Orbán: Ami Európában folyik, nem az igazság nevében történik
BUDAPEST. A magyar kormányfő A portugál SIC Notícias csatornának adott interjúban hangsúlyozta: válság van a kontinensen, amit lehetetlen igazságos teherviselés megléte nélkül kezelni.
Európa szabályairól, Európa értékrendjéről, a kereszténység és a munka fontosságáról is nyilatkozott a portugál SIC Notícias csatornának Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő az interjúban a magyarok szabadságharcos stílusáról, őszinteségéről, illetve az unióban vívott politikai csatákról is nyilatkozott.
"Alapvetően szabadságharcosok vagyunk erős nemzeti érzelemmel" – jelentette ki a kormányfő. A Fidesz korai éveiről elmondta: a pártot 1988-ban alapították, a kommunista rezsim idején diákként kezdtek földalatti politikai tevékenységbe. Akkoriban korhatáros volt a párt, kizárólag 35 évesnél fiatalabbak lehettek tagok – jegyezte meg, hozzátéve: később azért módosítottak ezen, hogy a párt továbbra is fennmaradhasson.
"A szabadságharcosok stílusa az őszinteség és egyenesség, amit Európában néha populizmusnak neveznek, de én nem vagyok populista” – magyarázta Orbán Viktor. Kiemelte: a politika nemzetközi alapon szerveződik, a Fidesz pedig az Európai Néppárt tagja, ezen a színtéren komoly küzdelem folyik a Néppárt és a szocialisták között. "Logikus tehát, hogy rendszeresen támadnak minket a szocialisták, mi pedig szintúgy rendszeresen támadjuk őket, Magyarország ráadásul alkalmas jelölt arra, hogy a kritikák kereszttüzébe kerüljön, mivel a 2010-es választások után átfogó változtatásokat hajtottunk végre megújítottuk az országot" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „az én vízióm az, hogy jelenleg egy olyan Európában élünk, ahol létezik egy elfogadott vezérelv, ami alapvetően egyház- és vallásellenes, családellenes, valamint nagyon nemzetközi, és egyben nemzetellenes. Mi ezzel szemben azt képviseljük, ami ma is figyelembe veszi a kereszténység fontos szerepét, amelynek alapja a család, valamint úgy tekintünk Európára, mint a nemzetek Európájára. Amit mi képviselünk, ideológiai téren, az nincs összhangban az elfogadott vezérelvvel” - hangsúlyozta Orbán.
A sikereket firtató kérdésre a kormányfő úgy válaszolt: nincsenek titkok, „mi egy dinamikus nemzet vagyunk, ahol az emberek gondolkodásmódja változik, és az a politikus, aki nem érti meg a változásokat, nem lehet sikeres.” Nem ez az első kormányzati időszakunk – folytatta – „az 1998 és 2002 közötti kormány miniszterelnöke voltam, az emberek tehát tisztában voltak azzal, hogy milyen politikára számíthatnak, ha ismét ránk szavaznak, és kétharmados többséggel ismét minket választottak meg. A magyar politikában van egy olyan logika, hogy amikor a dolgok jól mennek, az emberek hajlamosak inkább a szocialistákra adni a voksukat, ha azonban az irányítás nem megfelelő, akár katasztrófa-közeli helyzetben, akkor az emberek ránk szavaznak. Visszahívnak bennünket, hogy tegyünk rendet, különben komoly problémákkal kell szembenéznünk” - fogalmazott.
Arra felvetésre, hogy ambiciózus reformokat próbál végrehajtani és egyben feszegeti az unió határait, emellett hisz a törvények mentén szerveződő Európában is, Orbán úgy reagált: pontos ez a jellemzés, hisz ő maga is európai, „egy Európa-párti politikus.” „Én az unióra, mint a nemzetek közösségére tekintek, szerintem a büszkeség, a nemzetek tisztelete örök eleme, illetve örök eleme kellene, hogy legyen az unió alapértékeinek, de ezzel együtt védenünk kell a szabályokat is. Én betartom a jogszabályokat, de kész vagyok vitába szállni azokkal. Nem élhetünk úgy, hogy azonnal készpénznek vesszük, ha valaki Brüsszelben azt mondja: valami nem megfelelő. Vitázzunk róla! Vannak érveink, nagyon egyértelmű érveink, illetve egy kiegyensúlyozott álláspontunk, és készek vagyunk európai stílusban vitázni. Ezt szeretnénk elérni” – mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor az unió jövőjéről szóló elképzelésekről is beszélt a portugál televíziónak. Mint mondta: a közösség jellegéről és jövőjéről szóló vita nyitott kérdés. „Nincs senki az unióban, akinek olyan terv van a zsebében, ami alapján kijelenthetnénk: ez a jó forgatókönyv, erre kell haladnunk. Európa lényege az egyeztetés, a koordináció, és ez okkal van így” – magyarázta.
"Mielőtt a jövőt kezdenénk el vitatni, meg kell értenünk az Európai unió helyzetét jelentette ki. Szerinte egyértelmű, hogy az unió két részre szakad, az országok egyik csoportjának - állítása szerint Portugália is ebbe a csoportba tartozik - már nincs saját pénzneme, mivel csatlakoztak az eurózónához. Más országoknak azonban, például Magyarországnak is, akik nem csatlakoztak az eurózónához, és ezért megmaradt a saját pénznemük, szerinte nagyobb a mozgásterük a pénz- és gazdaságpolitikában. „Emiatt eltérő gazdasági intézkedéseket tudunk alkalmazni a válság kezelésére, azokhoz az országokhoz képest, akik már csatlakoztak a pénzügyi unióhoz. Ez komoly és jelentős különbség, amit tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy megbolygatta-e a bankok és nagyvállalatok érdekeltségeit, Orbán azt válaszolta: a kijelentés "több mint igaz". Kifejtette: „ami Európában folyik, az nem az igazság nevében történik. Válság van, és lehetetlen úgy kezelni a válságot, hogy javítsuk a versenyképességet, csökkentsük az államadósságot, és emellett fenntartsuk az ország társadalmi és politikai stabilitását, ha nem igazságos a teherviselés. Egyértelműen kiálltam amellett, hogy a bankokat meg kell adóztatni. A multinacionális vállalatokat is be kell vonni a teherviselésbe, és ez nem csak egy átmeneti – persze azt sem mondhatom, hogy örökérvényű – de mindenesetre stabil eleme a gazdaságpolitikánknak.”
A kormányfő szerint az emberek megértik ezt. „A politikai elittel kezdtem, azt mondtam: válság van, felére kell csökkentenünk a politikusok számát, és 50 százalékkal csökkentettük a parlament létszámát, majd 50 százalékkal a helyi és városi önkormányzatok létszámát.” Felezték a politikai elitet, majd őket követték a nagyvállalatok és a bankok, végül pedig maguk az emberek, akik elfogadták, hogy ez a fajta megközelítés indokolt – mondta a meghozott intézkedésekkel összefüggésben.
„Nem állíthatom, hogy az élet Magyarországon könnyű. Nagyon szegény országról beszélünk. A nettó jövedelem havi 500 euró, a nyugdíj pedig kevesebb, mint havi 300 euró, illetve ahhoz közelítő összeg. Ez tehát egy szegény ország, de egyszersmind egy olyan ország is, ami – hogy így mondjam – pozitív beállítottságú. Az emberek felismerték, hogy nem élhetünk tovább így, a kiváltságok kultúráját el kell felejtenünk, és egy teljesítmény alapú társadalomra van szükség” – fogalmazott. Orbán hozzátette: a jóléti állam helyett munkaalapú államra van szükség. Ezért 16 százalékos egykulcsos adót, és 10 százalékos társasági adót vezettek be, miközben próbálja az embereket meggyőzni arról: érdemes többet és keményebben dolgozni.
Saját bevallása szerint a kormány által hozott reformok működnek. „Mi voltunk az egyetlen ország, aki ki tudta kerülni az IMF programját. Erről senki sem beszél, de Magyarország volt az első olyan ország, ami pénzügyileg összeomlott 2008-ban, még a görögök előtt. Kizárólag a külföldi tőke tartott minket életben, részt vettünk az IMF programban. De ezt leállítottam, és a programból kiléptünk, mégis azon öt Európai ország egyike vagyunk, amelyek képesek voltak csökkenteni államadósságukat, a költségvetési hiányunk pedig 1,9 százalékos volt, ami elég jó adatnak tekinthető.” Orbán Viktor az interjúban elárulta: bízik abban is, hogy az idén kikerül az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ebben az értelemben a helyzetünk kielégítő – mondta, megjegyezve: a gazdasági növekedés tekintetében akadnak nehézségek, de a tavalyi negatív adatok után „minden szakértő azt jósolja”, hogy idén megindul a növekedés, „jövőre pedig már egész elfogadható értékekkel számolhatunk.” Ezért optimista vagyok a politikánkkal kapcsolatban – tette hozzá.
Szavai szerint a 16 százalékos adó túl magas, „egyszámjegyű összeg kellene, hogy legyen”. Az egykulcsos adórendszer igazságos, „ha egy koncepció részeként szemléljük.” A koncepció teljesítményalapú, munkaalapú társadalomra vonatkozik, hogy az emberek akkor fizessenek adót, amikor elköltik a pénzüket – magyarázta. Az ÁFA kulcs a legmagasabb Európában, a munkaerőre kivetett adó azonban igen alacsony, „tehát nem akkor szeretnénk megadóztatni az embereket, amikor megkeresik a jövedelmüket, hanem arra bíztatjuk őket, keressenek többet, legyenek gazdagabbak. A másik oldalon viszont, a pénzköltést magas ÁFA terheli, ami azt eredményezi, hogy a rendszer társadalmilag megalapozott” – mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy megfelelőnek tartja-e a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmódot Európában, úgy válaszolt: ez egy nagyon bonyolult kérdés. „Az első, illetve a második világháború után Magyarország elvesztette a területei és a népessége kétharmadát, ezzel a helyzettel nem egyszerű együtt élni. Az unió azért jelent megoldást a nemzeti nehézségeinkre is, mivel azt szorgalmazza, hogy tulajdonítsunk kisebb jelentőséget a határoknak, mint ahogy azt a múltban tettük” – emelte ki. Olyan európai programról van szó, amelynek célja egy közös jövő, ami nagyjából figyelmen kívül hagyja a szomszédos országokat. Schengen, a szabad kereskedelem, a munkaerő és a tőke szabad áramlása – ezek összhangban vannak a törekvéseinkkel, és ezek pozitív értékek – hangsúlyozta a kormányfő. "Amikor azért érveltem a magyar emberek előtt, hogy meggyőzzem őket a csatlakozás fontosságáról, akkor nemzeti alapú érveket használtam, hiszen az egyesített Európa a válasz a magyar nemzet nemzetstratégiai kihívásaira is" – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva kifejtette: vannak barátai Brüsszelben, de az ország mérete számít. "Tudni kell, hogy hol az ember helye. Magyarország lehet érdekes, de nemigen lehet meghatározó”. Állítása szerint más államokat „nem nagyon hozza lázba a magyar reformprogram, mivel ez egy kis ország. „Ám egyszersmind az Európai Néppárt tagjai is vagyunk, és a Néppárt sok miniszterelnököt ad Európának, ezért természetes, hogy a legjobb kapcsolatokat a néppárti miniszterelnökökkel ápoljuk” – közölte. Megjegyezte: vannak olyan szocialista politikusok is, akikkel jó a viszony, véleménye szerint nincs gond a személyes kapcsolataikkal. "Elképzelhető, hogy nem mindenki rajong értünk, vagy értem, de az élet így működik. Együtt élünk, együtt dolgozunk, és megfelelő érzelmi alapokon nyugszik az, ahogy az európai ügyeket együtt működtetjük" – mondta a magyar miniszterelnök.
A Jobbikot érintő felvetésekre úgy reagált: kormányzásuk előtt viszonylag nagy mozgásterük volt radikálisoknak. „Én azonban világossá tettem a választások előtt és után is zéró tolerancia lesz érvényben, hiszen az emberi méltósághoz való jog kiemelt fontosságú. Az új Magyar Alaptörvény pedig a keresztény gondolatiságára épül, és annak középpontjában az emberi méltósághoz való jog áll, ami minden magyar állampolgárt megillet. Nemcsak a magyar etnikumú állampolgárokat, hanem zsidókat, cigányokat, és mindenki mást. Az alaptörvény tartalmaz olyan kitételeket, amelyek az emberi méltósághoz való jogot védik, és nem csak a magánszemélyekét, hanem a közösségekét is" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
"A közösségek alaptörvényben rögzített emberi méltósághoz való joga teljesen újszerűnek számít az európai jogtörténetben. Bevezettük a zéró toleranciát, és leállítottuk a radikális csoportok masírozását a közterületeken, ami tiltott, és törvénybe ütközik, hiszen bekerült a büntető törvénykönyvbe is” – sorolta a kormányfő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „a magyar történelemben, több mint száz évre visszamenőleg, a radikálisok, azaz a radikális jobb- vagy baloldal mindig megszerezte a szavazatok 16-17 százalékát. Ez mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. "A hozzánk hasonló mérsékelt politikai erőknek tehát figyelembe kell venniük, hogy az országunkban élő emberek 16-17 százaléka radikális" – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy mit tart Európa legégetőbb problémájának. „Az európai intézmények, illetve az Európai Unió jogi felépítésénél fogva, azaz annak alapvető jellegét tekintve, intézményekből épül fel, illetve intézmények mentén szerveződik. Ennél fogva az intézmények nyelvezete, az intézmények gondolkodásmódja, illetve az intézményi vezetés nagyon elterjedt Európában. Válság idején azonban nem elegendők az intézmények. Olyan emberekre, olyan kemény fiúkra, olyan vezetőkre van szükség, akiket feltehetőleg nem mindenki szeret, de akik hatékonyan elvégzik a rájuk bízott feladatot” – jelentette ki.
"A mai Európában szükségesek a személyes kapcsolatok, ellenkező esetben az intézményi vezetés nem elegendő. Ezért igazi vezetőkre van szükség, ami egy szokatlan jelenség, ami nem volt része az életünknek az elmúlt 30 évben, de ismételten szükségünk van erős nemzeti vezetőkre" – adott hangot véleményének Orbán Viktor.
"Alapvetően szabadságharcosok vagyunk erős nemzeti érzelemmel" – jelentette ki a kormányfő. A Fidesz korai éveiről elmondta: a pártot 1988-ban alapították, a kommunista rezsim idején diákként kezdtek földalatti politikai tevékenységbe. Akkoriban korhatáros volt a párt, kizárólag 35 évesnél fiatalabbak lehettek tagok – jegyezte meg, hozzátéve: később azért módosítottak ezen, hogy a párt továbbra is fennmaradhasson.
"A szabadságharcosok stílusa az őszinteség és egyenesség, amit Európában néha populizmusnak neveznek, de én nem vagyok populista” – magyarázta Orbán Viktor. Kiemelte: a politika nemzetközi alapon szerveződik, a Fidesz pedig az Európai Néppárt tagja, ezen a színtéren komoly küzdelem folyik a Néppárt és a szocialisták között. "Logikus tehát, hogy rendszeresen támadnak minket a szocialisták, mi pedig szintúgy rendszeresen támadjuk őket, Magyarország ráadásul alkalmas jelölt arra, hogy a kritikák kereszttüzébe kerüljön, mivel a 2010-es választások után átfogó változtatásokat hajtottunk végre megújítottuk az országot" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „az én vízióm az, hogy jelenleg egy olyan Európában élünk, ahol létezik egy elfogadott vezérelv, ami alapvetően egyház- és vallásellenes, családellenes, valamint nagyon nemzetközi, és egyben nemzetellenes. Mi ezzel szemben azt képviseljük, ami ma is figyelembe veszi a kereszténység fontos szerepét, amelynek alapja a család, valamint úgy tekintünk Európára, mint a nemzetek Európájára. Amit mi képviselünk, ideológiai téren, az nincs összhangban az elfogadott vezérelvvel” - hangsúlyozta Orbán.
A sikereket firtató kérdésre a kormányfő úgy válaszolt: nincsenek titkok, „mi egy dinamikus nemzet vagyunk, ahol az emberek gondolkodásmódja változik, és az a politikus, aki nem érti meg a változásokat, nem lehet sikeres.” Nem ez az első kormányzati időszakunk – folytatta – „az 1998 és 2002 közötti kormány miniszterelnöke voltam, az emberek tehát tisztában voltak azzal, hogy milyen politikára számíthatnak, ha ismét ránk szavaznak, és kétharmados többséggel ismét minket választottak meg. A magyar politikában van egy olyan logika, hogy amikor a dolgok jól mennek, az emberek hajlamosak inkább a szocialistákra adni a voksukat, ha azonban az irányítás nem megfelelő, akár katasztrófa-közeli helyzetben, akkor az emberek ránk szavaznak. Visszahívnak bennünket, hogy tegyünk rendet, különben komoly problémákkal kell szembenéznünk” - fogalmazott.
Arra felvetésre, hogy ambiciózus reformokat próbál végrehajtani és egyben feszegeti az unió határait, emellett hisz a törvények mentén szerveződő Európában is, Orbán úgy reagált: pontos ez a jellemzés, hisz ő maga is európai, „egy Európa-párti politikus.” „Én az unióra, mint a nemzetek közösségére tekintek, szerintem a büszkeség, a nemzetek tisztelete örök eleme, illetve örök eleme kellene, hogy legyen az unió alapértékeinek, de ezzel együtt védenünk kell a szabályokat is. Én betartom a jogszabályokat, de kész vagyok vitába szállni azokkal. Nem élhetünk úgy, hogy azonnal készpénznek vesszük, ha valaki Brüsszelben azt mondja: valami nem megfelelő. Vitázzunk róla! Vannak érveink, nagyon egyértelmű érveink, illetve egy kiegyensúlyozott álláspontunk, és készek vagyunk európai stílusban vitázni. Ezt szeretnénk elérni” – mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor az unió jövőjéről szóló elképzelésekről is beszélt a portugál televíziónak. Mint mondta: a közösség jellegéről és jövőjéről szóló vita nyitott kérdés. „Nincs senki az unióban, akinek olyan terv van a zsebében, ami alapján kijelenthetnénk: ez a jó forgatókönyv, erre kell haladnunk. Európa lényege az egyeztetés, a koordináció, és ez okkal van így” – magyarázta.
"Mielőtt a jövőt kezdenénk el vitatni, meg kell értenünk az Európai unió helyzetét jelentette ki. Szerinte egyértelmű, hogy az unió két részre szakad, az országok egyik csoportjának - állítása szerint Portugália is ebbe a csoportba tartozik - már nincs saját pénzneme, mivel csatlakoztak az eurózónához. Más országoknak azonban, például Magyarországnak is, akik nem csatlakoztak az eurózónához, és ezért megmaradt a saját pénznemük, szerinte nagyobb a mozgásterük a pénz- és gazdaságpolitikában. „Emiatt eltérő gazdasági intézkedéseket tudunk alkalmazni a válság kezelésére, azokhoz az országokhoz képest, akik már csatlakoztak a pénzügyi unióhoz. Ez komoly és jelentős különbség, amit tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy megbolygatta-e a bankok és nagyvállalatok érdekeltségeit, Orbán azt válaszolta: a kijelentés "több mint igaz". Kifejtette: „ami Európában folyik, az nem az igazság nevében történik. Válság van, és lehetetlen úgy kezelni a válságot, hogy javítsuk a versenyképességet, csökkentsük az államadósságot, és emellett fenntartsuk az ország társadalmi és politikai stabilitását, ha nem igazságos a teherviselés. Egyértelműen kiálltam amellett, hogy a bankokat meg kell adóztatni. A multinacionális vállalatokat is be kell vonni a teherviselésbe, és ez nem csak egy átmeneti – persze azt sem mondhatom, hogy örökérvényű – de mindenesetre stabil eleme a gazdaságpolitikánknak.”
A kormányfő szerint az emberek megértik ezt. „A politikai elittel kezdtem, azt mondtam: válság van, felére kell csökkentenünk a politikusok számát, és 50 százalékkal csökkentettük a parlament létszámát, majd 50 százalékkal a helyi és városi önkormányzatok létszámát.” Felezték a politikai elitet, majd őket követték a nagyvállalatok és a bankok, végül pedig maguk az emberek, akik elfogadták, hogy ez a fajta megközelítés indokolt – mondta a meghozott intézkedésekkel összefüggésben.
„Nem állíthatom, hogy az élet Magyarországon könnyű. Nagyon szegény országról beszélünk. A nettó jövedelem havi 500 euró, a nyugdíj pedig kevesebb, mint havi 300 euró, illetve ahhoz közelítő összeg. Ez tehát egy szegény ország, de egyszersmind egy olyan ország is, ami – hogy így mondjam – pozitív beállítottságú. Az emberek felismerték, hogy nem élhetünk tovább így, a kiváltságok kultúráját el kell felejtenünk, és egy teljesítmény alapú társadalomra van szükség” – fogalmazott. Orbán hozzátette: a jóléti állam helyett munkaalapú államra van szükség. Ezért 16 százalékos egykulcsos adót, és 10 százalékos társasági adót vezettek be, miközben próbálja az embereket meggyőzni arról: érdemes többet és keményebben dolgozni.
Saját bevallása szerint a kormány által hozott reformok működnek. „Mi voltunk az egyetlen ország, aki ki tudta kerülni az IMF programját. Erről senki sem beszél, de Magyarország volt az első olyan ország, ami pénzügyileg összeomlott 2008-ban, még a görögök előtt. Kizárólag a külföldi tőke tartott minket életben, részt vettünk az IMF programban. De ezt leállítottam, és a programból kiléptünk, mégis azon öt Európai ország egyike vagyunk, amelyek képesek voltak csökkenteni államadósságukat, a költségvetési hiányunk pedig 1,9 százalékos volt, ami elég jó adatnak tekinthető.” Orbán Viktor az interjúban elárulta: bízik abban is, hogy az idén kikerül az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ebben az értelemben a helyzetünk kielégítő – mondta, megjegyezve: a gazdasági növekedés tekintetében akadnak nehézségek, de a tavalyi negatív adatok után „minden szakértő azt jósolja”, hogy idén megindul a növekedés, „jövőre pedig már egész elfogadható értékekkel számolhatunk.” Ezért optimista vagyok a politikánkkal kapcsolatban – tette hozzá.
Szavai szerint a 16 százalékos adó túl magas, „egyszámjegyű összeg kellene, hogy legyen”. Az egykulcsos adórendszer igazságos, „ha egy koncepció részeként szemléljük.” A koncepció teljesítményalapú, munkaalapú társadalomra vonatkozik, hogy az emberek akkor fizessenek adót, amikor elköltik a pénzüket – magyarázta. Az ÁFA kulcs a legmagasabb Európában, a munkaerőre kivetett adó azonban igen alacsony, „tehát nem akkor szeretnénk megadóztatni az embereket, amikor megkeresik a jövedelmüket, hanem arra bíztatjuk őket, keressenek többet, legyenek gazdagabbak. A másik oldalon viszont, a pénzköltést magas ÁFA terheli, ami azt eredményezi, hogy a rendszer társadalmilag megalapozott” – mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy megfelelőnek tartja-e a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmódot Európában, úgy válaszolt: ez egy nagyon bonyolult kérdés. „Az első, illetve a második világháború után Magyarország elvesztette a területei és a népessége kétharmadát, ezzel a helyzettel nem egyszerű együtt élni. Az unió azért jelent megoldást a nemzeti nehézségeinkre is, mivel azt szorgalmazza, hogy tulajdonítsunk kisebb jelentőséget a határoknak, mint ahogy azt a múltban tettük” – emelte ki. Olyan európai programról van szó, amelynek célja egy közös jövő, ami nagyjából figyelmen kívül hagyja a szomszédos országokat. Schengen, a szabad kereskedelem, a munkaerő és a tőke szabad áramlása – ezek összhangban vannak a törekvéseinkkel, és ezek pozitív értékek – hangsúlyozta a kormányfő. "Amikor azért érveltem a magyar emberek előtt, hogy meggyőzzem őket a csatlakozás fontosságáról, akkor nemzeti alapú érveket használtam, hiszen az egyesített Európa a válasz a magyar nemzet nemzetstratégiai kihívásaira is" – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva kifejtette: vannak barátai Brüsszelben, de az ország mérete számít. "Tudni kell, hogy hol az ember helye. Magyarország lehet érdekes, de nemigen lehet meghatározó”. Állítása szerint más államokat „nem nagyon hozza lázba a magyar reformprogram, mivel ez egy kis ország. „Ám egyszersmind az Európai Néppárt tagjai is vagyunk, és a Néppárt sok miniszterelnököt ad Európának, ezért természetes, hogy a legjobb kapcsolatokat a néppárti miniszterelnökökkel ápoljuk” – közölte. Megjegyezte: vannak olyan szocialista politikusok is, akikkel jó a viszony, véleménye szerint nincs gond a személyes kapcsolataikkal. "Elképzelhető, hogy nem mindenki rajong értünk, vagy értem, de az élet így működik. Együtt élünk, együtt dolgozunk, és megfelelő érzelmi alapokon nyugszik az, ahogy az európai ügyeket együtt működtetjük" – mondta a magyar miniszterelnök.
A Jobbikot érintő felvetésekre úgy reagált: kormányzásuk előtt viszonylag nagy mozgásterük volt radikálisoknak. „Én azonban világossá tettem a választások előtt és után is zéró tolerancia lesz érvényben, hiszen az emberi méltósághoz való jog kiemelt fontosságú. Az új Magyar Alaptörvény pedig a keresztény gondolatiságára épül, és annak középpontjában az emberi méltósághoz való jog áll, ami minden magyar állampolgárt megillet. Nemcsak a magyar etnikumú állampolgárokat, hanem zsidókat, cigányokat, és mindenki mást. Az alaptörvény tartalmaz olyan kitételeket, amelyek az emberi méltósághoz való jogot védik, és nem csak a magánszemélyekét, hanem a közösségekét is" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
"A közösségek alaptörvényben rögzített emberi méltósághoz való joga teljesen újszerűnek számít az európai jogtörténetben. Bevezettük a zéró toleranciát, és leállítottuk a radikális csoportok masírozását a közterületeken, ami tiltott, és törvénybe ütközik, hiszen bekerült a büntető törvénykönyvbe is” – sorolta a kormányfő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „a magyar történelemben, több mint száz évre visszamenőleg, a radikálisok, azaz a radikális jobb- vagy baloldal mindig megszerezte a szavazatok 16-17 százalékát. Ez mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. "A hozzánk hasonló mérsékelt politikai erőknek tehát figyelembe kell venniük, hogy az országunkban élő emberek 16-17 százaléka radikális" – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy mit tart Európa legégetőbb problémájának. „Az európai intézmények, illetve az Európai Unió jogi felépítésénél fogva, azaz annak alapvető jellegét tekintve, intézményekből épül fel, illetve intézmények mentén szerveződik. Ennél fogva az intézmények nyelvezete, az intézmények gondolkodásmódja, illetve az intézményi vezetés nagyon elterjedt Európában. Válság idején azonban nem elegendők az intézmények. Olyan emberekre, olyan kemény fiúkra, olyan vezetőkre van szükség, akiket feltehetőleg nem mindenki szeret, de akik hatékonyan elvégzik a rájuk bízott feladatot” – jelentette ki.
"A mai Európában szükségesek a személyes kapcsolatok, ellenkező esetben az intézményi vezetés nem elegendő. Ezért igazi vezetőkre van szükség, ami egy szokatlan jelenség, ami nem volt része az életünknek az elmúlt 30 évben, de ismételten szükségünk van erős nemzeti vezetőkre" – adott hangot véleményének Orbán Viktor.
Forrás
hirado.hu, M1
