Németh: csodaszámba ment az erdélyi összefogás
Kellemetlen lesz a román államhatalomnak az autonómiáért harcoló székely közösség, ha Bukarest nem kezdi meg a párbeszédet az önkormányzásról – mondta a Vasárnapi újságban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A közképviseleti testület vezetője ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy az október 27-i Székelyek nagy menetelése nevű demonstráció után eljutatták kiáltványukat a román kormánynak is. Az SZNT megismételte azt az igényét, hogy a bukaresti kormány megkezdje a párbeszédet a szervezettel. Ha nem történik érdemi előrelépés, a székelyek folytatják a tiltakozást, amelynek új formáit fogják megtalálni – tette hozzá Izsák Balázs.
A politikus a tüntetést követően az az erdélyi magyarság 1990 utáni legnagyobb megmozdulásának nevezte a Székelyek nagy nenetelését. Október 28-ai budapesti tájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Székelyföldön, ahol az erdélyi magyarság közel fele, 700 ezer székely él, reális igény az autonómia, amit a jelenlegi felmérések szerint az ott élők 85 százaléka meg is szavazna.
Victor Ponta román miniszterelnök a múlt vasárnapi demonstráció után azt mondta, a kormány Románia alkotmányának és az európai gyakorlatnak megfelelő módon fog válaszolni a székelység autonómiaigényére. Izsák Balázs a Kossuth Rádió műsorában erre reagálva hangsúlyozta, a székelyeknek tökéletesen megfelel egy alkotmányos és az uniós normáknak megfelelő válasz. A párbeszéd igénye éppen arra épül, hogy ha a felek másképp értelmezik Románia alkotmányát és az uniós normákat, akkor beszéljenek erről.
Izsák Balázs beszélt az SZNT által megfogalmazott polgári kezdeményezésről is, amelyet az Európai Bizottság nem vett tárgysorozatba, így nem engedi, hogy az ügyben megkezdődjön az uniós szintű aláírásgyűjtés. A politikus szerint az SZNT kezdeményezése olyan jogszabályra tart igényt, amely beleillik az EU jogrendjébe. A Bizottság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az SZNT kezdeményezése kívül van az ő jogalkotási hatáskörén.
Hangsúlyozta: az EU kohéziós politikájában helyénvaló kiemelt figyelmet szentelni a Székelyföldhöz hasonló régióknak, amelyeket nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő területektől. Az ügy tovább ment az Európai Bíróság elé, amelytől Izsák Balázs, mint mondta, egzakt és korrekt döntést vár, bízik benne, hogy jogi és nem politikai ítélet születik majd.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Székelyek nagy menetelése kapcsán hangsúlyozta: a magyar kormányzat azt reméli, hogy egy ilyen méretű demonstráció után muszáj érdemi párbeszédet folytatni a jogos székely követelésekről. Bár a román politika hozzáállása nem kedvező a kérdéshez, az autonómia, mint fogalom, ma már a romániaii politikai párbeszéd része. Mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tisztségviselője hozzátette, mindenképp érdemes nemzetközi fórumok elé vinni az ügyet, egyúttal az autonómia kérdésében is azt szeretnék elérni, hogy Brüsszel ne mérjen kettős mércével.
Bencze Izabella, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és szóvivője szerint a Székelyek nagy menetelése által nagyon-nagyon jól sikerült a figyelemhívás az autonómia kérdésére. Ha ugyanis a hatalom feljelentésekkel és elítélő nyilatkozatokkal reagál, akkor az azt mutatja, hogy a demonstráció igencsak elérte a román hatalom ingerküszöbét, és valamiféle párbeszédnek be kell indulnia.
Gál Kinga fideszes néppárti európai parlamenti képviselő elmondta: biztos benne, hogy az EP kisebbségi frakcióközi csoportjában a legközelebbi, november közepén esedékes ülésen téma lesz a székelyek ügye is. Ugyanakkor hangsúlyozta, meglehetősen furcsa az a reagálás, amely Brüsszeltől ezen a téren várható. Amikor ugyanis konkrét jogsértés fordul elő és emberek kisebbségi, emberi, állampolgári jogait kellene megvédeni, akkor az Európai Bizottság mindig azt szajkózza, hogy a kisebbségi jog nem tartozik az unió kompetenciájába. Mégis úgy tűnik, kettős mérce érvényesül, mert más kérdésekben, amelyek egy ország nemzeti hatáskörébe tartoznának az Európai Bizottság beleszól – például az elmúlt másfél évben Magyarország esetében – tette hozzá Gál Kinga.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint az SZNT nagyon jól megfogalmazta, hogy mi a Székelyek nagy menetelésének célja. Az egyik cél egy fejlesztési régió megalkotása, a másik egy közigazgatási régió létrehozása, harmadik pedig a párbeszéd. Utóbbit feltételei jelentős mértékben szolgálja, ha a téma körül nincs hisztérikus légkör – Magyarország is párbeszédet kíván folytatni Romániával ezekről a kérdésekről.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egyúttal kiemelte, az erdélyi magyarok nagyon fontos feladata lesz, hogy szövetségeseket találjanak a céljaikhoz, nemcsak a kormányzatban, hanem az egész román politikában, valamint hogy meghaladják belső megosztottságukat és akcióegységre tudjanak lépni. A Székelyek nagy menetelése által létrejött, „csodaszámba menő” összefogásnak az erdélyi magyarok közt nagyon jó hatása volt a magyar pártpolitikai palettára is, hiszen Magyarországon is minden politikai erő föl tudott sorakozni a székely demonstráció mellett – mondta a Vasárnapi újságban Németh Zsolt külügyi államtitkár.
