Nógrádi: A magyar-német kapcsolatokban napfényes időszak van

Nógrádi György azt mondta: a német lakosság egyre nagyobb szelete vallja azt, hogy elegük van a bevándorlókból, mert a két kultúrát nem lehet összehozni. Angela Merkel közölte, hogy Németországban a német társadalomnak és kultúrának az iszlám a része, ezt a lakosság 48 százaléka is így látja, 48 százaléka azonban nem. A tartományi miniszterelnök is a nem mellett voksolt a kérdésben, és azt mondta: az iszlám élhet itt mint vallás, de nem a társadalom része.

A magyar-német kapcsolatok hosszú évtizedek óta kiválóak, jelenleg pedig teljesen új léptékkel haladnak felfelé. Magyarország stratégiai partnere Németország, amely pedig nagyon sok kérdésben szeretné Magyarországot megnyerni mint partnert – közölte Nógrádi György. A két ország sok mindent hasonlóan lát, a magyar-német kapcsolatokban jelenleg napfényes időszak van – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Juncker és Merkel között az unió bővítésével kapcsolatban némi nézeteltérés figyelhető meg, Nógrádi György azt mondta: ez egy stratégiai ütközés, és "mindkét félnek valahol igaza van". Juncker úgy látja, Európa megtelt. Merkel szerint azonban nem létezik Európa a Balkán nélkül, ezért fel kell venni a balkáni államokat, amelyek Európa szerves részei – a német cél tehát a bővítés a Balkán irányába. Magyar nemzeti érdek, hogy határaink mentén biztonság legyen, vagyis hogy ezeket az államokat bevonjuk az EU-ba – közölte Nógrádi György.

Az ukrán válsággal kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő hangoztatta: mindkét oldalon vannak szélsőséges erők, a szeparatistáknál és az ukránoknál is. A német koncepció az, hogy a válságnak nincsen katonai megoldása. Politikai megoldás, tárgyalás kell, és nincs szükség újabb szankciókra – jelentette ki Nógrádi György.

Német szakértő: Merkel látogatása Magyarország fontosságát jelzi

Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is "kritikus pragmatizmussal" viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez - mondta az MTI-nek Kai-Olaf Lang német politikai elemző.

A berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője rámutatott, hogy a diplomáciában a kormányfői látogatás a legmagasabb szintű érintkezési formák közé tartozik, és önmagában erős politikai üzenetet hordoz.

Angela Merkel budapesti látogatása így elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország "változatlanul fontos" Németországnak, és a német-magyar viszonynak "magas helyi értéke" van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak "eltérő hangsúlyok" és tisztázó vitákra is szükség volt - mondta a tekintélyes független kutatóintézet munkatársa.

Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-i látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban. A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől "nem lehet tartósan kitérni", hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja (Merkel a CDU elnöke), az időzítés azonban kifejezi, hogy "a német-magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben", ha meghívás érkezik Budapestről - mondta az elemző.

Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése "hosszabb időt vett igénybe", a német fél jelzi, hogy "nem adta magát könnyen".

További fontos tényező, hogy a német kancellár "az országot látogatja meg", és nem csupán kormányfő kollegáját, amikor a kétoldalú kapcsolatok keretében hivatalos látogatást tesz egy államban. A német-magyar viszonyrendszer pedig rendkívül szerteágazó, számos rétege, dimenziója van, és ezt a kapcsolatot a kormányközi viszonytól függetlenül is "ápolni kell" - emelte ki Kai-Olaf Lang.

Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.

Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a "kritikus pragmatizmus" határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra, "nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt" - mondta Kai-Olaf Lang.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan "központi szerepe" lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak.

A német megítélés szerint Magyarország "legitim igénye" az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel "ambivalensen" közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat "különutas" politikát - fejtette ki a politikai elemző.

A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet. A felek várhatóan megerősítik, hogy a költségvetési politikával, gazdasági kormányzással, az euróövezeti reformokkal kapcsolatban "hasonló filozófiát" képviselnek. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét is, amellyel összefüggésben "van mit megvitatni", hiszen miközben a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok egy része elégedett, mások elégedetlenek, és az az érzésük, hogy nem megfelelő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az adórendszer egyes elemei pedig fokozottan érintenek bizonyos szektorokat, illetve cégeket - mondta Kai-Olaf Lang.