Dimitrij Peskov orosz elnöki szóvivő szerint bármi történt is a Sínai-félszigetnél lezuhant orosz utasszállítóval, azt a vizsgálatok fogják kideríteni, minden más csak spekuláció. Hangsúlyozta, hogy a történtek okaival kapcsolatos feltételezésekkel csak a nyomozást végző szakemberek állhatnak elő (megalapozottan), márpedig egyelőre Moszkva nem tud semmilyen, általuk tett bejelentésről. Az orosz kormányszóvivő azt követően nyilatkozott, hogy az amerikai és brit hírszerzés szerint egy bomba okozhatta a repülőgép lezuhanását - ezzel indokolták a géptörzs kettészakadását a levegőben.
Ismeretes, az Iszlám Állam terrorszervezet korábban magára vállalta a repülőgép felrobbantását, ez egyelőre nem nyert igazolást, bár a szélsőségesek egy felvételt is bemutattak, ahol egy utasszállító felrobbanása látható. Az angol-amerikai hírszerzés szerint lehetséges, hogy egy csomag formájában jutott fel bomba a gépre.
Orosz hírügynökségek közben arról számoltak be, hogy 40 négyzetkilométerre szélesítették ki a kutatási területet a gép roncsait és az áldozatok holttesteit kereső szakemberek.
Tovább szították az eset biztonsági vonatkozásai körüli spekulációkat azon jelentések, amelyek szerint a terrortámadás lehetősége által kiváltott, növekvő nemzetközi aggodalmak miatt leváltották a sarm-es-sejki repülőtér igazgatóját. Az al-Jóm asz-Szábe című napilap honlapján ezzel szemben illetékes forrásokra hivatkozva azt írta, Abdel-Vaháb Alit nem leváltották, hanem előléptették, és mostantól a nemzetközi repülőtér üzemeltetéséért felelős műveleti vezető közvetlen munkatársaként fog dolgozni.
Egyiptomi miniszter: a nyomozók nem találtak robbanásra utaló bizonyítékot
Az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félszigeti tragédiáját vizsgáló nyomozók egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy robbanás okozta a katasztrófát - közölte csütörtökön a polgári repülésért felelős egyiptomi miniszter.
Hosszam Kamál közleményében úgy fogalmazott, hogy egyelőre nincs semmilyen bizonyíték vagy adat, amely ezt a feltételezést támasztaná alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sarm-es-sejki repülőtér továbbra is fogad repülőgépeket, a nap folyamán 23 orosz, nyolc ukrán, három olasz és két szaúdi, továbbá 22 belföldi járat landol a légikikötőben.
Kamál hangsúlyozta: "a biztonság szavatolása a nemzetközi szabványoknak megfelelően történik Egyiptom repülőterein, amelyek mindegyikét megfelelő időszakonként ellenőrzik az egyiptomi polgári légiközlekedési hatóságok, valamint a nemzetközi vizsgálati szervek. Ezen felül bármilyen szükségesnek bizonyuló további intézkedéssel kapcsolatban együttműködünk az Egyesült Államok szövetségi légügyi hivatalával (FAA), csakúgy mint a brit féllel."
A politikus nyilvánvalóan Philip Hammond brit külügyminiszter szerda esti nyilatkozatára reagált, miszerint "jelentős a valószínűsége" annak, hogy robbanószerkezet okozhatta az Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító repülőgép hétvégi katasztrófáját. Továbbá arra is reagált, hogy a brit kormány teljesen leállította a légi forgalmat Nagy-Britannia és Sarm-es-Sejk repülőtere között, majd példáját követte Hollandia is.
A brit lépéssel kapcsolatban az éppen Londonban tartózkodó egyiptomi külügyminiszter, Számeh Sukri is csalódottságának adott hangot, mondván: "azt reméltük, hogy megvárják a vizsgálatok eredményeit, és nem vetítik előre az eseményeket". Eközben a tárca Kairóban is közleményt adott ki, amely szerint a londoni döntést előzetes konzultáció nélkül hozták, ráadásul annak ellenére, hogy a két ország között - órákkal előtte - magas szintű párbeszédet folytattak.
Megfigyelők szerint mind Kairó, mind pedig Moszkva számára komoly következményekkel járna, amennyiben igaznak bizonyulna az Iszlám Állam (IÁ) egyiptomi ágának állítása, hogy a dzsihadista szervezet által végrehajtott merénylet okozta a szerencsétlenséget.
Egyiptom gyengélkedő gazdasága jelentősen függ az országba irányuló idegenforgalomtól, amelynek egyik legfőbb célpontja a Vörös-tenger partján fekvő Sarm-es-Sejk. Moszkva ugyanakkor vehemensen tagadja, hogy bármifajta összefüggés lehet a 224 halálos áldozattal járó katasztrófa és az IÁ szíriai állásai ellen másfél hónapja zajló orosz légi hadjárat között.
