Ne hagyja, hogy becserkésszék a furfangos kereskedők

A kereskedők bevett szokásként minden évben igyekszenek hatni érzelmeinkre és tesznek egy próbát, hogy becsalogassanak minket portékájuk közelébe. Alacsony árakkal bombáznak minket, főként azért, mert tapasztalatból tudják, hogy ilyentájt bizony könnyebben nyílik az emberek pénztárcája, mint máskor. Nem árt vigyázni!

„A kiárusítás előnyös fogásokhoz vezethet. A kereskedők előre kalkulálnak vele, így a vásárló, de az eladó is profitálhat belőle" – véli Robert Nìmec, cseh marketingszakértő, aki ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem árt ha szemfülesek vagyunk vásárlás közben, mert a kereskedők különféle trükkökkel, eladási praktikákkal vágnak neki a szezonnak a profit érdekében, amelyekről ő maga kiváltképp sokat tud, hiszen maga is jó néhány ilyen kereskedői fogás szülőatyja.

Az átcímkézett, átragasztott árcédulákkal már bizonyosan mindenki találkozott. Ez egy meglehetősen bevett fogás. Az árcédulát újjal látják el, miközben az új ár valójában az eredeti. A hamis eredeti árat egyszerű százalékszámítás útján ötli ki és a különbséget kedvezményként tünteti fel.

„Az elmúlt években számos esetben derült fény arra, hogy a leárazást megelőző eredeti árként feltüntetett összegben az adott termék sosem került kereskedelmi forgalomba az adott üzletben. Az ár így csábítóbbnak tűnt, mert jelentős kedvezményről árulkodott" – mutatott rá Danuša Krkošová, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (SOI) munkatársa, aki szerint a hasonló esetek valóban hétköznapiak.

 „Volt olyan eset is, amikor a feltüntetett kedvezmények nem stimmeltek, tehát az eladó pl. 50%-os kedvezményt tüntetett fel, ám a tényleges leárazás csak 47 százalékos volt " - mondta Krkošová.

Az ilyen hozzáállás nem csupán ellenkezik a tisztességes vállalkozás szellemiségével, hanem törvényellenes is. Ha az árcédulán százalékos kedvezmény van feltüntetve, akkor az annak megfelelő összegű kedvezmény nyújtására van kötelezve a kereskedő, ellenkező esetben büntetés fenyegeti. Mindemellett az adott kedvezményből fakadó új árat is kötelesek feltüntetni a terméken, ami szintén gyakorta elmarad – figyelmeztet a kereskedelmi felügyelet, a SOI.

 „Az ellenőrzések során hiányoztak az adott kedvezményből fakadó új árak, azaz a fogyasztó nem volt tájékoztatva arról, hogy milyen a kedvezményt követő végösszeg " – mutatott rá Krkošová.

A kereskedők gyakorta igyekeznek hatni ösztöneinkre. Ezekkel a módszerekkel összevetve még az átcímkézés is szofisztikált turpisságnak tekinthető. Ha a kereskedő meg kíván szabadulni az árujától, primitív eszközök után nyúl. Például szorosan egymás mellé helyezi el a ruhaneműk állványait, hogy szinte lépni is alig tudjunk. Ennek hozadéka, hogy az eladóhely előtt hosszú sorok keletkeznek. „Minél több ember koncentrálódik egy üzletben, annál kevésbé racionálisan cselekszik az egyén, amely így olyan dolgokat is megvásárol, amelyeket egyébként a boltban hagyna" – mondta el Robert Nìmec, rámutatva, hogy ezáltal az adott üzlet a bőség hiányának illúzióját kívánja kelteni.

„Már az őskorban is igaz volt az állítás, hogy ha az ember nem ejtette el a mamutot, vagy nem szedte le időben a gyümölcsöt, akkor akár hónapokig éhezhetett. Éppen ez az az ösztön, amely a kiárusítások idején ébredezik és eluralkodik rajtunk, bár mindenhol, mindenből bőségesen jut elegendő. Azonban továbbra is bennünk él a félelem, hogy ha valamit nem szerezünk meg ma, azt holnap bánni fogjuk" – mutatott rá Nìmec.