Német lapvélemény: Jugoszlávia szétesésére emlékeztet az ukrán válság
BERLIN. Egyre inkább a Jugoszlávia széteséséhez vezető válságra emlékeztetnek az Ukrajna keleti és déli részén kibontakozott folyamatok - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a Déja vu című keddi kommentárjában.
A német konzervatív lap szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ajánlata a közvetítő szerep elvállalására hibás lépés, éppen úgy, mint az ukrajnai válság megoldását célzó összes eddigi nemzetközi erőfeszítés, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a konfliktusnak két résztvevője van, akiknek érdekeit ki lehet egyenlíteni. Ez azonban tévedés, hiszen az orosz vezetés folyamatosan gerjeszti a viszályt, és semmi nem utal arra, hogy visszafogja magát.
A diplomácia porondján és az ukrajnai válsággócokban zajló folyamatok egyre inkább "jugoszláv déja vu-ként hatnak" - emelték ki a kommentárban. "Emlékszik még valaki, hogy a szerbek a kilencvenes évek elején hányszor egyeztek bele a fegyverszünetbe, miközben tovább szították az erőszakos konfliktus lángját?" - tették hozzá.
"Nem lehet szem elől téveszteni, hogy Moszkva hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajna ellen az ukrán társadalom szociális problémáinak elmélyítésével, és a nyelvi, kulturális és történelmi identitásainak manipulálásával" - írta a német konzervatív lap, amely szerint minden egyes véres összetűzéssel csökken a valószínűsége annak, hogy Moszkva "vissza tudja parancsolni a szellemet a palackba, ha egyáltalán akarja".
Az odesszai szakszervezeti székházból kicsapó lángok azt jelzik, hogy a megtámadott fél is mindjobban eldurvul. Minél súlyosabb az erőszak, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az eddig áthidalhatónak tűnő törésvonalak helyén mély árkok keletkeznek és az ellenségeskedés belülről szakítja szét az ukrán államot, ami "nem csupán Ukrajna tragédiája lenne", hiszen az ország területének és lakosságának nagysága miatt az esetleges összeomlás a szomszédos országokban komolyabb következményekkel járna, mint amilyen hatást Jugoszlávia szétesése gyakorolt Európára - írta az FAZ.
Állítólag jóval kevesebben szavaztak a krími népszavazáson a hivatalosan közöltnél
A Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozásra - állította a Forbes amerikai honlap és a TSZN. Tizsdeny ukrán hírportál, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva.
A korábbi orosz adatokat megkérdőjelező bejegyzés szerint a Krímben élőknek csak valamivel több mint 30 százaléka vett részt a referendumon, és ebből is csupán a szavazók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást. Ennek megfelelően az ukrajnai "Krím félsziget sorsát az oroszbarát kisebbség mintegy 15 százaléka döntötte el" - írta az ukrán honlap. Ezt megelőzően a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz is hasonló adatokról számolt be. A TSZN.Tizsdeny szerint ez is azt bizonyítja, hogy a Krím annektálása nem a helybeliek többségének akaratnyilvánításán alapult.
A népszavazás után közzétett hivatalos orosz adatok viszont arról szóltak, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és ebből 97 százalék támogatta a csatlakozást Oroszországhoz.
Szvetlana Gannuskina, az orosz Migráció és Jog nevű hálózat vezetője, egyike azoknak, akik vizsgálták a krími népszavazást, azt mondta, hogy Oroszország megszégyenült a krími választásokkal.
A diplomácia porondján és az ukrajnai válsággócokban zajló folyamatok egyre inkább "jugoszláv déja vu-ként hatnak" - emelték ki a kommentárban. "Emlékszik még valaki, hogy a szerbek a kilencvenes évek elején hányszor egyeztek bele a fegyverszünetbe, miközben tovább szították az erőszakos konfliktus lángját?" - tették hozzá.
"Nem lehet szem elől téveszteni, hogy Moszkva hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajna ellen az ukrán társadalom szociális problémáinak elmélyítésével, és a nyelvi, kulturális és történelmi identitásainak manipulálásával" - írta a német konzervatív lap, amely szerint minden egyes véres összetűzéssel csökken a valószínűsége annak, hogy Moszkva "vissza tudja parancsolni a szellemet a palackba, ha egyáltalán akarja".
Az odesszai szakszervezeti székházból kicsapó lángok azt jelzik, hogy a megtámadott fél is mindjobban eldurvul. Minél súlyosabb az erőszak, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az eddig áthidalhatónak tűnő törésvonalak helyén mély árkok keletkeznek és az ellenségeskedés belülről szakítja szét az ukrán államot, ami "nem csupán Ukrajna tragédiája lenne", hiszen az ország területének és lakosságának nagysága miatt az esetleges összeomlás a szomszédos országokban komolyabb következményekkel járna, mint amilyen hatást Jugoszlávia szétesése gyakorolt Európára - írta az FAZ.
Állítólag jóval kevesebben szavaztak a krími népszavazáson a hivatalosan közöltnél
A Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozásra - állította a Forbes amerikai honlap és a TSZN. Tizsdeny ukrán hírportál, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva.
A korábbi orosz adatokat megkérdőjelező bejegyzés szerint a Krímben élőknek csak valamivel több mint 30 százaléka vett részt a referendumon, és ebből is csupán a szavazók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást. Ennek megfelelően az ukrajnai "Krím félsziget sorsát az oroszbarát kisebbség mintegy 15 százaléka döntötte el" - írta az ukrán honlap. Ezt megelőzően a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz is hasonló adatokról számolt be. A TSZN.Tizsdeny szerint ez is azt bizonyítja, hogy a Krím annektálása nem a helybeliek többségének akaratnyilvánításán alapult.
A népszavazás után közzétett hivatalos orosz adatok viszont arról szóltak, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és ebből 97 százalék támogatta a csatlakozást Oroszországhoz.
Szvetlana Gannuskina, az orosz Migráció és Jog nevű hálózat vezetője, egyike azoknak, akik vizsgálták a krími népszavazást, azt mondta, hogy Oroszország megszégyenült a krími választásokkal.
Forrás
MTI
