2016. november 21., 17:35

Orbán: a migráció ügyében nem lehet tévedni

NIS. A migráció olyan ügy, amelyben nem lehet viccelni, hibázni, tévedni, átgondolatlanul engedményeket tenni, mert azt később nem lehet kijavítani - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szerbiai Nisben.
201611211455000.orb04.jpg
Galéria
+4 kép a galériában

A kormányfő a magyar-szerb kormányzati csúcs alkalmával tartott sajtótájékoztatón közölte: ahova tömegével érkeznek a migránsok, ott az élet megváltozik, és" a gyerekeink, unokáink azt kérdezik majd, hogy miért engedtük, hogy megváltozzanak az országaink, a kultúrájuk, etnikai összetételük, és miért engedtük, hogy rosszabbá váljanak, mint voltak".

Orbán Viktor kiemelte: együtt érez a migránsokkal, áldozatnak tekinti őket, akiket a saját országaik rossz kormányai, az embercsempészek és az elhibázott európai behívó politika egyszerre csapott be, de nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni, ahol szükség van rá.

A kormányfő kifejtette: Magyarország nyitva áll minden szerb ember előtt, aki dolgozni, kereskedni, beruházni vagy csak meglátogatni akarja, minden szerbet szívesen lát. A migráció viszont teljesen más téma, amelyben ha egyszer hibázik az ember, nem tudja kijavítani - magyarázta. Úgy látja, ha egyszer a migránsok azt gondolják, hogy Magyarország célország lehet, ahova törvénytelenül, ellenőrzés nélkül, a jobb élet reményében korlátlanul jöhetnek, már nem fognak elmenni többet. Hozzátette: Magyarország mindent megtesz, hogy mindenki visszatérhessen a saját hazájába, és jogszerűtlenül, a törvényeket megsértve senki nem léphet be vagy tartózkodhat az országban. Nem fogadjuk el azt sem, hogy Brüsszelől mondják meg, kik éljenek az országban, ennek a mi döntésünknek kell lennie - hangsúlyozta.

Orbán: itt az ideje a magyar-szerb gazdasági együttműködés megerősítésének

Az elmúlt években a magyar-szerb gazdasági együttműködés politikai feltételeit megteremtették, most itt az ideje gyakorlatiasnak lenni, hogy mindkét országot szolgáló beruházások jöjjenek létre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szerbiai Nisben, a magyar-szerb kormányülés alkalmával tartott sajtótájékoztatón.

A kormányülésről az Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor kiemelte: az elemzéseink azt mutatják, hogy Szerbia nagy fellendülés előtt áll, és ugyan nehezen hiszi az ember, hogy jobb idők következnek, mert "az optimizmus nem természetes tulajdonsága" a közép-európai embereknek, de a számok világosan beszélnek, és Szerbia fellendülése küszöbön áll, így sokkal nagyobb gazdasági lehetőségek kínálkoznak itt a befektetőknek, mint bármikor korábban.

Mint mondta, komoly befektetendő magyar tőke halmozódott fel az elmúlt években, ennek egy részét itt szeretnék befektetni, és Dél-Szerbiában is gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat lehet kiépíteni.

A kormányfő úgy vélte, miután a politikai feltételek létrejöttek, most gyakorlatiasnak kell lenni, a gazdaság nyelvén kell beszélni, és a két ország érdekét szolgáló beruházásokat megvalósítani.

Emlékeztetett: Magyarországnak jó és rossz tapasztalatai is vannak a külföldi beruházókkal, és a jók ahhoz kapcsolódnak, amikor a befektetők egyeztették terveiket a magyar gazdaságstratégiával, és hosszú távon fennmaradó befektetések jöttek létre, amelyek nyereségesek voltak, és a magyarok elfogadták őket. Mi is így csináljuk most, és csak olyan területeken lesznek magyar befektetések, amelyek szolgálják Szerbia érdekét, kapcsolódnak az itteni gazdaságstratégiához - közölte.

Orbán Viktor egyúttal azt kérte, hogy küldjenek szerb befektetőket Magyarországra, mert ugyan a magyar gazdaság számai most erősebbek (a szerbénél), de ezek ki fognak egyenlítődni, és azt szeretnék, hogy egyensúly jellemezze a kétoldalú kapcsolatokat. A magyar pénzügyi rendszer áll a szerb vállalkozók rendelkezésére, hogy sikeres és látható beruházásokat valósítsanak meg Magyarországon, és a magyar kormány támogatni fogja ezeket a beruházásokat - mondta.

Kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarország ma gazdaságilag sikeres, így vannak olyan erőforrásai, amelyek arra fordíthatók, hogy Szerbiában magyar, vagy magyar-szerb közös beruházásokat támogasson. Magyarország most akar bekapcsolódni a leendő szerb sikerbe, amelyről három-négy év múlva természetességgel beszélünk majd - tette hozzá.

A miniszterelnök közölte: az Eximbank 61 millió eurós pénzügyi keretet nyitott, ez nem végleges szám, ha kimerítik a szerb és magyar vállalkozók, megemelik, tehát nincs pénzügyi akadálya a magyar-szerb együttműködésnek, minden feltétel adva van a vállalkozóknak.

Arról is beszélt, hogy Szerbia minden olyan lépését támogatják, amely az illegális migráció megállítására irányul, élőerővel, szakértőkkel és anyagi forrásokkal is, mert Szerbia stabilitása Magyarország, Közép-Európa és egész Európa érdeke. A legjobb befektetés mindig a jó szomszéd, ezért érdekeltek vagyunk Szerbia sikerében - jelentette ki, hangsúlyozva a terrorizmus elleni és a biztonság érdekében tett közös erőfeszítések jelentőségét is.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat, messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával, és a Magyarországon élő szerbek is számíthatnak a magyar kormányra. Bár kevesebb szerb él Magyarországon, mint amennyi magyar Szerbiában, "ez nem mennyiségi kérdés", hanem elvi, becsületbeli ügy, így a magyar kormány mindig támogatni fogja a szerb közösséget és ennek pénzügyi terheit is vállalja - mondta.

A miniszterelnök megjegyezte: korábban megtekintették az épülő a Prosek-Bancarevo autópálya-szakaszt, amely bár Szerbiában épül, Magyarországnak is fontos.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy két határátkelőt nyitnak, továbbá az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta a gázellátás terén is. Szerbia ma Magyarországon keresztül juthat gázhoz, és Magyarország miatt egyszer sem került veszélybe az ország gázellátása, ezt vállaljuk a jövőben is - közölte. Hozzátette: ha Szerbia gázt akar tárolni, az is megoldható Magyarországon, a teljes rendszer áll Szerbia rendelkezésére. Megjegyezte: a Déli Áramlat gázvezetéket ugyan Brüsszel egyelőre megvétózta, de mindkét ország érdeke, hogy előbb-utóbb meglegyen a vezeték.

A sajtótájékoztató előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Jadranka Joksimovic szerb európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter aláírta a szerb csatlakozási tárgyalások támogatásáról szóló, magyar-szerb egyetértési nyilatkozat mellékletét képező, 2016-2017-re vonatkozó éves munkatervet, továbbá Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Zorana Mihajlovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter a tiszai hajózásról szóló egyezményt.

Vucic: a jó kapcsolatok a gazdaság területén is megmutatkoznak

Infrastrukturális projektekről, a gazdasági kapcsolatok erősítéséről, a befektetési lehetőségekről, kisebbségi ügyekről és migrációs kérdésekről tárgyalt a magyar és a szerb kormány hétfői dél-szerbiai együttes ülésén, amelyet követően Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kijelentette: a jó politikai kapcsolatok a gazdaságot is erősítik.  

A szerb miniszterelnök aláhúzta, hogy soha nem volt még olyan jó a kapcsolat a két kormány között, mint az utóbbi időszakban. Aleksandar Vucic történelminek nevezte a magyar kormány dél-szerbiai látogatását.

Elmondta, hogy az utóbbi időszakban nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között, és a nisi kormányzati csúcs egyik célja éppen az volt, hogy további magyar befektetőket vonzzon Szerbia a térségbe, de egyre több szerb befektetőt várnak Magyarországra is.

A kormánycsúcs témái között továbbá a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint az idegenforgalom területét érintő együttműködésekről esett szó. Itt elhangzott, hogy a gyógyfürdők kiépítése terén szerzett magyar tapasztalat nagyon hasznos lehet Szerbia számára, itt ugyanis még gyerekcipőben jár az idegenforgalom ezen ága.

Az infrastrukturális kapcsolatok erősítése között a Budapest-Belgrád, valamint a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal felújítását, valamint több autópálya kiépítését említette a szerb miniszterelnök. A két kormányfő hétfőn megtekintette a Prosek-Bancarevo autópálya-szakaszt, amely egy fontos közlekedési folyosó részét képezi, miután az út teljes egészében elkészül, összeköti majd Budapestet Szófiával és Isztambullal.

Kiemelte, hogy a migráció és a terrorizmus elleni harc területén meglévő belügyminisztériumi együttműködés jól működik, és ezt a továbbiakban is folytatni kell.

Elmondta, hogy kiemelkedően jó a szerb kormány kapcsolata a szerbiai magyarsággal, és ugyanilyen jó a magyar kormány viszonya a magyarországi szerbséggel.

Újságírói kérdésre válaszolva köszönetet mondott a magyar kormánynak azért az 50 milliárd forintos támogatásért, amelyet a vajdasági gazdaságfejlesztési programon keresztül a délvidéki vállalkozásoknak juttat. Mint mondta: minden befektetés jó hírnek számít, és minden ilyet csak támogatni tud a kormány.

Aleksandar Vucic köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének - aki szintén részt vett a közös kormányülésen -, mert az utóbbi időszakban hídként kötötte össze a két népet és a két kormányt.

A sajtótájékoztató előtt a szaktárcák két megállapodást írták alá. Az egyik Szerbia európai integrációjának folytatására, illetve annak támogatására vonatkozik. Jadranka Joksimovic európai integrációval megbízott tárca nélküli miniszter a dokumentummal kapcsolatban kijelentette, hogy annak értelmében Budapest szakembereket küld Szerbiába, akik a csatlakozási tárgyalások során a magyar tapasztalatokat felhasználva segítik Belgrádot.  

A másik megállapodással a Tisza nemzetközi hajózásra alkalmassá válik, azaz a jövőben már nemcsak magyar és szerb, hanem más felségjelzésű hajók is használhatják. A tiszai hajózásról szóló korábbi megállapodást 1955-ben írták alá, az új dokumentum pedig már a korszerű igényeknek is megfelelő feltételeket tartalmazza. Ezzel a megállapodással a Tisza a Rajna-Duna európai hajózási útvonal részévé válik.

Ez volt a magyar és a szerb kormány harmadik együttes ülése, 2014-ben Belgrádban, tavaly pedig Budapesten tartottak közös kormányülést.

Pásztor István: a vajdasági magyarság is profitálhat a virágzó szerb-magyar kapcsolatokból

A vajdasági magyarság is profitálhat a gyümölcsöző magyar-szerb kapcsolatokból, és nemcsak a kisebbségi jogok, hanem az infrastrukturális vagy a gazdasági fejlesztések szempontjából is - jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hétfőn a dél-szerbiai Nisben a magyar-szerb közös kormányülést követően a magyar sajtónak.

A VMSZ elnökének megfogalmazása szerint a harmadik közös magyar-szerb kormányzati csúcs is azt erősítette meg, hogy a jó politikai kapcsolatok kezdenek kézzelfogható és reális tartalommal megtelni.

A nisi kormányülésen tovább mélyültek a két ország tárcáinak viszonyai, a két oldal közötti kapcsolatok legnagyobb haszonélvezője pedig a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség.

Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök hétfői közös sajtótájékoztatóján mindkét fél részéről elhangzott Pásztor István kiemelkedő szerepe a két kormány közötti jó kapcsolatok kialakításában. A VMSZ elnöke ezt úgy kommentálta, hogy az utóbbi hat-hét évben sokat dolgozott a két kormány közötti baráti viszony kialakításán. Mint mondta: ezen a jó kapcsolaton keresztül a vajdasági magyarság is könnyebben tudja elérni, hogy megbecsült tagja legyen Szerbiának.

Magyarázata szerint sok olyan kérdés van, amelyet helyben kell megoldani, és ezért is fontos, hogy a vajdasági magyar közösség a VMSZ-en keresztül rendelkezik olyan politikai erővel, amely a szerb kormány tagjaként érdekérvényesítő kapacitással bír. A nemzetközi nagy projektekhez - mint a Belgrád-Budapest vagy a Baja-Szabadka-Szeged vasútvonal felújítása, és a Tisza nemzetközi hajózható útvonallá nyilvánítása - viszont a két kormány támogatására is szükség van.  

Pásztor István elégedettségének adott hangot, hogy a szerb kormány nem gördít akadályt a magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztési program elé, amelynek keretében Budapest 2018-ig 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a vajdasági magyar gazdasági szereplőknek, emellett pedig 30 milliárd forint értékben vehetnek igénybe kedvezményes kamatozású hitelt.

Orbán: most esélyünk van arra, hogy jobb legyen a helyzet

Orbán Viktor szerint az amerikai elnökválasztást követően most esély van "újragombolni kabátot", és jobb legyen a helyzet, mint eddig volt, és ez sikerülni is fog.

A kormányfő a nisi magyar-szerb kormányülés alkalmával tartott sajtótájékoztatón elmondta: több szerénység, empátia, megértés, partnerség és szellemi alázat kell a nemzetközi politikában az eddig tapasztaltnál. Az, hogy bárki fellépjen azzal az igénnyel, hogy ő "minden jónak tudója", minden erkölcsi felsőbbrendűség garanciája, és aki eltérően gondolkodik a migrációról, a nemzetről vagy a családról, az csak erkölcsileg alacsonyabb rendű álláspontot képvisel, mérhetetlenül bántott minket - fogalmazott. Hozzátette: remélhetőleg ettől most megszabadulhatunk.

Orbán Viktor kifejtette: a "sajátos közép-európai lelkiség" nagyon érzékeny az elnyomás minden fajtájára, és oka van annak, hogy az érzékeny közép-európaiak már hosszú évek óta úgy érzik, van a világban egyfajta szellemi elnyomás.

Úgy látja, Európában is változások kellenek, "mert elegünk van a kioktatásból, abból, hogy nem lehet elmondani a véleményünket, mert attól kell tartanunk, hogy erkölcsileg vagy politikailag megbélyegeznek minket. Meg kell szabadulni a szellemi elnyomástól" - magyarázta.

A kormányfő úgy vélte, nekünk is bátrabbnak kell lennünk, szabadabban kell beszélnünk, érvelnünk. Most könnyebb lesz a dolgunk, mint korábban, és nagy reményekkel nézünk az Egyesült Államokban várható változások elé - tette hozzá.

201611211455000.orb04.jpg
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás