Németországban meghosszabbítják a határellenőrzést
Ha nem változik a helyzet, a határőrizetet november 13. után is fenntartják, egészen 2016 februárjáig. Minderről Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter már tájékoztatta az Európai Bizottságot.
A döntést azzal indokolta, hogy az Európai Unióban továbbra is Németország az első számú célpontja a "védelmet kereső migránsok példa nélküli, irányítatlan és ellenőrizetlen áradatának", ami a közrendet és a belső biztonságot tekintve "komoly következményekkel jár". Ezért elkerülhetetlen a határellenőrzés fenntartása, hogy "legalább valamelyest" rendezetté váljon a menedékkérők beáramlása.
Németország szeptember 13-án állította vissza ideiglenesen a határellenőrzést, hivatkozva a schengeni határellenőrzési kódexre, amely szerint a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra - illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot - visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon.
A belügyminiszter egy hónapja azzal indokolta az intézkedést, hogy korlátozni kell és rendezett mederbe kell terelni a Németországba igyekvő menedékkérők "áradatát".
Schäuble: a segítség nem lehet korlátlan
A menekültek beáramlása és támogatása nem lehet korlátlan, a menekültválság pedig még a gazdasági válságnál és az államadósság-válságnál is pontosabban mutatja, hogy a nagy európai problémákat csak közösen lehet megoldani - mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.
A konzervatív CDU tekintélyes politikusa a német logisztikai vállalkozások szövetségének (BVL) konferenciáját megnyitó beszédében hangsúlyozta: mint az életben mindenre, úgy a menekültek támogatására is érvényes, hogy "természetesen nem lehet korlátlan", és beáramlásuk sem lehet korlátlan, "ha meg akarjuk őrizni képességünket a segítségnyújtásra".
A miniszter védelmébe vette Angela Merkel kancellár szeptember 5-ére virradóra hozott döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről. Ezzel "sokat tettünk Európa tekintélyének megőrzéséért" és "megakadályoztuk a káoszt", az pedig "egyszerűen nem igaz", hogy könnyen lehetett volna találni más megoldást. A kommunikációban viszont "talán nem vált kellően világossá", hogy kivételes helyzetről, egyszeri esetről van szó - mondta Wolfgang Schäuble.
A pénzügyminiszter eddig ritkán szólalt meg a menekültválság körüli ügyekben, amit elemzők annak jeleként értékelnek, hogy nem ért egyet teljesen Angela Merkel irányvonalával. Szerdai beszédében viszont kiállt a kancellár mellett, ugyanakkor a lehetőségek korlátozottságáról szóló megjegyzésével gesztust is tett a menedékkérők áradatának korlátozását sürgető testvérpártnak, a bajor CSU-nak, amely Markus Söder bajor pénzügyminiszter egy szerdai nyilatkozata szerint akár a pártszövetség felbontására is hajlandó, ha a berlini vezetés nem teljesíti követelésüket.
Wolfgang Schäuble hangsúlyozta: "közös európai menedzsment" szükséges a menekültügy kezeléséhez, ez a felismerés azonban csak lassan érik meg a tagországokban.
Az uniós összefogással három nagy feladatot kell megoldani. Az első a külső határok ellenőrzése, az emberek kontroll nélküli beáramlásának megakadályozása. A második mindazon szabályok és szabványok egységesítése, amelyek alapján a menekültügyi eljárás és a menedékkérők, illetve menekültek ellátása működik. Erre azért van szükség, mert a szabályozás és az ellátás minősége túlságosan széttartó. Az egységesítéshez nincs szükség az uniós alapszerződés módosítására, az új menekültpolitikát a jelenlegi keretek között is fel lehet építeni. A harmadik feladat a legtöbb menekültet befogadó közel-keleti országok támogatása és a szíriai polgárháború lezárását szolgáló uniós erőfeszítések fokozása.