Német választások - Bekerülhet két új párt a német szövetségi parlamentbe
Az FDP 64 évig tartó parlamenti munka után 2013-ban kiesett a Bundestagból, és vasárnap - 1315 napi parlamenten kívüli ellenzéki politizálás után - 10 százalék körüli eredménnyel térhet vissza. "Megújítottuk magunkat, mert meg akarjuk újítani Németországot" - hangoztatja választási beszédeiben Christian Lindner pártelnök, aki a bukás után vette át a párt irányítását.
Az FDP "punkrock zenekari" korszaka
Az újjáépítés első szakaszában úgy tűnt, mintha az FDP egy "punkrock zenekar" lenne, abban az értelemben, hogy "nagyon kicsi fellépéseket is tartottunk", előfordult, hogy csak egy érdeklődő előtt - mondta a politikus a Die Welt című lap csütörtöki számában.
A Bundestag-választáson elszenvedett kudarcot sikertelen tartományi választások előzték meg. A sorozat 2015 elején, a hamburgi választáson szakadt meg. Azóta egyre nagyobb az érdeklődés a liberálisok iránt, és a belső vitákat is lezárták.
Voltak, akik az iszlámmal és a bevándorlással szemben erőteljesen kritikus irányvonalat javasoltak, és azt is, hogy az FDP építsen a választók aggodalmaira, félelmeire.
Hűek a liberalizmushoz
Ez nehéz időszak volt, de sikerült megtartani az eredeti liberális irányvonalat. A párt azonban így is megváltozott, "önironikus és laza lett, ugyanakkor az elveihez hűséges és következetes" - mondta az FDP elnöke.
Az alapvonásokban nincs változás, az FDP továbbra is a közösség helyett az egyénre és a szabadságjogokra helyezi a hangsúlyt, újraelosztás helyett adó- és bürokrácia-csökkentést, terjeszkedő helyett kisméretű államot akar. A nemzetközi migrációs válságra egy régi gondolat újracsomagolt változatával válaszol, a menekültügy és a bevándorlás szétválasztását egy olyan, kanadai mintájú bevándorlási törvénnyel oldaná meg, amelyet a Bundestag 2002-ben már egyszer megszavazott, de a törvényhozás tartományokat képviselő kamarájában, a Bundesratban a CDU/CSU megbuktatott.
Lindner a kis Macron
Az újjáépítés után a kampányban is Lindner az első számú, és egyetlen széles körben ismert vezető, valamennyi óriásplakáton a német politikában fiatalnak számító, 38 éves pártelnök arcképe látható. A kampány fő motívuma a megújulás, fő témája pedig a digitalizáció és az innováció. Az FDP az egyetlen párt, amely ezt emelte ki. "A digitalizáció mindent megváltoztat - mikor változik meg a politika?" - áll a plakátokon.
A francia elnök, Emmanuel Macron után gyakran kis Macronnak is nevezett pártelnök az új stílussal reflektál a jól képzett fiatalok világára, akik hivatásszerűen foglalkoznak a digitalizációval, és "rállt a Macron-vágányra", a társadalom "individualizálódását nem elhanyagolja vagy helyteleníti, mint Martin Schulz (szociáldemokrata kancellárjelölt) vagy a 20. században rekedt újraelosztó baloldaliak", hanem az elkerülhetetlen változások kiindulópontjának tekinti - írta a napokban a taz című lap, amely a Zöldekhez áll közel, de Lindnert a kampány sztárjaként ünnepli.
Mindez a parlamenti, illetve kormányzati politikára lefordítva mindenekelőtt a szélessávú internet-lefedettségben mutatkozó lemaradás ledolgozását, az elektronikus közigazgatás fejlesztését és a feltörekvő informatikai vállalkozások, a start up cégek támogatását jelenti, ami jó alapot biztosíthat a koalíciós tárgyalásokhoz a digitalizáció fontosságát ugyancsak hangsúlyozó CDU/CSU-val.
Az AfD a kritikus párt - a migránsellenesség meghozta a sikert
Az AfD az első párt, amely a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedve tartósan országos tényezővé vált a német belpolitikában. A 2015 elején történt szakadás - a konzervatív liberális szárny távozása - után az iszlámmal és a bevándorlással szemben radikálisan kritikus elem vált meghatározóvá. Ez kezdetben nem hozott sikert, a párt a jelentéktelenség határára süllyedt, de a migrációs válság elmélyülésével ismét felkapaszkodott, a kormány menekültpolitikájának bírálatára építve.
Sikerét mutatja, hogy a legtöbb felmérés szerint a harmadik erőként debütálhat a Bundestagban. Meglehet, hogy a közvélemény-kutatásokban kimutatott 10-12 százaléknál is többet szerez, mert szavazóira jellemző a rejtőzködés - mondta a Bild című lapnak Jürgen Falter, a mainzi egyetem politológusa, aki szerint az AfD akár 13 százalékot is szerezhet.
Elégedetlenek gyűjtőhelye
A párt a többi politikai erőből kiábrándult, a globalizációtól, a nemzeti önazonosság gyengülésétől és az idegen elemek térnyerésétől, valamint a személyes anyagi helyzet megrendülésétől, a lecsúszástól tartó elégedetlenek "gyűjtőhelye" - mondta a napokban egy újságírókkal folytatott berlini beszélgetésen Nico Siegel, az infratest dimap kutatóintézet vezetője.
Oskar Niedemayer, a berlini Freie Universität kutatóegyetem politológusa hozzátette: az AfD-t nemzeti konzervatív párt, amelynek retorikájában mind nagyobb teret nyer a szélsőjobboldali elem. Azzal kapcsolatban, hogy a párt egyik vezetője szerint "el kell takarítani Anatóliába" a kormány társadalmi integrációért felelős, Németországban született török származású államminiszterét, kiemelte: a nemzeti büszkeség akkor fordul szélsőjobboldalságba, amikor más nemzetek vagy vallások megvetésével párosul.
Az AfD-től a Bundestag tagjaként is botrányok sora várható, ezt jelzi, hogy áprilisi programalkotó kongresszusa elutasította Frauke Petry társelnök kezdeményezését, miszerint az AfD-nek a rendszerkritikus, "fundamentális ellenzékiség" helyett a "reálpolitika" irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék.
