Navracsics: a magyar nemzetnek ismét hinnie kell magában
ÓPUSZTASZER. Navracsics Tibor szerint a magyar nemzetnek ismét hinnie kell saját magában, hiszen a több mint ezer év sikere, a fennmaradás, az erő kötelezi arra, hogy a jövőben is sikeres legyen Európában.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Ópusztaszeren mondott augusztus 20-ai ünnepi beszédében hangsúlyozta: Magyarország csak akkor tud sikeres lenni, ha bízik magában, és akkor boldoggá is válik.
A fideszes politikus felidézte: Ópusztaszer volt az a hely, ahol egy Ázsiából a Kárpát-medencébe érkezett nép nemzetté vált, törvényeket hozott. Saját közösségi létét szabályokkal intézményes keretek közé terelte, ezáltal egy törzsszövetség nemzetté, politikai közösséggé vált. "Létrejött a magyar állam, mely ezer éve fennáll és hagyományaira támaszkodva, ma is bizakodva tekinthetünk a jövőbe"- mondta Navracsics Tibor. Szólt arról, hogy a magyarok sokszor panaszkodnak sorsukra, hányatott történelmükre. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: egy hagyomány van, amely jogfolytonos, ez pedig a magyar államiság. Legyen szó a történelem bármely nehézségéről, legyen szó politikai, állami, nemzeti válságról, egy valamit mindig meg tudtak tartani az elődök, a magyar államot és államiságot - hívta fel a figyelmet.
Navracsics beszélt arról is, hogy a magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid időszakát leszámítva soha nem a katonai erőnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezető szerepet. A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a műveltség jelentette: a magyar egyetemek, a magyar értelmiség, azok a királyok, akik tudták, csak akkor lesz erő és megfelelő kapacitás az integrációra, ha olyan értelmiséget nevelnek ki, amely európai szinten is megállja a helyét. Tudták ezt az Árpádok, a Hunyadiak és a későbbi arisztokrácia is, sőt még a legújabb kori legnagyobb tragédiánál, Trianon után sem volt kétség, hogy a 20. századi újrakezdésnél az iskolának, a műveltségnek és a hitnek van döntő szerepe - hangsúlyozta Navracsics Tibor. "Később olyan tudósokat, művészeket adtunk a világnak,(...), akik meghatározták a korszellem áramlatát; (...) a szelíd erőben találtuk meg az érvényesülést" - sorolta az érdemeket. A másik a saját magunkba vetett hit volt, mely több mint ezer éven keresztül tette lehetővé, hogy a magyar állam fennmaradjon, erős legyen, integráló erőként, szellemi nagyhatalomként létezzen Európában - fogalmazott. "Ma, amikor különböző statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát a nemzet boldogsága szempontjából, van egy ennél is fontosabb tényező, "a hit saját magunkban", amely a több mint ezer éves államiság kötelezettsége - tette hozzá.
Navracsics Tibor Magyarország kormánya nevében az ünnepségen gratulált annak a százharminc külhoni magyarnak, akik a nemzeti ünnep alkalmával tette le az állampolgársági esküt.
A fideszes politikus felidézte: Ópusztaszer volt az a hely, ahol egy Ázsiából a Kárpát-medencébe érkezett nép nemzetté vált, törvényeket hozott. Saját közösségi létét szabályokkal intézményes keretek közé terelte, ezáltal egy törzsszövetség nemzetté, politikai közösséggé vált. "Létrejött a magyar állam, mely ezer éve fennáll és hagyományaira támaszkodva, ma is bizakodva tekinthetünk a jövőbe"- mondta Navracsics Tibor. Szólt arról, hogy a magyarok sokszor panaszkodnak sorsukra, hányatott történelmükre. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: egy hagyomány van, amely jogfolytonos, ez pedig a magyar államiság. Legyen szó a történelem bármely nehézségéről, legyen szó politikai, állami, nemzeti válságról, egy valamit mindig meg tudtak tartani az elődök, a magyar államot és államiságot - hívta fel a figyelmet.
Navracsics beszélt arról is, hogy a magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid időszakát leszámítva soha nem a katonai erőnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezető szerepet. A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a műveltség jelentette: a magyar egyetemek, a magyar értelmiség, azok a királyok, akik tudták, csak akkor lesz erő és megfelelő kapacitás az integrációra, ha olyan értelmiséget nevelnek ki, amely európai szinten is megállja a helyét. Tudták ezt az Árpádok, a Hunyadiak és a későbbi arisztokrácia is, sőt még a legújabb kori legnagyobb tragédiánál, Trianon után sem volt kétség, hogy a 20. századi újrakezdésnél az iskolának, a műveltségnek és a hitnek van döntő szerepe - hangsúlyozta Navracsics Tibor. "Később olyan tudósokat, művészeket adtunk a világnak,(...), akik meghatározták a korszellem áramlatát; (...) a szelíd erőben találtuk meg az érvényesülést" - sorolta az érdemeket. A másik a saját magunkba vetett hit volt, mely több mint ezer éven keresztül tette lehetővé, hogy a magyar állam fennmaradjon, erős legyen, integráló erőként, szellemi nagyhatalomként létezzen Európában - fogalmazott. "Ma, amikor különböző statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát a nemzet boldogsága szempontjából, van egy ennél is fontosabb tényező, "a hit saját magunkban", amely a több mint ezer éves államiság kötelezettsége - tette hozzá.
Navracsics Tibor Magyarország kormánya nevében az ünnepségen gratulált annak a százharminc külhoni magyarnak, akik a nemzeti ünnep alkalmával tette le az állampolgársági esküt.
Forrás
MTI
