2017. február 26., 10:49

Németh Gabriella: Pozsony megyében minden magyar vonatkozású terv támogatást nyert

POZSONY. Bő nyolc hónap múlva megyei választások lesznek Szlovákiában. A megyerendszerrel kapcsolatos változásokról és a végéhez közeledő megbízatási időszak fővárosi és Pozsony környéki magyarságot érintő legfontosabb eredményeiről, valamint az MKP további pártokkal tervezett regionális szintű, választások előtti együttműködéséről is kérdeztük Németh Gabriellát, a Magyar Közösség Pártja Pozsony megyei alelnökét.
201702261044260.000000000000000000000000000001a_gabika.jpg

- Saját tapasztalatai alapján miben látja a hazai megyerendszer időnként egyes politikusok által is megkérdőjelezett előnyeit és hiányosságait?

- Úgy gondolom, hogy a megyéknek van létjogosultságuk. Annál is inkább, mert az Európai Unió is azokat az irányelveket támogatja, amelyek alapján a hivataloknak minél közelebb kellene kerülniük a lakossághoz. Tehát nem központosított intézményrendszert kell létrehozni és működtetni, hanem a szubszidiaritás elvét figyelembe véve, a legalsóbb szinteken kell lehetővé tenni az ügyintézést. Főként a helyi és megyei önkormányzatok azok, amelyek nincsenek elszakadva a lakosságtól és a napi realitástól, ellenben egy minisztériumi hivatalnok vélhetően nem tudja ugyanolyan jól megítélni a régiók és az ott élő lakosság érdekeit. A megyékre, amelyek 2001 óta folyamatosan ellátják a vonatkozó hatásköröket, tehát továbbra is szükség van. Hiányosságuk nem a hatásköröknek való meg nem felelésben rejlik, hanem abban, hogy az állam a megyékre ugyan átruházott bizonyos hatásköröket, ám a szükséges pénzeszközöket nem biztosítja olyan mértékben, mint az elvárható lenne.

- Megoszlanak a vélemények a megyei választások egyfordulóssá változtatásáról. Az államfő is visszautalta a parlamentbe a már jóváhagyott törvényt. Pozsony megye magyar lakossága számára előnyt vagy hátrányt jelenthet a megyei választások kétfordulósról egyfordulósra való változtatása, illetve a megyei és a helyhatósági választások 2022-től egyidőben tervezett megtartása?

- Mivel Pozsony megye lakosságának csak alig 4 százalékát képezi a magyarság, a korábbi megyei választások során a Magyar Közösség Pártja által régiónkban elért választási eredményeket nagy sikerként könyvelhejük el. Az MKP által indított képviselő-jelöltek mindig bejutottak a megyei képviselő-testületbe, ami a folyamatos érdekképviselet mellett azért is nagyon fontos, hogy le tudjuk hívni azokat a pénzeszközöket, amelyek a megye magyar lakosságát megilletik. Mivel az MKP nem állít saját megyefőnök-jelöltet, az egykörös választási rendszer nem jelent veszélyt. Ellenben a megyei és a helyhatósági választások egyidejű megtartása negatívan tükröződhet vissza az MKP megyei választások során várható eredményein. A megyei szavazás során ugyanis abból szoktunk előnyt kovácsolni, hogy a megye lakosságának alig 20 százaléka szokott az urnákhoz járulni. A helyhatósági választásokon viszont a részvételi arány általában 50-60 százalékos volt. A kétféle voksolás egyidőben való megtartása kapcsán fennáll a veszélye annak, hogy a 20 százalékos küszöb majd jelentős mértékben megemelkedik, ám az MKP képviselő-jelöltjei már nem fogják tudni megugorni a megyei önkormányzatba történő bejutáshoz szükséges küszöböt. Bízunk abban, hogy mivel Kiska államfő nem írta alá a törvénymódosító javaslatot, végül talán mégsem kerül majd sor a két szavazás összekapcsolására.

- Melyeket említené a térség magyarságát is jelentős mértékben érintő eredményeik közül, s a novemberi megyei választásokig még milyen terveiket szeretnék okvetlenül megvalósítani?

- A magyar megyei képviselők számára folyamatosan prioritást élvez az oktatás és kultúra támogatása. Megyei hatáskörben két magyar tannyelvű középiskolánk van. Korábban a szenci magyar gimnázium veszélybe került az egyre csökkenő diáklétszám miatt. A szülők, a pedagógusok és a megyei képviselők összefogásának köszönhetően sikerült  az iskolát megmentenünk, s nyolc év alatt megdupláztuk a diáklétszámot. Ehhez azonban új szakokat kellett indítani, s a megyének fedezni kellett a megemelkedett költségeket. Meg kell említeni, hogy az elmúlt nyolc év során a megye dotációs rendszeréből az összes magyar vonatkozású projekt (sport, kultúra, régiófejlesztés, szociális programok) támogatást nyert. Ez azért is komoly eredmény, mert a megyei önkormányzatban csak négyen vagyunk MKP-s magyar képviselők.

Magyarlakta falvainkban közúti hidakat újítottunk fel, a közúti infrastruktúra karbantartásánál bevezettük az arányos finanszírozási rendszert. Az évek óta több halálos balesetet követelő újfalusi és féli útkereszteződés körforgalommá történő átépítése reményeink szerint még idén megvalósul. A szenci zsinagóga felújítására több éves előkészítő munka után 2017-ben mindenképpen sor kerül, hiszen már túl vagyunk a kivitelező pályáztatásán. Az SK-HU határon átnyúló együttműködésre szánt programból Győr-Moson-Sopron megyével közösen pályáztunk, az eredmény márciusban várható. Ha nem járunk sikerrel, akkor a megye saját költségvetéséből fedezi a tervezett felújítást. Teljes rekonstrukción ment keresztül a szenci atlétikai sportlétesítmény, és műfüvet kapott a kézilabdapálya is.

- Melyek azok a korábban betervezett fontos tervezetek, amelyek idő- avagy pénzhiány miatt már csak a következő választási ciklusban végezhetők el?

- A szenci autópálya-letérőnél levő körforgalomnak a kiszélesítését is ebben a választási ciklusban szerettük volna megvalósítani. A tervezett beruházást érintő rendezetlen tulajdonviszonyok léte és a Nemzeti Autópálya-kezelő Ügynökség által 2016-ban megkezdett munkálatok elkezdése nem tette lehetővé a körforgalom leállítását. Azáltal ugyanis lehetetlenné tettük volna Nagyszombattól Pozsonyig az autópályára való rákapcsolódást. Emiatt ez a beruházás kitolódik 2018-ra. További magyar lakosságunk iránti tartozásunk pedig az éberhardi Apponyi-kastély felújítása és olyan felhasználási cél meghatározása, hogy a kastélyt közösségi közhasznú intézményként használhassa majd a község és a megye lakossága. Most készülnek a vonatkozó előzetes tervek, a kivitelezés azonban már az új megyei önkormányzat dolga lesz.

- Milyennek látja az MKP és a többi párt eddigi megyei szintű együttműködését, s mely pártokkal tartják elképzelhetőnek a szorosabb együttműködést a közelgő megyei választások kapcsán?

-- Az MKP immár a sokadik választási időszakban egy széleskörű jobbközép koalíció tagjaként lett sikeres a megyei választások során, legutóbb 2013-ban is így kerültünk be a megyei közgyűlésbe. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Polgári Konzervatív Párt (OKS), a Most-Híd és a Zöldek Pártja (SZ) közösen indított képviselőjelölteket. Az elmúlt években folytatott együttműködésünk nagyon jónak nevezhető, amit eddigi eredményeink is bizonyítanak. Az elkövetkező időszakban is egy jobbközép koalícióban képzeljük el az MKP-s megyei képviselők tevékenységét. Jelenleg még nem tudjuk, hogy ezt a koalíciót majd mely´pártok is alkotják, hiszen az SDKÚ szinte megszűnt, a KDH pedig már többször hangoztatta, hogy egyedül szeretne indulni a megyei szavazáson. Nem titok, hogy az MKP-t az esetleges együttműködés céljából már megkereste a Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – Új Többség (O¼aNO-NOVA) is. A számunkra legelőnyösebb koalícióban szeretnénk részt venni annak érdekében, hogy folytatni tudjuk az eddig végzett munkánkat, maximálisan segítve elsősorban a megye magyar lakosságának boldogulását.

- Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy vélhetően éppen Pozsony megyében küzd majd meg egymással a legtöbb jelölt a megyeelnöki posztért. Habár erről eddig nem esett szó, de esetleg a nagyobb mozgósítás lehetősége miatt nem mérlegelik az indulását?

- Jó lenne, ha megyénknek egyszer már női vezetője lenne! Indulásomnak mozgósító ereje mindenképpen volna, de nekem nincsenek ilyen személyes ambícióim. Azért sincsenek, mert megítélésem szerint Szlovákia választópolgárainak többsége még nem érett meg arra, hogy a jelölt nemzetiségét figyelmen kívül hagyva döntsön a jövendő megyefőnök személyéről. Ez idő tájt magyar nőként vajmi csekély eséllyel küzdhetnék meg ezért a tisztségért. Egyébként már így is nagyon sok a még hivatalosan be nem jelentett megyeelnök-jelölt. Például Juraj Droba az SaS jelöltjeként, továbbá Milan Ftáènik (Smer-SD), Boris Kollár (Család vagyunk) és Martin Jakubec pártja színeiben vagy független jelöltként száll majd ringbe – az utóbbinak már a plakátjait is kitették. Rastislav Blaško független jelöltként már bejelentette saját indulását. Pavol Frešo vagy függetlenként vagy valamilyen formáció tagjaként teszi meg ugyanezt. A KDH is keresi saját megfelelő jelöltjét, s azt is rebesgetik, hogy Rudolf Kusý, Pozsonyújváros (Bratislava- Nové Mesto) polgármestere is megmérettetné magát. Felmerült Ožvald Erzsébet független jelöltként való indulása is, bár ő ezt eddig hivatalosan nem erősítette meg.  Még kérdéses, hogy kiket indít majd az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a Most-Híd. Tehát nyolc-tíz elnökjelöltre lehet számítani. Az majd további pártok közti tárgyalásoktól függ, hogy az MKP melyik elnökjelöltet támogatja, illetve az is, hogy fel tudjuk-e vállalni egy számunkra előnyös koalíció elnökjelöltjét.

Megosztás