NATO: nincs jele az orosz csapatvisszavonásnak
BRÜSSZEL. Nem lehet megerősíteni azt az állítást, hogy Oroszország visszavonta volna csapatait az orosz-ukrán határ közeléből - mondta szerdán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Vlagyimir Putyin orosz elnök előzőleg azt közölte Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnökével , hogy Oroszország visszavonta csapatait az ukrán határ mellől. Putyin szerint az orosz katonák olyan helyeken tartózkodnak, ahol "rendszeres foglalatosságukat végzik, a gyakorlótereken". Ez könnyen ellenőrizhető a jelenlegi korszerű felderítési eszközökkel - tette hozzá.
Egy nevének mellőzését kérő NATO-diplomata azonban nem sokkal ezután arról számolt be, hogy az atlanti szövetség nem tapasztalt változást az orosz csapatok elhelyezkedésében. Később a Varsóban tartózkodó Rasmussen - miután megbeszélést folytatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel - ugyanezt mondta újságíróknak.
"Továbbra is azt követeljük Oroszországtól, hogy vonja vissza csapatait" - tette hozzá az észak-atlanti szervezet főtitkára. Kitért arra is, hogy a NATO szükség esetén kész egyfelől megerősíteni csapatainak jelenlétét a szövetség keleti térségeiben, másfelől a hadgyakorlatok sűrűségét és intenzitását is hajlandó növelni. A NATO főtitkára a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatásának beszüntetésére és csapatainak az ukrán határtól való visszavonására szólította fel Moszkvát.
Csütörtökön Rasmussen vezetésével Észtországba látogat a NATO-hoz akkreditált tagállami nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács és megtekinti az ottani kibernetikai védelmi központot.
Az észak-atlanti szervezet hetekkel ezelőtt azt állította, hogy Oroszország mintegy 35-40 ezer katonát vont össze Ukrajna keleti határainak közelében. A médiában olyan műholdfelvételek is megjelentek, amelyek jelentős orosz haditechnikai koncentrációt mutattak a térségében. Az orosz katonai vezetés egy ízben már tett arra utalást, hogy a csapatok utasítást kaptak a laktanyákba való visszatérésre, ám a NATO akkor is azt szögezte le, hogy nem látja jelét érdemi orosz csapatvisszavonásnak.
Az ukrán kormányfő elutasítóan fogadta Putyin felhívását
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök elutasítóan fogadta Vlagyimir Putyin szerdai bejelentését, amelyben az orosz elnök a Donyeck megyei szakadárokat május 11-re tervezett függetlenségi népszavazásuk elhalasztására szólította fel.
"Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin), ez az üres fecsegés valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez" - mondta Jacenyuk szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés végén. Az ukrán kormányfő szavai szerint tájékoztatni kell az orosz államfőt arról, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs betervezve május 11-re semmiféle népszavazás. "Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik" - jegyezte meg Jacenyuk. Az ukrán kormányfő ezt oroszul mondta újságíróknak, megjegyezve, hogy Putyin miatt beszél oroszul, hogy "ne legyen gond a fordítással".
A miniszterelnök csodálkozásának adott hangot ugyanakkor, hogy az orosz elnök és Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnöke az "ukrán kérdést" Kijev képviselőinek jelenléte nélkül vitatta meg Moszkvában. "Kissé csodálkozom azon, hogy Moszkvában vitatják meg az ukrán kérdést Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvétele nélkül. Ebben a négyoldalú formátumban jött létre ugyanis az első genfi találkozó, és éppen az ott született megállapodások teljesítését utasította el az Oroszországi Föderáció" - fejtette ki.
Jacenyuk közölte, hogy Andrij Descsicja ügyvivő ukrán külügyminiszter átadta az EBESZ-nek a Kijev által elkészített útitervjavaslatot az ukrajnai válság békés rendezésére. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi szervezet az ukrán változatot fogadja el. Ez szavai szerint lényegesen különbözik attól, amit most Moszkvában bejelentettek. "A fő különbség, hogy a mi célunk a helyzet valódi stabilizálása Ukrajnában, ami csak egyvalamitől függ: az Oroszországi Föderáció hozzáállásától. Ha Oroszország visszahívja diverzáns csoportjait, befejezi támogatásukat és finanszírozásukat, valamint visszavonja katonai csapatait az ukrán határtól, akkor Ukrajnában a helyzet stabilizálódni fog" - jelentette ki.
Éles szavakkal reagált Putyin azon kijelentésére, miszerint Oroszország mindent elkövet az ukrán válság rendezése érdekében, és támogatja a békés megoldást célzó erőfeszítéseket.
"Oroszország minden nap hozzájárul a válság rendezéséhez: hol FSZB-ügynököket küld Ukrajnába, hol fegyvereket szállít, pénzt ad a szakadároknak. A legjobb hozzájárulás részéről az lenne, ha visszahívná az Ukrajna területén működő diverzánsait, elítélné a terroristákat, valamint kötelezné őket arra, hogy tegyék le a fegyvert, hagyják el az elfoglalt középületeket és adják meg magukat" - hangoztatta az ukrán kormányfő.
Meghiúsította az Odessza megyei adminisztráció elfoglalását egy új önkéntes alakulat
Meghiúsította az Odessza megyei állami adminisztráció épületének elfoglalását az ukrán rendőrség Kijev-1 elnevezésű, önkéntesekből verbuvált zászlóalja - közölte szerda este az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata.
A közlemény szerint a zászlóalj alegységei Odessza városa mellett szolgálatot teljesítenek a megye más területein is, és a helyzet normalizálódásáig a dél-ukrajnai térségben maradnak, harci feladatokat teljesítve (a kijevi kormány) terrorellenes hadműveletének keretében a Nemzeti Gárda, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egységeinek oldalán. Közlésében az ukrán belügyminisztériumi először említi ennek az önkéntesekből szervezett rendfenntartó alakulatnak a bevetését, de nem tér ki arra, hogy milyen körből toborozták annak tagjait.
A podrobnosti.ua ukrán hírportál a hír kapcsán felidézi, hogy Odesszában rendkívül feszültté vált a helyzet, miután május 2-án az ukrán egységpárti futballhuligánok és oroszbarát tüntetők összecsapása nyomán utóbbiak bemenekültek a szakszervezetek székházába, amely - feltehetően Molotov-koktéloktól - kigyulladt, és 42 ember bennégett az épületben.
Egy nevének mellőzését kérő NATO-diplomata azonban nem sokkal ezután arról számolt be, hogy az atlanti szövetség nem tapasztalt változást az orosz csapatok elhelyezkedésében. Később a Varsóban tartózkodó Rasmussen - miután megbeszélést folytatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel - ugyanezt mondta újságíróknak.
"Továbbra is azt követeljük Oroszországtól, hogy vonja vissza csapatait" - tette hozzá az észak-atlanti szervezet főtitkára. Kitért arra is, hogy a NATO szükség esetén kész egyfelől megerősíteni csapatainak jelenlétét a szövetség keleti térségeiben, másfelől a hadgyakorlatok sűrűségét és intenzitását is hajlandó növelni. A NATO főtitkára a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatásának beszüntetésére és csapatainak az ukrán határtól való visszavonására szólította fel Moszkvát.
Csütörtökön Rasmussen vezetésével Észtországba látogat a NATO-hoz akkreditált tagállami nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács és megtekinti az ottani kibernetikai védelmi központot.
Az észak-atlanti szervezet hetekkel ezelőtt azt állította, hogy Oroszország mintegy 35-40 ezer katonát vont össze Ukrajna keleti határainak közelében. A médiában olyan műholdfelvételek is megjelentek, amelyek jelentős orosz haditechnikai koncentrációt mutattak a térségében. Az orosz katonai vezetés egy ízben már tett arra utalást, hogy a csapatok utasítást kaptak a laktanyákba való visszatérésre, ám a NATO akkor is azt szögezte le, hogy nem látja jelét érdemi orosz csapatvisszavonásnak.
Az ukrán kormányfő elutasítóan fogadta Putyin felhívását
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök elutasítóan fogadta Vlagyimir Putyin szerdai bejelentését, amelyben az orosz elnök a Donyeck megyei szakadárokat május 11-re tervezett függetlenségi népszavazásuk elhalasztására szólította fel.
"Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin), ez az üres fecsegés valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez" - mondta Jacenyuk szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés végén. Az ukrán kormányfő szavai szerint tájékoztatni kell az orosz államfőt arról, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs betervezve május 11-re semmiféle népszavazás. "Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik" - jegyezte meg Jacenyuk. Az ukrán kormányfő ezt oroszul mondta újságíróknak, megjegyezve, hogy Putyin miatt beszél oroszul, hogy "ne legyen gond a fordítással".
A miniszterelnök csodálkozásának adott hangot ugyanakkor, hogy az orosz elnök és Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnöke az "ukrán kérdést" Kijev képviselőinek jelenléte nélkül vitatta meg Moszkvában. "Kissé csodálkozom azon, hogy Moszkvában vitatják meg az ukrán kérdést Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvétele nélkül. Ebben a négyoldalú formátumban jött létre ugyanis az első genfi találkozó, és éppen az ott született megállapodások teljesítését utasította el az Oroszországi Föderáció" - fejtette ki.
Jacenyuk közölte, hogy Andrij Descsicja ügyvivő ukrán külügyminiszter átadta az EBESZ-nek a Kijev által elkészített útitervjavaslatot az ukrajnai válság békés rendezésére. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi szervezet az ukrán változatot fogadja el. Ez szavai szerint lényegesen különbözik attól, amit most Moszkvában bejelentettek. "A fő különbség, hogy a mi célunk a helyzet valódi stabilizálása Ukrajnában, ami csak egyvalamitől függ: az Oroszországi Föderáció hozzáállásától. Ha Oroszország visszahívja diverzáns csoportjait, befejezi támogatásukat és finanszírozásukat, valamint visszavonja katonai csapatait az ukrán határtól, akkor Ukrajnában a helyzet stabilizálódni fog" - jelentette ki.
Éles szavakkal reagált Putyin azon kijelentésére, miszerint Oroszország mindent elkövet az ukrán válság rendezése érdekében, és támogatja a békés megoldást célzó erőfeszítéseket.
"Oroszország minden nap hozzájárul a válság rendezéséhez: hol FSZB-ügynököket küld Ukrajnába, hol fegyvereket szállít, pénzt ad a szakadároknak. A legjobb hozzájárulás részéről az lenne, ha visszahívná az Ukrajna területén működő diverzánsait, elítélné a terroristákat, valamint kötelezné őket arra, hogy tegyék le a fegyvert, hagyják el az elfoglalt középületeket és adják meg magukat" - hangoztatta az ukrán kormányfő.
Meghiúsította az Odessza megyei adminisztráció elfoglalását egy új önkéntes alakulat
Meghiúsította az Odessza megyei állami adminisztráció épületének elfoglalását az ukrán rendőrség Kijev-1 elnevezésű, önkéntesekből verbuvált zászlóalja - közölte szerda este az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata.
A közlemény szerint a zászlóalj alegységei Odessza városa mellett szolgálatot teljesítenek a megye más területein is, és a helyzet normalizálódásáig a dél-ukrajnai térségben maradnak, harci feladatokat teljesítve (a kijevi kormány) terrorellenes hadműveletének keretében a Nemzeti Gárda, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egységeinek oldalán. Közlésében az ukrán belügyminisztériumi először említi ennek az önkéntesekből szervezett rendfenntartó alakulatnak a bevetését, de nem tér ki arra, hogy milyen körből toborozták annak tagjait.
A podrobnosti.ua ukrán hírportál a hír kapcsán felidézi, hogy Odesszában rendkívül feszültté vált a helyzet, miután május 2-án az ukrán egységpárti futballhuligánok és oroszbarát tüntetők összecsapása nyomán utóbbiak bemenekültek a szakszervezetek székházába, amely - feltehetően Molotov-koktéloktól - kigyulladt, és 42 ember bennégett az épületben.
Forrás
MTI
