Obama: Merkel "a történelem jó oldalán áll" a migrációs válság ügyében

A német kancellár és az amerikai elnök megbeszélése után közösen tartott sajtótájékoztatón Barack Obama kiemelte, hogy Angela Merkel "bátran" lép fel a migrációs válság kezeléséért, ami talán annak tulajdonítható, hogy "egykor falak mögé zárva élt".

Angela Merkel a válság kezeléséért tett amerikai erőfeszítések közül az embercsempészek ellen az Égei-tengeren indított NATO-műveletet emelte ki, és közölte, hogy Németország hálás az Egyesült Államoknak, amiért csatlakozott az akcióhoz. Mindketten hangsúlyozták, hogy mély aggodalommal tölti el őket a fegyvernyugvás törékenysége, az erőszak fellángolása Szíriában.

A német kancellár a szíriai biztonsági övezet ügyéről előző nap Törökországban tett nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta, nem kívülről, külső erők által védett "klasszikus védett övezetre" gondolt, hanem olyan térségről, amelynek biztonságát a genfi békefolyamat révén maguk a konfliktus résztvevői garantálják.

Barack Obama is kiemelte a genfi folyamat jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy csak politikai eszközökkel lehet rendezni a szíriai helyzetet. Jelezte, hogy Washington nem támogatná egy külső erőkkel védett övezet kialakítását. Mint mondta, nem ideológiai, hanem praktikus problémáról van szó, egyebek között tisztázni kellene, hogy mely ország lenne hajlandó jelentős nagyságú szárazföldi erőt küldeni az ötödik éve polgárháborúval sújtott Szíriába. 

Angela Merkel az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemről szólva rámutatott, hogy Németország az észak-iraki kurd erők, a pesmergák támogatásával "szinte paradigmaváltást" hajtott végre a biztonságpolitikában, hiszen soha korábban nem szállított fegyvert válságövezetbe. Németország máshol is fokozza erőfeszítéseit, ezt jelzi többek között afganisztáni katonai szerepvállalása - mondta a kancellár.   

Barack Obama ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagjának a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait.

A német kancellár és az amerikai elnök az ukrán válsággal kapcsolatban a minszki megállapodások végrehajtását sürgette. Angela Merkel hangsúlyozta, aggasztó, hogy még mindig nem tartós a fegyvernyugvás. Azt mondta, hogy az amerikai elnökkel "nagyon részletesen" megbeszélték, mit lehet tenni az ügyben.

A kétoldalú megbeszélésen Afganisztántól Líbiáig egy sor további válság alakulását is áttekintették, további fő témájuk pedig az EU és az Egyesült Államok formálódó, Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű szabadkereskedelmi szerződése volt. Angela Merkel úgy vélte, a TTIP "abszolút hasznos" Németországnak és egész Európának, ezért "igyekezni kell", hogy minél előbb elkészüljön a szerződés, azért is, mert már létrejött az Egyesült Államok, Japán és 10 további kelet-ázsiai és dél-amerikai ország úgynevezett csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodása (TPP).

Barack Obama a tájékoztatón többször barátjának és partnerének nevezte Angela Merkelt, és örömét fejezte ki, hogy a német kancellár akkor is hivatalban lesz még, amikor az ő megbízatása véget ér. Angela Merkel munkája "csodálatra méltó", és "a világ hasznára válik", hogy tovább tevékenykedik német kancellárként - mondta arra a kérdésre, irigyli-e Angela Merkelt, amiért azután is folytathatja munkáját, hogy ő két ciklus után búcsúzik hivatalától.

"Imádom a munkámat, különleges kiváltságnak tartom és minden reggel azzal a meggyőződéssel kelek fel, hogy számít, amit teszek", mert az amerikai elnök elérheti, hogy biztonságosabb legyen a világ, többen éljenek jólétben, vagy éppen azt, hogy kevesebb gyerek betegedjen meg - hangoztatta Barack Obama. Azonban az alapító atyák bölcs döntése volt, hogy minden elnök legfeljebb két teljes cikluson keresztül szolgálhat, mert időnként kell "frissítés" - tette hozzá. Azt mondta, azzal a tudattal akarja átadni irodája kulcsát utódjának, hogy "rend van az íróasztalon, nincs felfordulás a világban és egy kicsit hozzájárultam ahhoz, hogy jobb legyen a világ".

Obama: a TTIP tovább erősíti a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet védelmét

A Európai Unió és az Egyesült Államok Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű formálódó szabadkereskedelmi szerződése nem gyengíti, hanem tovább erősíti a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet védelmét szolgáló előírásokat - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök vasárnap a németországi Hannover nemzetközi ipari vásárát (Hannover Messe) megnyitó beszédében.

Barack Obama kiemelte: a szabadkereskedelmi szerződések azért váltanak ki heves ellenkezést, mert a nemzetközi gazdasági munkamegosztás hátrányos következményei látványosak, például munkahelyek szűnnek meg miatta. Az előnyök azonban "diffúzak", sokkal kevésbé lehet őket közvetlenül a kereskedelem szabadságának tulajdonítani.   

Nagyon sok országban félnek a szabadkereskedelemtől, de erre nem lehet válasz a bezárkózás, a "felvonóhidak felhúzása", és ez nem is lehetséges a globalizált gazdaságban. Inkább "meg kell tanulni helyesen kereskedni", a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet érdekeit tiszteletben tartó rendszert kialakítani. Éppen erre szolgál a TTIP - mondta az amerikai elnök.   

A szerződés megszüntet vámokat, egyszerűsít eljárásokat, áthidal szabályozási eltéréséket, csökkenti a bürokráciát, megkönnyíti a beruházási tevékenységet és a kereskedelmet, és mindez a kis- és a közepes vállalkozásokra is érvényes. A TTIP a munkavállalói, a fogyasztói és a környezetvédelmi szabványok, előírások erősödésével is jár és "garantálja a szabad, nyílt internetet". A TTIP így az újítás, "az innováció legerősebb motorja, amelyet a világ valaha látott" - hangsúlyozta Barack Obama.   

A szerződésnek stratégiai előnyei is vannak, hiszen az EU valamennyi tagországának javára válik egy olyan korban, amelyben világszerte egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek, és miközben egyesek megkérdőjelezik az uniós integráció jövőjét, a TTIP hozzájárul a gazdasági növekedéshez, aminek révén a fiataloknak is több munkahely áll majd rendelkezésre.   

A szerződéssel kialakuló transzatlanti szabadkereskedelmi övezettel az EU és az Egyesült Államok a saját értékeinek, a jogállamiságnak, az átláthatóságnak és az emberi jogok tiszteletének megfelelően formálhatja a kereskedelem világszerte érvényesülő szabályait, és "egy olyan bizonytalan korban, amelyben egyesek fegyverként használják a kereskedelmet és az energiaforrásokat, a TTIP hozzásegíti Európát energiapiacai diverzifikálásához és az ellátásbiztonsághoz" - mondta Barack Obama.   

Az amerikai elnök sürgette a tárgyalások felgyorsítását, azt mondta, hogy még az idén le lehessen zárni azokat, mert különben az Egyesült Államokban és az EU-ban is várható politikai változások miatt "elég sokáig eltarthat", mire megegyeznek. "Fokoznunk kell a tempót, nem szalaszthatjuk el az esélyt" - hangsúlyozta az amerikai elnök.    

Angela Merkel német kancellár beszédében kiemelte: "mi alakíthatjuk a globalizációt, és nem csak futunk utána", ha sikerül megmagyarázni az szabadkereskedelemtől tartó embereknek, hogy az uniós vagy nemzeti szabványok nem gyengülnek, hanem megmaradnak vagy erősödnek, és sikerül az év végéig lezárni a TTIP-tárgyalásokat. A globalizáció formálására "ritkán adódik lehetőség", ezért a német kormány mindent megtesz azért, hogy nagyobb lendülettel folytatódjék a tárgyalás - mondta Angela Merkel. Rámutatott, hogy az ipart egyre inkább áthatja a digitalizáció, nagyban zajlik a negyedik ipari forradalom vagy 4.0-ás ipar néven is ismert átalakulás. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak az élre kell törnie, hogy "mi határozhassuk meg a szabványokat", amelyek világszerte érvényesek.   

A digitális átalakulás dönti el, hogy a jövőben hol lesznek a legerősebb ipari központok a világban. Ebben a folyamatban "sok esélyt el lehet szalasztani, és mi, európaiak és németek még nem nyertük meg a csatát" - figyelmeztetett a német kancellár.   

Barack Obama vasárnap kétnapos hivatalos látogatást kezdett Németországban, ahol valószínűleg utoljára jár elnökként. Ötödik németországi látogatásának apropója az, hogy az Egyesült Államok a Hannover Messe partnerországa. A világ legnagyobb ipari kiállításán 75 országból több mint 5200 vállalat és egyéb szervezet mutatkozik be, köztük 13 magyar. Az Egyesült Államokból minden korábbinál több, 465 kiállító érkezett az április 29-ig tartó vásárra, amelynek fő témája az internet, a digitalizáció és az ipar kapcsolata.