Német alkancellár: nem szabad hibáztatni a keleti uniós tagországokat

Nemcsak az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok viszonyulnak "tartózkodóan" a menekültek befogadásához, hanem például Franciaország is, az Egyesült Államok pedig az eddiginél mindössze 10 ezerrel több szíriai menekültet kíván befogadni, holott Németországba egyetlen egy nap alatt érkezik 10 ezer menekült - emelte ki az alkancellár a berlini régió és Németország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó német külgazdasági szövetség (Osteuropaverein der deutschen Wirtschaft) konferenciáján.

Azzal kapcsolatban, hogy a menekülthullámmal túlnyomórészt muzulmán vallású emberek érkeznek az EU-ba, Sigmar Gabriel elmondta: a csupán 25 éve demokráciában élő és jelentős nagyságú bevándorló népességgel nem rendelkező kelet-közép-európai országok megértéséhez figyelembe kell venni, hogy 25 évvel a második világháború után az akkori Nyugat-Németország társadalma is másként viszonyult volna egy olyan menekülthullámhoz, mint a mostani.

Ennek ellenére beszélni kell a menekültek befogadásáról, és a keleti uniós tagállamoknak tudniuk kell, hogy a válság annak az EU-nak a kudarcával fenyeget, amelytől nagyon sok támogatást kaptak. Azt is tudniuk kell, hogy Németországban erősödik az a vélemény, hogy nem helyénvaló elfogadni a támogatást, majd "elbújni", amikor vállalni kellene közös felelősséget az EU sorsáért - fejtette ki a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke.

Mindenképpen meg kell akadályozni az EU szakadását és nem szabad egymásra mutogatni, mert "gazdasági és mentális katasztrófa" következne be, ha Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnökének akarata érvényesülne, vagyis ha Németország lezárná a határait és visszatérne "Dublin III-hoz", az uniós menekültügyi szabályok alkalmazásához - mondta Sigmar Gabriel.

A menekültválság kezelése körüli vita "lényegében az EU-ról szól", ezért emlékeztetni kell arra, micsoda "hihetetlen sikertörténet" az uniós integráció, különösen a kelet-közép-európai tagállamok számára.

"Átkozottul szegények lennénk, ha nem sikerült volna" a jelenlegi szintre fejleszteni az EU-t - hangsúlyozta a német alkancellár.

Oroszországról szólva hozzátette: a szíriai polgárháború ügye megmutatta, hogy "vissza kell szerezni a fair partnerként" együttműködő Oroszországot.

Továbbá az EU-nak és Németországnak egy gazdaságilag és társadalmilag stabil Oroszországra van szüksége, mert csak így van esély a demokratikus folyamatok kibontakozására Oroszországban. Ezért minden erővel törekedni kell az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások végrehajtására, hiszen ennek révén válhat lehetővé az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciók feloldása.

A minszki folyamat sikere nélkül szó sem lehet a szankciók visszavonásáról, ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy az egyezményekben foglaltak végrehajtásához nemcsak Oroszországra, hanem Ukrajnára is szükség van - mondta Sigmar Gabriel.

Már november közepétől érvényes lehet a szigorított menekültügyi eljárás Ausztriában

December elsejétől léphet életbe, de visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehet a megváltozott menekültügyi eljárás Ausztriában, amely a kérelmezők számára szigorított, meghatározott időszakra szóló menekültstátust biztosítana, valamint a családok egyesítését is határozott feltételekhez kötné.

A belügyminisztérium által kidolgozott terv szerint az időszakos menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha viszont igen, akkor még két évig meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státus határozatlan időre lenne biztosítható.

Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia.

Azok esetében, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett három év után történhet meg a családegyesítés. A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba.

A kísérő nélkül érkező kiskorúaknak családegyesítés során nem kell az előírt anyagi feltételeket teljesíteniük.

Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány év végéig több mint 85 ezer benyújtott kérelemmel számol.

frissítve 19:48