Norvégia migránsokat tervez visszatoloncolni az EU-ba
"Fenn kell tartanunk a meglévő struktúráinkat. Az nem úgy van, hogy egy menedékkérő megválaszthatja, hogy mely országban kezeljék az ügyét. Annak az országnak kell kezelnie az ügyüket, amelyikben elsőként regisztrálták őket" - jelentette ki Erna Solberg norvég miniszterelnök az Aftenposten szerint.
A Norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) vezetőjének becslése szerint a Norvégiába 2015-ben érkezett 33 ezer menedékkérő közül 4-5 ezret fognak visszatéríteni azokba az EU-országokba, ahová elsőként megérkeztek, és amelyekben a dublini szabályozás értelmében az ügyüket el kellett vona bírálni. Noha Norvégia nem tagja az EU-nak, külön szerződést kötött az unióval a szabályozás alkalmazásáról.
A The Local értesülése szerint a skandináv ország arra készül, hogy 860 menedékkérőt, köztük 50 szíriait Magyarországra küldjön vissza. Oslo november végén fordult hivatalos kéréssel Budapesthez, a válasz január végére várható - írták.
A hírportál kitért arra, hogy a Norvég Menedékszervezet (NOAS) egy osztrák jelentésre hivatkozva aggályait fejezte ki a Magyarországra visszaküldendő menedékkérők biztonságával kapcsolatban.
Magyarország álláspontja szerint ugyanakkor a menedékkérőket nem rajta keresztül kell visszaküldeni. "Mindenki abban az országban köteles menedéket kérni, amelyikbe elsőként érkezett, de csak rá kell tekinteni a határainkra - Magyarország nem lehet az első menedékország. A menekültek átlépték más országok határait, mielőtt Magyarországra érkeztek" - mondta az Aftenpostennek Sikó Anna Mária oslói magyar nagykövetet.
A lap szerint Oslóban már mintegy 400 szíriai menedékkérőnek - köztük 88 gyereknek - az EU-ba való visszafordításáról döntöttek.
Menedékjogot kapott Nagy-Britanniában egy szudáni, aki átgyalogolt a Csatorna-alagúton
Menedékjogot kapott a brit hatóságoktól egy szudáni állampolgár, aki még tavaly nyáron átgyalogolt Franciaországból a Csatorna-alagúton a brit oldalra.
A 40 éves Abdul Rahman Harount augusztusban vették őrizetbe a délkelet-angliai Kent megyében, amikor 50 kilométeres gyaloglás után, alig egy kilométernyire az alagút nagy-britanniai végétől az érzékelők jelzése alapján felfedezték és elfogták. Az átkelés életveszélyes vállalkozás volt, mivel az alagútban 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek a Londont franciaországi és belgiumi célállomásokkal összekötő Eurostar szuperexpresszek, illetve a két part között közlekedő járműszállító vonatok.
Harount elfogása óta őrizetben tartották, és vádat is emeltek ellene a vasúti közlekedés akadályozása címén. A vág alapján akár két év szabadságvesztésre is ítélhették volna.
A büntetőper hétfőn kezdődött Canterbury városának koronabírságán, ám az első tárgyalási napon derült csak ki, hogy a brit bevándorlási hatóságok még december 24-én hivatalosan jóváhagyták Haroun menedékkérelmét. Az eljáró bíró ezután elrendelte Haroun feltételes szabadlábra helyezését, az ügyész pedig két hét gondolkodási időt kért, de jelezte, hogy a fejlemény nyomán valószínűleg ejtik a vádat.
A Csatorna-alagutat üzemeltető cég, a Eurotunnel hétfőn hivatalos közleményben adott hangot nemtetszésének a brit hatóságok döntése miatt. A vállalat szerint a menedékjog megadása másokat is arra ösztönözhet, hogy megpróbáljanak illegálisan, rendkívül veszélyes módszereket választva átjutni Nagy-Britanniába.
A közlemény szerint Haroun - amellett, hogy annak idején komoly fennakadást okozott az alagút forgalmában - a saját és mások életét is kockára tette, amikor gyalogosan útnak indult a rendkívül forgalmas Csatorna-alagútban.
Az alagút franciaországi bejáratánál, Calais közelében összegyűlt több ezer migráns az elmúlt hónapokban rendszeresen megpróbált átjutni Nagy-Britanniába. A legtöbben kamionokra kapaszkodtak fel, vagy megpróbáltak közvetlenül az alagútba bejutni. A gyalogos átkelés azonban eddig egyedül a most brit menedékjogban részesített szudáni menekültnek sikerült.
A Eurotunnel azóta biztonsági kerítéssávokat épített ki a migránsok calais-i tábora és a Csatorna-alagút franciaországi bejárata között. A brit kormány 7 millió fonttal járult hozzá a két kilométeres kerítésrendszer felépítéséhez.
