Nagyító alatt az extrémizmus

Ahhoz, hogy a problémát megértsük, szükséges néhány alapfogalmat tisztáznunk, magyarázta a plébános.  „Az extrémizmus minden olyan dolgot magába foglal, legyen az sport, eszme vagy vallás, mely bizonyos határokon, illetve normákon kívül esik. Mi elsősorban a nyugati, keresztény világnézetből indulunk ki, de ezt a jelenséget is többféle szemszögből lehet vizsgálni.” Farkas Zsolt szerint arra is nagyon figyelni kell, hogy „kiket bélyegzünk meg, mert majd ők is valamilyen módon megbélyegeznek minket”.

Az előadó a nacionalizmussal folytatta, amely általánosan negatív érzelmeket ébreszt. Farkas Zsolt viszont hozzátette, hogy ez a jelenség nem feltétlenül rossz, mivel hozzájárul egyfajta egészséges nemzettudat kialakításához, így gátolva a káros eszmék terjedését. Sokan keverik a sovinizmussal, ami már extrémizmus. Mindkét ideológia nélkülözhetetlennek tartja a nemzeti értékeket, azonban a sovinizmus lenézi más nemzetek értékeit, megpróbálja meghatározni és bizonyítani felsőbbrendűségét. A rasszizmus szintén ide kötődik, a fajgyűlölet, de napjainkban már sokan úgy vélik, hogy az itt megjelenő rassz kifejezés is helytelen, a lényeg, hogy valaki ember, vagy nem ember.

Ugyancsak lényeges tisztázni a fasizmus és a nácizmus közti különbségeket. A fasizmus eredetileg nem tartalmaz zsidóellenességet vagy rasszizmust, ezek csak később, a második világháború alatt kapcsolódnak hozzá.  A kommunizmus a baloldali extrém ideológiák közé tartozik, melyek társadalmi alapon tesznek különbséget az emberek között.

Az efféle eszmék követőit egyszerű felismerni, hiszen az ideológián alapuló hovatartozásuk sok esetben megjelenik az öltözködésben. A radikális szélsőjobbosok kedvelt eleme például a bomber dzseki, amelyet eredetileg a bombázók pilótái viseltek. Sőt, nemcsak ruhadarabok, hanem a neonácikhoz köthető márkák is léteznek, mint például a Thor Steinar. Ezenkívül folyamatosan megjelennek különböző náci jelképekkel ellátott szerelések, kitűzők és zászlók, melyeket a hatóságok igyekeznek minél előbb betiltani. Csakhogy az ezekkel a szimbólumokkal vívott harc eléggé kilátástalan, mivel folyamatosan találnak ki újabb és újabb variációkat.   

De, vajon mi csábítja a fiatalokat ezekbe a szélsőséges csoportokba? - tette fel a kérdést az előadó. A csatlakozók sokszor szenvednek szeretethiányban, családi hátterük gyakran sérült, úgy érzik nem tartoznak sehova, és ezek a társaságok  védelmet, biztonságot és közösséget nyújtanak.

Farkas Zsolt szerint a szélsőség terjedést nem lehet megállítani, fontos azonban, hogy az ilyen mozgalmakhoz kapcsolódó fiatalok erejének áttranszformálása lehetséges, mivel szociális érzékük sokszor erős, fontos náluk a hasznosság érzete.

A legfontosabb azonban a megelőzés. A gyerekekkel való folyamatos foglalkozás, olyan közösség biztosítása, amelyben íz értő szeretet mellett szintén megvannak a szabályok.  A társadalom számára káros eszmék és ideológiák megállítása elérhetetlen célnak tűnik, de meg lehet tanulni kezelni őket, terjedésüket lassítani, befolyásukat csökkenteni, és olykor még a legrosszabból is lehetséges a legjobbat kihozni, hangsúlyozta Farkas Zsolt szőgyéni plébános a Pozsonyi Magyar Szakkollégium hallgatóinak tartott előadásában.