Moszkva állítja, mindent elkövet a minszki tárgyalások folytatására
MOSZKVA. Moszkva mindent elkövet annak érdekében, hogy az ukrajnai konfliktus megoldására létesített összekötő csoport a héten összeüljön Minszkben - közölte Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója.
A tanácsadó arról is tájékoztatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő váratlan szombati moszkvai látogatása során "megmutatkoztak a kölcsönös egyetértés jelei". Hozzátette, hogy a politikusok "nagyon hasznos és tartalmas" beszélgetést folytattak, s az ukrán válságon kívül beszéltek a szíriai rendezésről, valamint az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdésekről is.
Jurij Usakov elmondta, hogy az orosz és a francia elnök találkozójáról már november közepén, a G20-as csoport ausztráliai csúcsértekezletén megegyeztek francia partnereikkel. Azt is közölte, hogy egyelőre nem tervezik az úgynevezett normadiai négyek újabb találkozóját.
Június 6-án Vlagyimir Putyin orosz államfő és Petro Porosenko, a másnap hivatalába beiktatott ukrán elnök, Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár közvetítésével, nem hivatalos megbeszélést folytatott egymással a szövetséges csapatok 2. világháborús normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén. Az volt Putyin és Porosenko első találkozója a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását, és az ukrajnai válság kiéleződését követően.
Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt is közölte, Oroszország megelégszik azzal, hogy Franciaország vagy leszállítja a Mistral osztályú helikopterhordozó hadihajókat, vagy visszaadja az eddig Moszkvától erre kapott pénzt. A hajók átadását Franciaország november végén állította le az ukrán válság miatt.
A tanácsadó mindazonáltal megerősítette Putyin közlését, aki a szombati tárgyalást követően azt mondta, hogy francia kollégájával nem tárgyaltak a Mistralokról. Az orosz elnök ugyanakkor azt is mondta, Moszkva abból indul ki, hogy Franciaország teljesíteni fogja a szerződést.
Oroszország 2011 júniusában kötött megállapodást Franciaországgal két Mistral osztályú helikopterhordozó hadihajóról. Az elsőt, amely a Vlagyivosztok nevet kapta, októberben vízre bocsájtották. A másik, Szevasztopol nevű hajót jövőre tervezték átadni. A szerződés összértéke 1,12 milliárd euró.
Kommerszant: Franciaország vezető szerepet vállalt a rendezésben
Franciaország vezető szerepet vállalt az ukrajnai válság rendezésében, és gyakorlatilag az egyetlen tekintélyes európai állam, amely képes párbeszédet teremteni Oroszországgal - állapította meg a Kommerszant című orosz napilap hétfői cikke.
Az újságban emlékeztettek arra, hogy Francois Hollande francia államfő váratlan múlt szombati moszkvai villámlátogatása és megbeszélése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - amely még Hollande tanácsadóit is meglepte, akiknek azonnal az orosz fővárosba kellett repülniük - azt követően zajlott le, hogy Angela Merkel német kancellár megkeményítette álláspontját Moszkvával szemben. A lap ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Hollande a vnukovói tárgyalás előtt és rögtön azután is egyeztetett telefonon Angela Merkel német kancellárral.
A Kommerszant újságírói felhívták a figyelmet, hogy a francia államfő Kazahsztánban - ahonnan Moszkvába érkezett - meglehetősen visszafogottan nyilatkozott Oroszországgal kapcsolatban, majd a vnukovói repülőtéren Putyinnal tárgyalva a "bennünket elválasztó új falak megjelenésének megakadályozására" és "a megoldások megtalálására" szólított fel.
Az orosz államfő sem a véleménykülönbségekre összpontosított a két ország kapcsolatairól szólva, és értésre adta, hogy még ha Párizs fel is mondja a szerződést a Mistral osztályú helikopterhordozó hajók leszállítására, Moszkva nem fog kártérítést kérni, és meg fog elégedni az orosz részről erre eddig költött pénz visszafizetésével - írta az orosz lap.
Vlagyimir Putyin a szombati tárgyalást követően tagadta, hogy a Mistralokról tárgyaltak volna, mondván, hogy a téma "még csak szóba sem" került. Párizs uniós és washingtoni nyomásra november végén állította le az első Mistral osztályú hajó leszállítását Oroszországnak az ukrán válság miatt.
A Kommerszant kiemelte: Hollande moszkvai megbeszélései végeztével kijelentette, hogy a tárgyalás "jó pillanatban, szerencsés körülmények közepette zajlott, és a közeli napokban kétségkívül eredményre vezet".
Az "igazság pillanata" igen hamar, már december 9-én eljöhet - írta a Kommerszant, utalva arra, hogy az úgynevezett ukrajnai összekötő csoport ülését keddre, Minszkbe tervezik. A lap arra is emlékeztetett, hogy ez már a harmadik kísérlet lesz a délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapások megállítására.
A cikk szerzői ugyanakkor megjegyzik, hogy a tárgyalások felújításáról született egyezség nem oldja meg a legfőbb kérdést, az úgynevezett donyecki és luhanszki "népköztársaságok" jövőjét. Kijev a szakadár régiókban november 2-án lebonyolított választások érvénytelenítését követeli, míg a szakadár vezetés a választás eredményének elismerését tartja a minszki rendezési folyamat egyik feladatának.
Andrej Fjodorov, a Politikai Kutatások Központja nevű intézmény igazgatója a Kommerszantban úgy vélte: a minszki tárgyalások felújítása nem azt igazolja, hogy a rendezési folyamat visszafordíthatatlanná vált volna, hanem azt, hogy mindkét félnek lélegzetvételre van szüksége belső problémáinak rendezéséhez. Szerinte Petro Porosenko ukrán elnök nem akar kockáztatni, hiszen ellene bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a parlamentben. A katonai műveletekben elszenvedett vereség végzetes következményekkel járhat számára.
Jurij Usakov elmondta, hogy az orosz és a francia elnök találkozójáról már november közepén, a G20-as csoport ausztráliai csúcsértekezletén megegyeztek francia partnereikkel. Azt is közölte, hogy egyelőre nem tervezik az úgynevezett normadiai négyek újabb találkozóját.
Június 6-án Vlagyimir Putyin orosz államfő és Petro Porosenko, a másnap hivatalába beiktatott ukrán elnök, Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár közvetítésével, nem hivatalos megbeszélést folytatott egymással a szövetséges csapatok 2. világháborús normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén. Az volt Putyin és Porosenko első találkozója a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását, és az ukrajnai válság kiéleződését követően.
Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt is közölte, Oroszország megelégszik azzal, hogy Franciaország vagy leszállítja a Mistral osztályú helikopterhordozó hadihajókat, vagy visszaadja az eddig Moszkvától erre kapott pénzt. A hajók átadását Franciaország november végén állította le az ukrán válság miatt.
A tanácsadó mindazonáltal megerősítette Putyin közlését, aki a szombati tárgyalást követően azt mondta, hogy francia kollégájával nem tárgyaltak a Mistralokról. Az orosz elnök ugyanakkor azt is mondta, Moszkva abból indul ki, hogy Franciaország teljesíteni fogja a szerződést.
Oroszország 2011 júniusában kötött megállapodást Franciaországgal két Mistral osztályú helikopterhordozó hadihajóról. Az elsőt, amely a Vlagyivosztok nevet kapta, októberben vízre bocsájtották. A másik, Szevasztopol nevű hajót jövőre tervezték átadni. A szerződés összértéke 1,12 milliárd euró.
Kommerszant: Franciaország vezető szerepet vállalt a rendezésben
Franciaország vezető szerepet vállalt az ukrajnai válság rendezésében, és gyakorlatilag az egyetlen tekintélyes európai állam, amely képes párbeszédet teremteni Oroszországgal - állapította meg a Kommerszant című orosz napilap hétfői cikke.
Az újságban emlékeztettek arra, hogy Francois Hollande francia államfő váratlan múlt szombati moszkvai villámlátogatása és megbeszélése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - amely még Hollande tanácsadóit is meglepte, akiknek azonnal az orosz fővárosba kellett repülniük - azt követően zajlott le, hogy Angela Merkel német kancellár megkeményítette álláspontját Moszkvával szemben. A lap ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Hollande a vnukovói tárgyalás előtt és rögtön azután is egyeztetett telefonon Angela Merkel német kancellárral.
A Kommerszant újságírói felhívták a figyelmet, hogy a francia államfő Kazahsztánban - ahonnan Moszkvába érkezett - meglehetősen visszafogottan nyilatkozott Oroszországgal kapcsolatban, majd a vnukovói repülőtéren Putyinnal tárgyalva a "bennünket elválasztó új falak megjelenésének megakadályozására" és "a megoldások megtalálására" szólított fel.
Az orosz államfő sem a véleménykülönbségekre összpontosított a két ország kapcsolatairól szólva, és értésre adta, hogy még ha Párizs fel is mondja a szerződést a Mistral osztályú helikopterhordozó hajók leszállítására, Moszkva nem fog kártérítést kérni, és meg fog elégedni az orosz részről erre eddig költött pénz visszafizetésével - írta az orosz lap.
Vlagyimir Putyin a szombati tárgyalást követően tagadta, hogy a Mistralokról tárgyaltak volna, mondván, hogy a téma "még csak szóba sem" került. Párizs uniós és washingtoni nyomásra november végén állította le az első Mistral osztályú hajó leszállítását Oroszországnak az ukrán válság miatt.
A Kommerszant kiemelte: Hollande moszkvai megbeszélései végeztével kijelentette, hogy a tárgyalás "jó pillanatban, szerencsés körülmények közepette zajlott, és a közeli napokban kétségkívül eredményre vezet".
Az "igazság pillanata" igen hamar, már december 9-én eljöhet - írta a Kommerszant, utalva arra, hogy az úgynevezett ukrajnai összekötő csoport ülését keddre, Minszkbe tervezik. A lap arra is emlékeztetett, hogy ez már a harmadik kísérlet lesz a délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapások megállítására.
A cikk szerzői ugyanakkor megjegyzik, hogy a tárgyalások felújításáról született egyezség nem oldja meg a legfőbb kérdést, az úgynevezett donyecki és luhanszki "népköztársaságok" jövőjét. Kijev a szakadár régiókban november 2-án lebonyolított választások érvénytelenítését követeli, míg a szakadár vezetés a választás eredményének elismerését tartja a minszki rendezési folyamat egyik feladatának.
Andrej Fjodorov, a Politikai Kutatások Központja nevű intézmény igazgatója a Kommerszantban úgy vélte: a minszki tárgyalások felújítása nem azt igazolja, hogy a rendezési folyamat visszafordíthatatlanná vált volna, hanem azt, hogy mindkét félnek lélegzetvételre van szüksége belső problémáinak rendezéséhez. Szerinte Petro Porosenko ukrán elnök nem akar kockáztatni, hiszen ellene bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a parlamentben. A katonai műveletekben elszenvedett vereség végzetes következményekkel járhat számára.
Forrás
MTI
