Nem kéri az ENSZ közvetítését az ukrán ellenzék
KIJEV. Az ukrán ellenzék egyelőre elutasítja az ENSZ közvetítői ajánlatát az ukrajnai válság rendezésére. Ezt Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője fejtette ki szombaton Münchenben, ahol a nemzetközi biztonságpolitikai konferencia keretében Ban Ki Munnal, a világszervezet főtitkárával találkozott.
A bebörtönzött volt kormányfő, Julija Timosenko pártjának jelenlegi vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva annak a nézetnek adott hangot, hogy a válságot a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk, együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel.
Jacenyuk szerint az ENSZ vagy az EBESZ közreműködése csak akkor jöhet szóba, ha már - mint fogalmazott - teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet. Az ellenzéki politikus kijelentette: lehetségesnek tartja, hogy a rezsim katonai erőt vet be az Európa-párti tüntetőkkel szemben. "Nagyon valószínű", hogy a hatóságok az ukrán hadsereg bevetésével erőszakos forgatókönyvéhez folyamodnak - hangoztatta Münchenben Jacenyuk. Az ukrán ellenzéki politikus azzal vádolta Moszkvát, hogy titkos tárgyalásokat folytat a kijevi vezetéssel.
Az ukrán kormány elutasít mindenfajta külső beavatkozást az ország belügyeibe - hangsúlyozta Leonyid Kozsara külügyminiszter szombaton Münchenben azon a találkozón, amelyet a nemzetközi biztonságpolitikai konferencia keretében orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tartott. "Nem óhajtunk sakkfigura lenni egy geopolitikai játszmában, amely megaláz bennünket és sérti az ukrán népet" - hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a kijevi kormány elutasítja, hogy bárki is beavatkozzon az Ukrajna és Oroszország közötti stratégiai partneri viszonyba.
Ezzel egy időben egy müncheni tüntetésen vett részt az ellenzéki UDAR (Ütés) párt vezetője, Vitalij Klicsko, aki az ukrán ellenzéket további harcra szólította fel. "Harc nélkül nincs győzelem" - fogalmazott Klicsko a tüntetésen, amelyen a hírügynökségek szerint több százan vettek részt. A korábbi profi ökölvívó világbajnok a nap folyamán több nyugati vezetővel is találkozik. "Fontos az, hogy beszéljünk Ukrajna barátaival, és megakadályozzuk az erőszak kiszélesedését" - jelentette ki az ellenzéki vezető.
Mérsékletre szólította fel az ukrán kormányt és az ellenzéket Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, és a demokrácia kivívásának lengyel példáját állította Ukrajna elé. "Az elmúlt 20 év lengyel mintája a legjobb, amit Ukrajnának ajánlhatunk" - jelentette ki a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián résztvevő Sikorski a Deutsche Welle német rádiónak adott szombati nyilatkozatában.
A nyolcvanas években az ellenzék Lengyelországban is alábecsülte azt a tényt, hogy a rezsim rendelkezett a megtorlás, valamint a rendkívüli állapot forgatókönyvével - emlékeztetett a külügyminiszter, hozzátéve, hogy akkoriban a Szolidaritás szabad szakszervezet egyes vezetői is irreális követeléseket támasztottak.
Sikorki utalt arra, hogy miközben az Európai Unió egyes tagállamai szankciókat sürgetnek Ukrajnával szemben, Németország és Lengyelország ezt túl korainak tartja. A lengyel külügyminiszter üdvözölte, hogy a kijevi kormány - mint fogalmazott - fontolóra vette az elnök és a parlament közötti hatalmi jogkörök alkotmányos módosítását. Sikorki szerint ez lehet az a pont, ahol "az ellenzék és a hatalmon lévők egymásra találhatnak."
Sikorski úgy vélekedett, hogy az Európai Unióval való társulási egyezmény Ukrajna javát szolgálná. Emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt az egy főre jutó jövedelem Lengyelországban és Ukrajnában csaknem egyforma volt. "Ma viszont Lengyelország háromszor olyan gazdag" - tette hozzá. A lengyel külügyminiszter szerint mindebből Oroszország is profitálna. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az Oroszországgal való lengyel kereskedelem ma négyszerese a Lengyelország uniós csatlakozása előtti lengyel-orosz kereskedelem volumenének.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolta a Nyugatot, azt állítva, hogy az ellenzék támogatásával az Európai Unió szítja az erőszakos tüntetéseket. "Miért van az, hogy az EU oly sok jelentős politikusa bátorítja ezeket a cselekményeket, miközben otthon gyorsan fellépnek azért, hogy bármilyen törvénysértést súlyos megbüntessenek?" - tette fel a kérdést az orosz diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai fórumon szombaton.
"Mi köze az egyre erőszakosabb utcai tiltakozások szításának a demokrácia előmozdításához?" - kérdezte Lavrov egy szakértői tanácskozáson. "Miért nem halljuk azt, hogy elítélik azokat, akik kormányzati épületeket foglalnak el és tartanak megszállva, megtámadják és megkínozzák a rendőröket, fajgyűlölő, antiszemita ás náci jelszavakat használnak?" - folytatta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter a szíriai válság megoldásában türelemre és következetességre intett, mint fogalmazott, nincs szükség ultimátumokra, ezek nem segítik a helyzet. Hibásnak nevezte azt a megközelítést, hogy folytonosan Szíria tudtára adják, erőt alkalmazhatnak vele szemben, ha nincs minden egyes nap valamilyen előrelépés a vegyi fegyverek terén. "Segíti ez akárhogyan a konkrét párbeszédet? Nem segíti" - állapította meg.
Lavrov Szíriával kapcsolatban arról is beszélt, hogy Oroszország egymaga semmit sem tehet, ahogy az Egyesült Államok sem, "senki sem képes egymaga cselekedni, együtt viszont sikerülhet".
Jacenyuk szerint az ENSZ vagy az EBESZ közreműködése csak akkor jöhet szóba, ha már - mint fogalmazott - teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet. Az ellenzéki politikus kijelentette: lehetségesnek tartja, hogy a rezsim katonai erőt vet be az Európa-párti tüntetőkkel szemben. "Nagyon valószínű", hogy a hatóságok az ukrán hadsereg bevetésével erőszakos forgatókönyvéhez folyamodnak - hangoztatta Münchenben Jacenyuk. Az ukrán ellenzéki politikus azzal vádolta Moszkvát, hogy titkos tárgyalásokat folytat a kijevi vezetéssel.
Az ukrán kormány elutasít mindenfajta külső beavatkozást az ország belügyeibe - hangsúlyozta Leonyid Kozsara külügyminiszter szombaton Münchenben azon a találkozón, amelyet a nemzetközi biztonságpolitikai konferencia keretében orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tartott. "Nem óhajtunk sakkfigura lenni egy geopolitikai játszmában, amely megaláz bennünket és sérti az ukrán népet" - hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a kijevi kormány elutasítja, hogy bárki is beavatkozzon az Ukrajna és Oroszország közötti stratégiai partneri viszonyba.
Ezzel egy időben egy müncheni tüntetésen vett részt az ellenzéki UDAR (Ütés) párt vezetője, Vitalij Klicsko, aki az ukrán ellenzéket további harcra szólította fel. "Harc nélkül nincs győzelem" - fogalmazott Klicsko a tüntetésen, amelyen a hírügynökségek szerint több százan vettek részt. A korábbi profi ökölvívó világbajnok a nap folyamán több nyugati vezetővel is találkozik. "Fontos az, hogy beszéljünk Ukrajna barátaival, és megakadályozzuk az erőszak kiszélesedését" - jelentette ki az ellenzéki vezető.
Mérsékletre szólította fel az ukrán kormányt és az ellenzéket Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, és a demokrácia kivívásának lengyel példáját állította Ukrajna elé. "Az elmúlt 20 év lengyel mintája a legjobb, amit Ukrajnának ajánlhatunk" - jelentette ki a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián résztvevő Sikorski a Deutsche Welle német rádiónak adott szombati nyilatkozatában.
A nyolcvanas években az ellenzék Lengyelországban is alábecsülte azt a tényt, hogy a rezsim rendelkezett a megtorlás, valamint a rendkívüli állapot forgatókönyvével - emlékeztetett a külügyminiszter, hozzátéve, hogy akkoriban a Szolidaritás szabad szakszervezet egyes vezetői is irreális követeléseket támasztottak.
Sikorki utalt arra, hogy miközben az Európai Unió egyes tagállamai szankciókat sürgetnek Ukrajnával szemben, Németország és Lengyelország ezt túl korainak tartja. A lengyel külügyminiszter üdvözölte, hogy a kijevi kormány - mint fogalmazott - fontolóra vette az elnök és a parlament közötti hatalmi jogkörök alkotmányos módosítását. Sikorki szerint ez lehet az a pont, ahol "az ellenzék és a hatalmon lévők egymásra találhatnak."
Sikorski úgy vélekedett, hogy az Európai Unióval való társulási egyezmény Ukrajna javát szolgálná. Emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt az egy főre jutó jövedelem Lengyelországban és Ukrajnában csaknem egyforma volt. "Ma viszont Lengyelország háromszor olyan gazdag" - tette hozzá. A lengyel külügyminiszter szerint mindebből Oroszország is profitálna. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az Oroszországgal való lengyel kereskedelem ma négyszerese a Lengyelország uniós csatlakozása előtti lengyel-orosz kereskedelem volumenének.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolta a Nyugatot, azt állítva, hogy az ellenzék támogatásával az Európai Unió szítja az erőszakos tüntetéseket. "Miért van az, hogy az EU oly sok jelentős politikusa bátorítja ezeket a cselekményeket, miközben otthon gyorsan fellépnek azért, hogy bármilyen törvénysértést súlyos megbüntessenek?" - tette fel a kérdést az orosz diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai fórumon szombaton.
"Mi köze az egyre erőszakosabb utcai tiltakozások szításának a demokrácia előmozdításához?" - kérdezte Lavrov egy szakértői tanácskozáson. "Miért nem halljuk azt, hogy elítélik azokat, akik kormányzati épületeket foglalnak el és tartanak megszállva, megtámadják és megkínozzák a rendőröket, fajgyűlölő, antiszemita ás náci jelszavakat használnak?" - folytatta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter a szíriai válság megoldásában türelemre és következetességre intett, mint fogalmazott, nincs szükség ultimátumokra, ezek nem segítik a helyzet. Hibásnak nevezte azt a megközelítést, hogy folytonosan Szíria tudtára adják, erőt alkalmazhatnak vele szemben, ha nincs minden egyes nap valamilyen előrelépés a vegyi fegyverek terén. "Segíti ez akárhogyan a konkrét párbeszédet? Nem segíti" - állapította meg.
Lavrov Szíriával kapcsolatban arról is beszélt, hogy Oroszország egymaga semmit sem tehet, ahogy az Egyesült Államok sem, "senki sem képes egymaga cselekedni, együtt viszont sikerülhet".
Forrás
MTI
