak és körülményesnek nevezte. A lap szerint ezzel le is lehet zárni a putyini összehasonlítás kérdését. Ezt a véleményüket csak erősítette, hogy a politikai tisztogatások vádjára reagálva Orbán felidézte, hogy a szocialisták 2002-ben hasonló tisztogatásokat végeztek, és 144 esetben indítottak büntetőeljárást Orbán kormányának tagjai ellen.
Az Economist elismerőleg szól arról, hogy Orbán, még ha szokatlan módszerekkel is, de stabilizálta a makrogazdasági helyzetet. A mikrogazdaság problémái azonban egyelőre megoldatlanok. A bürokrácia csökkentése, a munkapiaci reform és a feketegazdaság elleni harc nem, vagy nagyon lassan halad.
Az Economist szerint Magyarország külpolitikáját a szomszédokkal való, jelenleg rossz viszony határozza meg. Orbán szerint ez azért van, mert "a szlovákok tartanak tőlünk, a románok pedig nem". Azt viszont elutasította, hogy neki kéne lépéseket tennie a szlovákok megnyugtatására. "Ez nem az én dolgom" - mondta, utalva rá, hogy ha a magyarok megszokták, hogy harmadakkora országban élnek, akkor a szlovákoknak is "meg kell tanulniuk együttélni a helyzettel".
Az Economist újságírója szerint Orbánban nem a gazdasági és belpolitikai húzásai a legaggasztóbbak, ezek bizonyos szempontból érthetőek. Ami aggasztó, az a süketsége a szlovák félelmekre és a nyitottsága Kínára és Oroszországra. Utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy míg ellenzékben a Fidesz harcos kritikusa volt a KGB-s rezsimnek, újabban teljes fordulatot véve az orosz-EU partnerség harcos híve lett.
Az Economist szerint viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az ország már "nincs az intenzív osztályon, mint amikor 2008-ban az IMF mentette meg a csődtől". Orbán a múlt pénteki londoni látogatása, a London School of Economicson tartott előadása után adott egy órás interjút a lapnak. Ebben három pontban fejtette ki politikája lényegét.
Az első a terhek elosztása, ami alatt azt érti, hogy ne csak az adófizetők és a hitelesek, hanem a bankok is viseljék a gazdaság megmentésének terheit. A második az állam átszervezése, ami az Economist szerint trükkös feladat, a posztkommunista országok közül egyedül Észtországban sikerült komolyabb mértékben felszámolni a kommunista bürokrácia maradékát. A harmadik pont a középrétegek megerősítése volna - idézi a lapot az index.hu.
Bár Orbán Viktor gyakran állítja példaként Magyarország és a Nyugat elé a keletet, Oroszországot és Kínát, az Economistnak nyilatkozva az ottani politikai döntéshozatalt is lassúnak és körülményesnek nevezte. A lap szerint ezzel le is lehet zárni a putyini összehasonlítás kérdését. Ezt a véleményüket csak erősítette, hogy a politikai tisztogatások vádjára reagálva Orbán felidézte, hogy a szocialisták 2002-ben hasonló tisztogatásokat végeztek, és 144 esetben indítottak büntetőeljárást Orbán kormányának tagjai ellen.
Az Economist elismerőleg szól arról, hogy Orbán, még ha szokatlan módszerekkel is, de stabilizálta a makrogazdasági helyzetet. A mikrogazdaság problémái azonban egyelőre megoldatlanok. A bürokrácia csökkentése, a munkapiaci reform és a feketegazdaság elleni harc nem, vagy nagyon lassan halad.
Az Economist szerint Magyarország külpolitikáját a szomszédokkal való, jelenleg rossz viszony határozza meg. Orbán szerint ez azért van, mert "a szlovákok tartanak tőlünk, a románok pedig nem". Azt viszont elutasította, hogy neki kéne lépéseket tennie a szlovákok megnyugtatására. "Ez nem az én dolgom" - mondta, utalva rá, hogy ha a magyarok megszokták, hogy harmadakkora országban élnek, akkor a szlovákoknak is "meg kell tanulniuk együttélni a helyzettel".
Az Economist újságírója szerint Orbánban nem a gazdasági és belpolitikai húzásai a legaggasztóbbak, ezek bizonyos szempontból érthetőek. Ami aggasztó, az a süketsége a szlovák félelmekre és a nyitottsága Kínára és Oroszországra. Utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy míg ellenzékben a Fidesz harcos kritikusa volt a KGB-s rezsimnek, újabban teljes fordulatot véve az orosz-EU partnerség harcos híve lett.
Forrás
index.hu
