Nem csökken a balkáni útvonalon érkező migránsok száma

A zágrábi belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint múlt szombaton 2603, vasárnap 1749, hétfőn 8 óráig pedig újabb 512 migráns lépte át a szerb-horvát határt. A magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 650 833 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, csak az elmúlt egy hétben valamivel több mint 12 ezret.

Szlovén adatok szerint a horvát-szlovén határt múlt szombaton 2576, vasárnap 2660, hétfőn 6 óráig pedig egyetlen migráns sem lépte át. Februárban összesen 28 623 migráns érkezett a volt jugoszláv tagköztársaságba.

Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint tavaly október közepe óta 470 012 illegális bevándorlót regisztráltak.

Ljubljana ettől a héttől szigorít a menekültek fogadásának feltételein. Ennek előzménye, hogy Ausztria úgy döntött: csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon. Erről Bécs értesítette Ljubljanát, utóbbi pedig Horvátországot, Szerbiát és Macedóniát.

Miro Kovac horvát külügyminiszter az RTL kereskedelemi televízió vasárnap esti híradójában arról beszélt: amennyiben Ausztria és Szlovénia lezárja határait, Horvátországnak is ugyanazt kell tennie. Zágráb amíg teheti, hatékonyan együttműködik Macedóniával, Szerbiával, Szlovéniával, Ausztriával és Németországgal - hangsúlyozta.

A miniszter úgy véli: a horvát hatóságok emberségesen és hatékonyan kezelik a menekültválságot. Ha viszont a nyugatra lévő országok elkezdik lezárni határaikat a migránsok előtt, Horvátország is lezárja határát Szerbiával, majd Szerbia ugyanezt teszi a macedón határon - tette hozzá.

További támogatást hagyott jóvá Görögország és Macedónia számára az unió

Görögország számára további 12,7, Macedónia számára 10 milliós eurós támogatást hagyott jóvá az Európai Bizottság a migrációs krízis kezelésének segítésére.

Az unió végrehajtó testület közleménye szerint Macedóniának egyebek között a határőrizet erősítésére nyújtják a támogatást, amelyre azért is szükség van, mert a bevándorlási hullám különösen nagy nyomás alá helyezte a migrációs útvonalak mentén fekvő országokat.   

Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy Európának egyesítenie kell erejét a válság kezelésének érdekében. A többlettámogatás segítséget kíván nyújtani a volt jugoszláv tagköztársaságnak határvédelme erősítésében, a migráció kezelésével kapcsolatos kiadások finanszírozásában, továbbá az unió és Szerbia által az ország déli határára küldött egységek költségeinek fedezésében - fejtette ki. A közlemény szerint a különtámogatás ellenében a macedón határvédelemnek erősítenie kell a módszeres határellenőrzést és felügyeletet. Ellenőriznie és regisztrálnia kell mindenkit, aki nem EU-tagország állampolgára, akár szabályosan, akár illegális úton lépte át az ország határait, valamint további erőfeszítéseket kell tennie az embercsempész-hálózatok és az emberkereskedelem felszámolása érdekében.   

Görögországot a mostani támogatással a migránsok fogadásában és regisztrálásában kívánja segíteni az unió. Az Európai Bizottság számításai szerint a megítélt forrás révén Athén legalább további nyolcezer bevándorló fogadására készülhet fel, beleértve ideiglenes elszállásolásukat is.

EU-bíróság: szükség esetén jogszerű a menedékkérők őrizetbe vétele

Az európai uniós jog lehetővé teszi a menedékkérők őrizetbe vételét, amennyiben azt a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi, de figyelembe kell venni az arányosság követelményeit - állapította meg hétfői ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű uniós intézmény közleménye szerint az ügy előzménye, hogy egy férfi 1995 és 2015 között több menedékkérelmet is beadott Hollandiában, ezeket azonban minden alkalommal elutasították a hatóságok. Ezen időszak alatt a férfit huszonegy különböző ügyben sújtották pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel bűncselekmények miatt. Tavaly ismét börtönbüntetésre ítélték lopás és a vele szemben elrendelt beutazási tilalom megsértése miatt. Büntetése alatt benyújtotta a negyedik menedékkérelmét is, szabadulását követően pedig - nem konkrét bűncselekmény miatt, hanem a nemzetbiztonság, illetve a közrend védelmére hivatkozva - immár menedékkérőként vették őrizetbe.

A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás során megállapította, hogy nem kérdőjelezhető meg az őrizetbe vételre vonatkozó irányelv, mert az megfelel az unió "általános érdekeinek", azt viszont vizsgálni kell, hogy tiszteletben tartják-e az arányosság követelményeit, vagyis a menedékkérő szabadsághoz való joga, valamint a nemzetbiztonság vagy a közrend védelméhez kapcsolódó követelmények közötti megfelelő egyensúlyt.

A bírák szerint a szabadsághoz való jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozásoknak a feltétlenül szükséges határokon belül kell maradniuk. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a "közrend védelmének" fogalma "mindenképpen valódi, közvetlen és kellően súlyos fenyegetés fennállását kell, hogy feltételezze", amely a társadalom valamely alapvető érdekére is kihatással jár.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságoknak, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a bíróság elé. Az uniós testület nem dönti el a jogvitát, a nemzeti bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxemburgi székhelyű testület határozata alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.