Nem csak italtól zsugorodhat össze a máj
BUDAPEST. Az alkoholfogyasztók betegségének tartják a májzsugorodást, ám a hepatitis C-vel és B-vel fertőzöttek jelentős részénél is idővel ide torkollik a betegség. A májcirrózis jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető és főként megelőzhető.
A májcirrózis - köznapi nevén májzsugor - olyan krónikus, jelenleg még visszafordíthatatlan májbetegség, amelyet a máj szerkezetének gyulladások nyomán képződő, kötőszövetes-heges átépülése és kóros májműködés jellemez. A máj sokrétű működése miatt számos szövődmény kísérheti, így folyadék-felhalmozódás a hasban, vagy vérzési rendellenesség. A cirrózis sokféle betegség végső stádiuma lehet.
A betegség magyar neve megtévesztő lehet, mert maga a szerv nem lesz kisebb, nem az zsugorodik, hanem a rendeltetésszerűen működő, egészséges májszövet mennyisége csökken. A helyette képződő, heges, állebenyes májszövet épphogy a szerv idővel kitapintható megnagyobbodását okozza. Ritkább az a helyzet, amikor a zsugorodó hegszövet lassan valóban összehúzza a májat és az összességében végül kisebb lesz - ismerteti a betegség változatait a Házipatika.com rámutatva: májcirrózis bármely életkorban előfordulhat. A közhiedelem szerint ez elsősorban a jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztók betegsége: a cirrózisos esetek 80 százalékáért valóban ez a felelős. Ám az alkoholbetegeknek csak 5-10 százalékánál alakul ki alkoholos májkárosodás.
Az alkoholos májzsugorodás világstatisztikáját az Egyesült Államok vezeti, de sajnos hazánk is előkelő helyen áll. Mivel Magyarországon egymillió alkoholbeteg van, igen gyakori betegség: százezer főből évente átlagosan 50-en halnak meg ennek következtében.
Fontos azonban kiemelni, hogy a májzsugorodás nem csak az alkoholproblémás emberek betegsége. A hepatitis B-ben és a hepatitis C-ben megbetegedőknél a krónikus forma 10, illetve 75 százalékban alakul ki, mely az évek folyamán májcirrózisba torkollhat. A májat sújtó, krónikus gyulladásos betegség 20-50 év alatt alakul cirrózissá.
A cirrózishoz vezető okok két nagy csoportra oszthatók. Az egyik a májsejtek közvetlen károsodását, májgyulladást (hepatitis) okozó tényezők: leggyakoribb a krónikus alkoholbetegség és a vírusos (hepatitis B, C) vagy autoimmun eredetű májgyulladás. A másik csoport az, amikor az epeúti gyulladás vagy elzáródás miatt a májsejtekben termelődő epe nem tud elvezetődni, ezzel károsítja a máj szövetét (indirekt károsodás). Ide tartozik az epeutak gyulladása, elzáródása vagy hegesedése.
A Házipatika.com arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak az italtól zsugorodhat össze a máj. Ritkán, de direkt májsejt-károsodást okoz a Wilson-kór - a réz szállítófehérjéjének veleszületett hiánya -, a hemokromatózis (a vas öröklött anyagcserezavara), illetve a cisztás fibrózis. Nagyon ritkán gyógyszerek vagy a környezetünkből származó méreganyagok, olykor a szívelégtelenség is okozhat májcirrózist. A májat károsító tényezők hatása összeadódik, például az alkohol és a krónikus vírushepatitis együttesen sokkal korábban okoz cirrózist.
A májcirrózis különösen azért veszélyes, mert a betegség sokáig tünetmentes. A kezdeti tünetek nem jellemzők a májzsugorodásra, hasonló tüneteket bármilyen krónikus betegség előhívhat. Ilyenek például a rossz közérzet, gyengeség, kimerültség, gyakran étvágytalanság, a hányingerrel, fogyással együtt járó hasi fájdalom és a pókháló-szerű értágulatok a bőrön. A menstruációs vérzés elmaradhat, csökkent nemi vágy, impotencia alakulhat ki, esetleg fájdalmas emlőnagyobbodás jelentkezhet (férfiaknál).
A későbbi panaszokat a működő májsejtek hiánya miatt bekövetkező zavarok, és a máj szövetének hegesedése miatt, a májkapuvéna (vena portae) keringési elégtelensége okozza. A fehérjetermelés zavara a vér csökkent albumin fehérje szintje miatt, boka körüli ödémát okoz, és szerepet játszik a hasüregi folyadék felszaporodásában (ascites) is. A véralvadási rendszer fehérjéinek hiánya miatt fokozott vérzékenység, véraláfutások, zúzódások, vérzés (leggyakrabban orrvérzés) jelentkezik. Előrehaladott májzsugorodásban sárgaság alakulhat ki, a bőrben lerakódó epesavak miatt a beteg viszketésre panaszkodik. A méreganyagok felhalmozódása a tudatállapot változásával jár, amely a személyiségváltozástól a kómáig terjedhet. A kezdeti tünetek: a személyes megjelenés elhanyagolása, feledékenység, koncentrációs és alvászavarok.
A máj a gyógyszerek feldolgozásában és lebontásában (metabolizmusában) is jelentős szerepet játszik. Károsodásakor a gyógyszerek kiürülése lassul, felhalmozódhatnak a szervezetben, ezért mellékhatásaik fokozódhatnak.
Egészséges emberben az emésztőrendszerből és a lépből a májon át áramlik a vér vissza a szívbe. Májcirrózisban a hegesedés miatt ez az átáramlás akadályozottá válik, a vér a májkapu-vénában feltorlódik, a hason belüli vérnyomás megemelkedik. A vér olyan ereken áramlik el, amelyeken eddig csak kis mennyiségben folyhatott át. Ezek az erek kitágulnak, a faluk sérülékennyé válik. Legveszélyesebb a nyelőcső alsó harmadában található kis erek tágulata, mert ezek könnyen megrepedhetnek, akár halálos vérzést okozva.
A már kialakult májzsugorodás nem gyógyítható, de a megfelelő terápia jelentősen lassíthatja a betegség további romlását, és lehetőséget ad a szövődmények megelőzésére. Az autoimmun eredetű és a krónikus, fertőző májgyulladásnak (hepatitis B és C) speciális terápiája van. Ám a májzsugorodás okától függetlenül is tartózkodni kell minden olyan anyagtól, gyógyszertől és magatartásformától, amely a májelégtelenség kialakulását elősegíti: az alkoholfogyasztást például azonnal abba kell hagyni, de ha előrehaladott a cirrózis, fontos az alacsony só- és fehérjetartalmú diéta, a folyadékbevitel korlátozása. A legnagyobb hangsúly azonban a májzsugorodás szövődményeinek kezelésén van.
A genetikai eredetű májzsugorodás megelőzése genetikai tanácsadással lehetséges. Ezek többnyire lappangva (recesszíven) öröklődő génhibák, amelyek a testvérekben 25 százalékos valószínűséggel ismétlődnek. Az alkoholos májzsugorodás helyes életmóddal, a túlzott alkoholfogyasztás kerülésével előzhető meg. A vírusos májgyulladás által okozott májzsugorodás nagy része védőoltással kerülhető el. A panaszokat nem okozó eseteket szűrővizsgálattal kell felfedezni.
A betegség magyar neve megtévesztő lehet, mert maga a szerv nem lesz kisebb, nem az zsugorodik, hanem a rendeltetésszerűen működő, egészséges májszövet mennyisége csökken. A helyette képződő, heges, állebenyes májszövet épphogy a szerv idővel kitapintható megnagyobbodását okozza. Ritkább az a helyzet, amikor a zsugorodó hegszövet lassan valóban összehúzza a májat és az összességében végül kisebb lesz - ismerteti a betegség változatait a Házipatika.com rámutatva: májcirrózis bármely életkorban előfordulhat. A közhiedelem szerint ez elsősorban a jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztók betegsége: a cirrózisos esetek 80 százalékáért valóban ez a felelős. Ám az alkoholbetegeknek csak 5-10 százalékánál alakul ki alkoholos májkárosodás.
Az alkoholos májzsugorodás világstatisztikáját az Egyesült Államok vezeti, de sajnos hazánk is előkelő helyen áll. Mivel Magyarországon egymillió alkoholbeteg van, igen gyakori betegség: százezer főből évente átlagosan 50-en halnak meg ennek következtében.
Fontos azonban kiemelni, hogy a májzsugorodás nem csak az alkoholproblémás emberek betegsége. A hepatitis B-ben és a hepatitis C-ben megbetegedőknél a krónikus forma 10, illetve 75 százalékban alakul ki, mely az évek folyamán májcirrózisba torkollhat. A májat sújtó, krónikus gyulladásos betegség 20-50 év alatt alakul cirrózissá.
A cirrózishoz vezető okok két nagy csoportra oszthatók. Az egyik a májsejtek közvetlen károsodását, májgyulladást (hepatitis) okozó tényezők: leggyakoribb a krónikus alkoholbetegség és a vírusos (hepatitis B, C) vagy autoimmun eredetű májgyulladás. A másik csoport az, amikor az epeúti gyulladás vagy elzáródás miatt a májsejtekben termelődő epe nem tud elvezetődni, ezzel károsítja a máj szövetét (indirekt károsodás). Ide tartozik az epeutak gyulladása, elzáródása vagy hegesedése.
A Házipatika.com arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak az italtól zsugorodhat össze a máj. Ritkán, de direkt májsejt-károsodást okoz a Wilson-kór - a réz szállítófehérjéjének veleszületett hiánya -, a hemokromatózis (a vas öröklött anyagcserezavara), illetve a cisztás fibrózis. Nagyon ritkán gyógyszerek vagy a környezetünkből származó méreganyagok, olykor a szívelégtelenség is okozhat májcirrózist. A májat károsító tényezők hatása összeadódik, például az alkohol és a krónikus vírushepatitis együttesen sokkal korábban okoz cirrózist.
A májcirrózis különösen azért veszélyes, mert a betegség sokáig tünetmentes. A kezdeti tünetek nem jellemzők a májzsugorodásra, hasonló tüneteket bármilyen krónikus betegség előhívhat. Ilyenek például a rossz közérzet, gyengeség, kimerültség, gyakran étvágytalanság, a hányingerrel, fogyással együtt járó hasi fájdalom és a pókháló-szerű értágulatok a bőrön. A menstruációs vérzés elmaradhat, csökkent nemi vágy, impotencia alakulhat ki, esetleg fájdalmas emlőnagyobbodás jelentkezhet (férfiaknál).
A későbbi panaszokat a működő májsejtek hiánya miatt bekövetkező zavarok, és a máj szövetének hegesedése miatt, a májkapuvéna (vena portae) keringési elégtelensége okozza. A fehérjetermelés zavara a vér csökkent albumin fehérje szintje miatt, boka körüli ödémát okoz, és szerepet játszik a hasüregi folyadék felszaporodásában (ascites) is. A véralvadási rendszer fehérjéinek hiánya miatt fokozott vérzékenység, véraláfutások, zúzódások, vérzés (leggyakrabban orrvérzés) jelentkezik. Előrehaladott májzsugorodásban sárgaság alakulhat ki, a bőrben lerakódó epesavak miatt a beteg viszketésre panaszkodik. A méreganyagok felhalmozódása a tudatállapot változásával jár, amely a személyiségváltozástól a kómáig terjedhet. A kezdeti tünetek: a személyes megjelenés elhanyagolása, feledékenység, koncentrációs és alvászavarok.
A máj a gyógyszerek feldolgozásában és lebontásában (metabolizmusában) is jelentős szerepet játszik. Károsodásakor a gyógyszerek kiürülése lassul, felhalmozódhatnak a szervezetben, ezért mellékhatásaik fokozódhatnak.
Egészséges emberben az emésztőrendszerből és a lépből a májon át áramlik a vér vissza a szívbe. Májcirrózisban a hegesedés miatt ez az átáramlás akadályozottá válik, a vér a májkapu-vénában feltorlódik, a hason belüli vérnyomás megemelkedik. A vér olyan ereken áramlik el, amelyeken eddig csak kis mennyiségben folyhatott át. Ezek az erek kitágulnak, a faluk sérülékennyé válik. Legveszélyesebb a nyelőcső alsó harmadában található kis erek tágulata, mert ezek könnyen megrepedhetnek, akár halálos vérzést okozva.
A már kialakult májzsugorodás nem gyógyítható, de a megfelelő terápia jelentősen lassíthatja a betegség további romlását, és lehetőséget ad a szövődmények megelőzésére. Az autoimmun eredetű és a krónikus, fertőző májgyulladásnak (hepatitis B és C) speciális terápiája van. Ám a májzsugorodás okától függetlenül is tartózkodni kell minden olyan anyagtól, gyógyszertől és magatartásformától, amely a májelégtelenség kialakulását elősegíti: az alkoholfogyasztást például azonnal abba kell hagyni, de ha előrehaladott a cirrózis, fontos az alacsony só- és fehérjetartalmú diéta, a folyadékbevitel korlátozása. A legnagyobb hangsúly azonban a májzsugorodás szövődményeinek kezelésén van.
A genetikai eredetű májzsugorodás megelőzése genetikai tanácsadással lehetséges. Ezek többnyire lappangva (recesszíven) öröklődő génhibák, amelyek a testvérekben 25 százalékos valószínűséggel ismétlődnek. Az alkoholos májzsugorodás helyes életmóddal, a túlzott alkoholfogyasztás kerülésével előzhető meg. A vírusos májgyulladás által okozott májzsugorodás nagy része védőoltással kerülhető el. A panaszokat nem okozó eseteket szűrővizsgálattal kell felfedezni.
Forrás
hazipatika.com
