Nógrádi: Európa morállal tudna harcolni az Iszlám Állam ellen, de annak híján vagyunk

Jelenleg az európai, s azon belül a szlovákiai, illetve a komáromi lakosságot is legjobban a migránsválság foglalkoztatja. Ezzel indokolható, hogy Nógrádi György magyarországi biztonságpolitikai szakértő komáromi látogatása alkalmából zsúfolásig megtelt a Duna Menti Múzeum, azaz a Kultúrpalota tágas díszterme. Mivel Berényi József, az MKP elnöke 2002 és 2006 között Szlovákia első és azóta is egyetlen magyar külügyi államtitkáraként több ízben járt azokban a távoli országokban, amelyekből tömegével érkeznek Európába a migránsok, az előadás során sok érdekes történet és tapasztalat is előkerült, hajdani szudáni látogatásának egyes mozzanatait vetítéssel is felidézte.

A fórumon Nógrádi és Berényi előbb a migránsválság kialakulásának okait boncolgatta, részletezve az elmúlt hetek, hónapok történéseit, amelyek meghatározták nemcsak az Európai Unió, hanem szűkebb-tágabb térségünk lakosságának a közhangulatát is. Nógrádi megjegyezte, nem újkeletű jelenség a népvándorlás, hiszen arra például a II. világháború után is sor került, de most százszor annyian érkeznek Európába, mint akkoriban. Hozzátette: csupán 2015-ben 1 millió 700 ezer személy indult útnak Közel- és Közép-Keletről, valamint Afrikából az öreg kontinens felé, amely képtelen védekezni ellenük. Mindez Merkel német kancellár két kijelentésének „köszönhető“, amelyek hozzávetőleg úgy hangzottak, hogy a befogadandó migránsszámnak nincs felső határa, illetve Németország hajlandó végrehajtani a menekültek integrálását. Szerinte tudatában kell lennünk annak, hogy bármikor további jelentős gazdasági migránsáradat hömpölyöghet Európa felé. Egyes politikusok úgy vélik, csak idő kérdése, hogy a Németországba érkezett migránsok rátámadnak a rendőrségre, és ellenük be kell vetni a hadsereget. Sajnálatosnak nevezte, hogy az európai országok titkosszolgálatai között nincs megfelelő együttműködés, mert minden fél csak kapni akar, adni pedig nem, s ugyanezt mondta az Europolról, az EU bűnüldöző hatóságáról is.

Berényi úgy véli, hogy a migránsválság segített az orosz politikának, mert a sajtó már nem annyira a krími helyzetre, mint inkább a menekültekkel kapcsolatos problémákra fókuszál. Szerinte a válság miatt a Fico–Orbán-viszony új dimenziót kapott, a visegrádi négyek regionális együttműködése pedig megerősödött. Hozzátette: bárcsak más okból került volna erre sor. Azt gondolja, hogy a migránsválság problémakörét Európa tudná oldani, ha akarná – a külső országhatárok lezárása, valamint a migránsok szigorúbb ellenőrzése és rostálása jelenthetné a megoldást. Naiv elképzelésnek tartja azt, hogy a menekültek automatikusan alkalmazkodnak majd a helyi lakossághoz, mert az eddigi nyugat-európai (pl.: francia és belga) példák sem ezt igazolják.

Felmerült a kérdés, hogy ebben az áldatlan helyzetben miért nem jön létre a közös európai hadsereg. Nógrádi azt hiszi, hogy mivel a NATO nem akart magának vetélytársat, „erre csak akkor kerül sor, amikor az unokáink már felnőnek, vagy még akkor sem...“. Mint mondta, azt érzi, hogy Európa-szerte USA-ellenes érzelmek vannak eluralkodóban.

Mivel Komárom határváros, adódott a további kérdés, hogy manapság mennyire stabil a schengeni rendszer. Nógrádi szavait idézve a rendszer recseg-ropog, amit az is bizonyít, hogy az osztrákok Schengent a szlovén határnál már felfüggesztik, pedig pár héttel ezelőtt még a magyar kormány szögesdróthúzását bírálták. Berényi a schengeni rendszert az EU egyik legnagyobb vívmányának tartja, amit nem szabad feladni, mert azzal az egész európai együttműködés filozófiája kérdőjeleződne meg, tehát a schengeni belső határokat meg kell védeni.

Knirs alpolgármester az est során elárulta: igazak voltak a híresztelések, az illetékes hatóságok hozzávetőleg fél évvel ezelőtt valóban menekülttábort akartak létesíteni Komárom egyik külvárosában, Karván, Gadócon vagy Örsújfalun, de a városvezetés ez ellen határozottan tiltakozott, sikerült meghiúsítania a tervet. Leszögezte: a továbbiakban is minden ilyen irányú szándékot elítélnek. Hangsúlyozta: a város független vezetése a március 5-i parlamenti választások kapcsán főként azért állt az MKP mellé, mert a migránskérdésben a magyar párt és a magyar kormány által is képviselt politizálást támogatja.

Az est hátralevő részében a vendégek a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Nógrádi kifejtette, hogy szerinte Merkelt nem zsarolják titkosszolgálatok és le sem fizették, hanem a saját lelkiismerete viszi őt tévútra, ezzel akár katasztrófát is előidézve. Az Iszlám Állam elleni harc megfelelő módját abban látná, ha Európa morállal tudna harcolni ellene. Hozzáfűzte azonban azt, hogy amíg a nyugati világban a pénz az úr, a morál pedig elveszett, sok templom üres, de megtelnek a mecsetek, addig hiányzik ez a fegyverünk. A Corvinus Egyetem professzora egy további kérdés kapcsán azt is kijelentette, hogy nem nevezhető szélsőjobbos fasisztának az, aki nem kér a migránsáradatból. Véleménye szerint térségünknek háromféle nagy problémakörrel kell szembenéznie: a migránsválsággal, a még mindig tartó ukrán válsággal és az esetleges balkáni háborúkkal, mivel 14 évig élt a Balkánon, és úgy látja, hogy ott újabb tűzfészkek alakulhatnak ki.

Berényi a felé intézett kérdések kapcsán leszögezte: a felvidéki magyarságnak magának kell megfogalmaznia saját megmaradása politikáját. Úgy véli ugyanis, hogy nekünk önzetlen, baráti szeretetből sem az oroszok, sem az amerikaiak vagy a németek nem fognak segíteni. Erre csak bizonyos pillanatokban, olyan esetekben számíthatunk, ha valamelyik fél érdeke majd ezt kívánja. Azt gondolja: nem csupán felvidéki magyarként szeretnénk megmaradni, hanem megmaradásunk arról is szól, hogy szeretnénk megőrizni a keresztény-zsidó hagyományokon alapuló Európát. Leszögezte: európaiként nem lehetünk közönyösek Európa sorsa, jövője iránt. Az MKP ezt kívánja bizonyítani petíciójával is, amelyet a rendezvény után az érdeklődők alá is írhattak.

A fórum végén Nógrádi György 40 év alatt a Föld körül című könyvét dedikálta.