Moszkvai vezetők szerint Fidel Castro megváltoztatta a világot

Konsztantyin Koszacsov, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke közölte, hogy Fidel Castro neve örökre belevésődik a világtörténelembe. Vezetése alatt Kuba, oltalmazva saját szuverenitását, "kibírta a legkeményebb külső nyomást", bebizonyítva ezzel a szankciók és elszigetelés hiábavalóságát - fogalmazott. A szenátor szerint Fidel Castro halála veszteség mind a kubai nép, mint a világ számára.

"Bárhogyan viszonyulunk is hozzá, túlzás nélkül elmondható, hogy nagysága világraszóló, valóban hatással volt a világtörténelem alakulására" - mondta Koszacsov a TASZSZ hírügynökségnek.

"Meghalt Fidel Castro. Együtt érzek kubai barátainkkal, Kuba egész népével. Castro azon dicső nagyságok közé tartozott, akik megváltoztatták a világot. A világ emlékezni fog rá" - írta Alekszej Puskov, a felsőház védelmi és biztonsági bizottságának tagja a Twitteren.

A venezuelai és a mexikói elnök méltatja az elhunytat

Nicolás Maduro venezuelai és Enrique Pena Nieto mexikói elnök is méltatta a péntek este elhunyt kubai elnök, Fidel Castro érdemeit, és szolidaritását fejezte ki a kubai néppel a politikus halála miatt.

Nicolás Maduro Twitter-üzenetében közölte, felhívta telefonon Raúl Castrót, hogy bátyja halála miatt tolmácsolja szolidaritását és szeretetét a kubai népnek. "Hatvan évvel azután, hogy a Granma jacht kihajózott Mexikóból, Fidel Castro belép azon halhatatlanok táborába, akik egy életen át harcoltak" - írta Maduro, utalva arra a hajóra, amelyen Castro 82 forradalmárral 1956. december 2-án visszatért Kubába, hogy megdöntse Fulgencio Batista kubai diktátor hatalmát.

Maduro emlékeztetett arra, hogy Kuba országa legfontosabb térségbeli gazdasági partnerei és politikai szövetségesei közé tartozik. A venezuelai elnök szerint néhai elődje, Hugo Chávez és Fidel Castro "lefektette az utat a két nép felszabadításához", és egy sor térségbeli társulást hozott létre, a történelem pedig őket igazolta.

Enrique Pena Nieto mexikói elnök Twitter-üzenetében Mexikó barátjának és a múlt század egyik jelképének nevezte Fidel Castrót. "Fidel Castro Mexikó barátja volt, ihletője a kétoldalú kapcsolatoknak, amelyek a kölcsönös tiszteleten, a párbeszéden és a szolidaritáson alapultak. Gyászolok Fidel Castro, a kubai forradalom vezére és a 20. század jelentős alakjának halála miatt" - írta Nieto. Hírügynökségek emlékeztettek arra, hogy Mexikó az egyetlen latin-amerikai ország, amely sohasem szakította meg a diplomáciai kapcsolatait Kubával.

Fico: Kuba soha senkit nem veszélyeztetett

Kuba soha senkit nem veszélyeztetett, csak a saját életét kívánta élni, s ezért a bátorságáért sokan irigyelték. Ennek hordozója volt Fidel Castro – fogalmazott Robert Fico szlovák miniszterelnök a kubai forradalom kilencvenedik életévében elhunyt vezéralakjának halála kapcsán, s egyúttal részvétét fejezte ki.

Ellenzéki aktivista: szomorú, hogy így sem jön el a szabadság

Szomorúnak nevezte az amerikai emigrációban működő egyik kubai ellenzéki szervezet vezetője, hogy a "zsarnok Fidel Castro" halála nem hozza el a szabadságot a kubai nép számára. "Ez a szívemben lévő legnagyobb fájdalom" - írta az EFE spanyol hírügynökséghez eljuttatott közleményében Ramón Saúl Sánchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom (Movimiento Democracia) vezetője.

Úgy fogalmazott, szerette volna kijelenteni, hogy a "zsarnok halála a nép szabadsága", de ebben az esetben Kubára ez nem igaz. Castróék ugyanis bebiztosították hatalmon maradásukat - utalt arra, hogy az ország éléről csaknem fél évszázad után, 2008-ban távozó Fidel Castrót öccse, Raúl követte a hatalomban.

Ramón Saúl Sánchez szerint, ha Fidel Castro akkor halt volna meg, amikor még ő vezette az országot, kibontakozhatott volna Kubában egy szabadságot követelő forradalom, de így, hogy Raúl Castro kormányoz, az idősebb fivér halálának nem lesz akkora hatása.

A Demokrácia Mozgalom vezetője számára Fidel Castro jelképe a terrornak, amely hat évtizede gyötri Kubát és a félelmet, a fájdalmat, a börtönöket és azokat a tutajokat juttatja az emberek eszébe, amelyekkel oly' sokan menekülni próbáltak a szigetről.

Némileg derűlátóbb véleményt fogalmaztak meg az Egyesült Államok képviselőházának floridai kubai-amerikai tagjai Fidel Castro halálhíre hallatán.

"Évtizedeken át tartó elnyomás után a zsarnok halott, és végre új fejezet kezdődhet Kuba és az ország népe számára, és eljöhet a szabadság és a demokrácia kora" - írta közleményében Ileana Ros-Lehtinen republikánus politikus. A rangidős floridai képviselő hozzátette viszont: sajnálja, hogy Raúl Castro továbbra is elnyomja a kubaiakat. "Itt az ideje bezárni a gulágokat, szabad választásokat tartani, szabadon engedni a politikai foglyokat és visszaállítani a demokráciát Kubában" - írta végezetül több társa nevében is Ileana Ros-Lehtinen, akit 1989-ben első kubai-amerikaiként választottak be a szövetségi törvényhozás alsóházába.

Fidel Castro, a kubai forradalom vezéralakja kilencvenedik életévében hunyt el pénteken. Az Egyesült Államokba menekült kubaiak többsége örömmel fogadta a politikus halálhírét, Miamiban sokan vonultak az utcára, kubai zászlókat lengettek, örömmámorban úszva táncoltak, fazekakkal és serpenyőkkel doboltak.

Fidel Castro a saját szavaival

Fidel Castro sokat és szívesen beszélt, hatalmának csúcsán többórás beszédeket tartott. A dpa német hírügynökség szombaton összeállítást közölt a kubai forradalom helyi idő szerint péntek este, kilencvenedik életévében elhunyt vezéralakjának híres mondataiból:

"A történelem majd felment" - mondta a Moncada laktanya elleni sikertelen fegyveres támadás után 1953 októberében.

"Egy elnyomott országban a holtak sem találnak nyugalmat" - fogalmazott 1958-ban.

"Nem vagyok kommunista, soha nem is voltam. Ha az lennék, meglenne a bátorságom ahhoz, hogy közhírré tegyem" - jelentette ki 1958 májusában.

"A forradalom révén minden lehetséges, ellene viszont semmi!" - hangoztatta 1961 augusztusában.

"Marxista-leninista vagyok, és életem végéig az is maradok" - mondta 1961. december elsején.

"Mindig is nagy csodálója voltam Jézus Krisztusnak, mert ő volt az első kommunista: megsokszorozta a kenyeret és a halat, mi is ezt akarjuk tenni" - fogalmazott 1975-ben.

"Nem számít, ki esik el, hal meg, a kubai forradalom nem fog eltűnni" - szögezte le 1997. szeptember 1-jén.

"Az eszmék, amelyekért egész életemben küzdöttem, nem halhatnak meg, sokáig fennmaradnak" - mondta 2003. május 1-jén.

"Fegyverrel a kezemben mindegy, hogyan halok meg, mert biztosra veszem, hogy harcolva fogok, ha megtámadnak bennünket" - jelentette ki 2004. január 30-án.

"Kicsiny északi szomszédunknak nem kell aggódnia. Nem tervezem, hogy százéves koromig gyakoroljam a hatalmat" - üzente az Egyesült Államoknak két évvel későbbi visszavonulását beharangozva 2006. július 24-én.

"Nem búcsúzom tőletek. Egyszerűen csak az eszmék harcosaként küzdök tovább" - írta 2008. február 19-én a kommunista pártállam hivatalos lapjában, a Granmában, amelyben hivatalosan bejelentette a hatalom átadásáról szóló döntését.

"Vészmadarak! Nem is emlékszem, milyen egy fejfájás" - írta egy 2012. október 22-én megjelent cikkében, amelyben cáfolta a haláláról szóló híreszteléseket.

"Nincs szükségünk arra, hogy a birodalom bármit is ajándékozzon számunkra" - írta a Granmában 2016 márciusában Barack Obama amerikai elnök kubai látogatása alkalmából.

"Trump úr, aki alkalmas szakértőnek tartja magát, ugyanannyira alkalmatlan, mint Barack Obama és az ő politikája" - vélekedett az azóta megválasztott Donald Trumpról 2016 októberében az amerikai elnökjelöltek második televíziós vitája előtt a Granmában.