Nógrádi: katonai válaszcsapásra készül Törökország

Az első, amit el kell mondani, hogy Ankarának minden szomszédjával rossz a viszonya. A második, hogy az autóbomba kormánynegyedben robbant, nem messze a magyar képviselettől. Kiskatonákat érintett, ami azt jelenti, hogy érdemben a hatalmat nem tudja veszélyeztetni – szögezte le Nógrádi György a szerda esti ankarai merénylet kapcsán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ez a merénylet Európát sújtja. A török miniszterelnök lemondta a brüsszeli útját, ahol a téma az lett volna, hogyan lehet megoldani a migránskérdést Törökország részvételével – hívta fel a figyelmet. Arra a kérdésre, lehetett-e ez a merénylet célja, Nógrádi György nemmel válaszolt. Mint mondta: ezt a helyzetet a török politika egy perc alatt zseniálisan kihasználta.

Az ankarai merénylet az EU-csúcsot kettétörte, újra össze kell hívni azokat az országokat, melyekkel Ahmet Davutoglu török miniszterelnök egyeztetett volna. Angela Merkel német kancellár egyértelművé tette, hogy a megoldás csakis Törökországgal lehetséges. Ez pedig azt jelenti, hogy újra kitolódik a migránskérdés elvi megoldása.

Másrészt minden ilyen merénylet a Törökországban lévő kőkemény diktatúrát erősíti. A kiskatonák halála azt jelenti, hogy a török vezetés szabad kezet kapott. (…) Recep Tayyip Erdogan elnök már egy nyilatkozatot tett közzé, melynek lényege, hogy Törökország megvédi önmagát, ami azt jelenti, hogy Törökország katonai válaszcsapásra készül valaki ellen hamarosan – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

Vagy a török szélsőbalt akarják szétverni, ami látványos, de nem túl erős, vagy a kurd mozgalmat Szíriában, hogy ne jöjjön létre egy kurd állam, mert ez a török pozíciókat veszélyeztetné, vagy pedig az Iszlám Állam vállalja a merényletet, de utóbbival olyan felemás a török kapcsolat, hogy ez újabb kérdéstömeget vetne föl – jegyezte meg.

Arra a kijelentésre, miszerint a „kurd mozgalom Moszkva zsoldjában áll”, úgy reagált: ez enyhén szólva túlzás. A kurd mozgalmat döntően a németek fegyverezték fel, a NATO adott fegyvert. Azt, hogy a kurdok nemrég Moszkvában nyitottak irodát, semmit nem jelent.

Szakértő: nem terrortámadás volt

Nem terrortámadás, hanem hadművelet volt a 28 halálos áldozattal járó szerdai, ankarai merénylet, hiszen háború zajlik - mondta Földi László titkosszolgálati szakértő az M1 aktuális csatornán.

Földi László ismertetése szerint terrortámadásnak a békeidőben elkövetett, alapvetően polgári célpontok elleni támadásokat nevezik, amelyeknek fő célja a társadalom megfélemlítése. A szerdai ankarai merénylet azonban hadműveletnek tekintendő, hiszen katonai célpont ellen irányult, az áldozatok is főként katonák. Egy hadművelettel az elkövetők szimbolikusan pedig azt jelzik: képesek csapást mérni jelentős célpontra is.

Azzal kapcsolatban, hogy Törökország egyértelműen a kurdokat teszi felelőssé a merényletért, a szakértő azt mondta: azok, akiket a török kormány most barátként kezel, például az országba beengedett szír ellenzéki katonákat, bármikor ellenük fordulhatnak. Hiszen ez történt az elmúlt egy évben is: a NATO-pénzen kiképzett helyiek szembefordultak korábbi szövetségeseikkel - jegyezte meg.   

Földi László hozzátette: ha Európában elismernék, hogy háború zajlik, az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazhatná a NATO-csapatok bevethetőségét nemzetközi vizeken, így a Földközi-tengeren is, és meg lehetne védeni Európa határait. Ha ez nem történik meg, a merényletek könnyen átterjedhetnek Európa területére is - mondta.   

Szerda délután gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a török fővárosban, a legutóbbi információk szerint a merényletnek 28 halálos áldozata és 81 sebesültje van. A merénylők katonákat szállító buszokat vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál; a detonáció a parlamenttől, kormányzati épületektől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától nem messze történt. Az áldozatok többnyire katonák és a török haderő civil alkalmazottai voltak. A török miniszterelnök csütörtökön azt mondta, a szíriai származású Salih Necar, a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja hajtotta végre az öngyilkos merényletet a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) együttműködésben.