Nógrádi: nem valószínű egy balti háború
Példaként említette Izrael elítélését a biztonsági tanácsban, a 35 orosz diplomata kiutasítását azzal a váddal, hogy kémkedtek.
A szakértő idézte Donald Trump egyik kijelentését, miszerint elege van abból, hogy az Egyesült Államok tartja fenn a NATO-t. A 90-es években egy sokkal kisebb szövetség kiadásainak 50 százalékát állta Amerika, jelenleg ez az arány 74 százalék. Európa a világválság óta csökkentette a katonai kiadásait, Amerika pedig jelenleg elképesztő fölényben van a NATO-ban. Eddig az volt az elv, hogy a tagállamok a GDP 3 százalékát fordítsák katonai kiadásokra, ezt a rátát levitték 2 százalékra. A 28 államból azonban ezt csak USA, Nagy-Britannia, Észtország, Görögország - de ők a törökök ellen fegyverkeznek - és az utóbbi időszak drasztikus kiadásai után Lengyelország teljesítette– hangoztatta.
Obama és az a stáb, mely a következő amerikai kormányt fogja alakítani, teljesen ellentmondásos nyilatkozatokat tettek eddig mindenről. Obama a kormányába bevett oroszbarátokat – ilyen a külügyminiszter – és olyan személyeket is, akik kőkeményen oroszellenesek. Január 20-a után Donald Trump fogja meghatározni amerikai külpolitikát. Jelenleg azonban azok a mondatok, amelyeket Moszkvának és más egyéb helynek küldenek, ellentmondásosak – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Európa egy része az orosz-ukrán konfliktusból azt a következtetést vonta le, hogy az oroszok bármikor képesek Európában támadni, és az orosz agresszív politika folytatódhat. Ez az Obama-féle álláspont, amit osztanak a britek, a skandináv országok, a balti államok és a lengyelek. Ezzel szemben a francia, német, cseh és szlovák álláspont az, hogy az oroszokkal meg kell állapodni, az embargót meg kell szűntetni, mert mindkét fél rengeteget veszít rajta. A probléma az, hogy nem tudjuk, január 20-a után mi történik majd, Donald Trump nyilatkozatai egyelőre tökéletesen ellentmondásosak, de számára Oroszország sokkal fontosabb lesz, mint volt Barack Obama idején – magyarázta Nógrádi György.
A balti országokról elmondta, hogy kettőben – Lettország és Észtország – rendkívül erős, 25-30 százalékos az orosz kisebbség. Litvániában csak 5 százalékos. Ezeknek az országoknak rendkívül feszült a viszonya Moszkvával. "Én kizártnak tartom a háborút, de a feszültség sajnos adott" – fogalmazott.
A térségbe egy zászlóaljnyi kontingenst visznek. Ez azt jelenti, hogy az oroszok egy támadás során nem az ott élő letteket, litvánokat, észteket céloznák meg, hanem a NATO-erőket. A katonai szövetség felől így egy azonnali válaszcsapásra számíthatna. (…) Ez egy üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miszerint a NATO az új tagokat ugyanúgy védi, mint a régieket. Üzenet azért, hogy ne legyen háború ott, de ilyen veszély nincs is, főként azért, mert Donald Trumpnak kiváló orosz kapcsolatai vannak – jegyezte meg a szakértő.
Hozzátette: Irakot, Szíriát, Iránt sem lehet megoldani orosz-amerikai együttműködés nélkül. Igaz, mindkét vezető, Trump és Putyin is rendkívül karizmatikus, és hogy két ilyen vezető miben fog megállapodni, nagyon érdekes lesz.
