MKP: a pártok tegyék közzé álláspontjukat a megszűnésre ítélt kisiskolák ügyében
„Az MKP erre az ügyre nem kampánytémaként tekint, amit az is bizonyít, hogy a törvény 2013-as megfogalmazásától keresi a megoldást” – kezdte tájékoztatóját A. Szabó László. A közoktatási törvény tervezett módosítása 2013-ra nyúlik vissza, amikor még Dušan Èaploviè vezette a tárcát, az akkori javaslatban azonban még nem szerepelt a minimális osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezés. Az csupán a tárcaközi egyeztetésen került bele, mégpedig elsősorban a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) kezdeményezésére, ők ugyanis úgy vélték, ha a törvény szabályozza a maximális létszámot, szabályoznia kellene a minimálisat is. A tervezet tehát már ezzel kiegészítve került a kormány, majd a parlament elé. Az MKP akkor kezdeményezője volt egy találkozónak, melyen a Most-Híd mellett a Pedagógusszövetség, a szülői szövetség, a Csemadok és a Kerekasztal vett részt, és közösen fordultak a szaktárcához, ám a minisztérium nem volt hajlandó a módosításra, így a törvényt már úgy fogadta el a parlament – a pártok és civil szervezetek parlament előtt megtartott koporsós tüntetése mellett – , hogy az kimondta, az első osztályban minimálisan 11 gyermeknek kell lennie..
A törvény alapján országos szinten 737 község iskolája került ezzel végveszélybe. A. Szabó László ezt követően polgári kezdeményezésként levélben megkeresett minden érintett önkormányzatot, hogy az általa megfogalmazott tiltakozó levelet küldjék el a minisztériumba. Mindeközben a párt a szaktárcánál indítványozta a rendelkezés visszavonását, ám sem erre, sem azokra a kérdésekre nem kapott választ, hogy a minisztérium számításai szerint hány iskola szűnne meg, a tárca milyen alternatív megoldásokat javasol, s mire fordítja az így megtakarított összeget. Az azonban eredménynek tekinthető, hogy a nyomásgyakorlás következtében 2015 májusában a szaktárca kiadott egy állásfoglalást, melyben úgy fogalmaz, ha nincs is meg a kellő diáklétszám, ám ha a fenntartó vállalja a költségeket, az iskola megmaradhat. Majd ezt követően, tavaly júniusban a törvény újból módosult, és ugyan a vitatott passzus nem került ki belőle, mindössze annak életbe lépését egy évvel elhalasztották. „Az akasztást elhalasztották egy évvel, de a gond megmaradt” – fogalmazott A. Szabó László.
Időközben magyar térfélen is zátonyra futottak az egyeztetések, mert a Most-Híd nem írta alá az MKP és a szakmai, illetve civil szervezetek által kezdeményezett oktatási minimumot, így a kisiskolák ügyében az MKP elkezdte a saját megoldást keresni.
Az ügyben fordulatot a tavaly decemberben tartott Magyar Állandó Értekezlet tanácskozása hozott, ahol Orbán Viktor jelezte, a magyar kormány kész segítséget nyújtani a magyar kisiskoláknak. Az akkori előzetes számítások szerint ez mintegy egymilliárd forintot jelent. „Egyelőre tehát ez jelenthet megoldást a kisiskoláknak, és a segítségnek nagyon örülünk, ám úgy gondoljuk ezt a helyzetet idehaza kell megoldani” – mondta A. Szabó László.
A Magyar Közösség Pártja közösen a Pedagógusszövetséggel készített egy átfogó elemzést, amely pontos képet ad a magyar oktatási hálózatról. „Eszerint 258 magyar tannyelvű alapiskola van, ebből 116 alsó fokú, 142 pedig teljes szervezettségű. Előbbiből 29, utóbbiból 69 nem teljesíti a minimális osztálylétszámok feltételét, vagyis összesen 98 magyar iskola van végveszélyben” – ismertette az adatokat a párt oktatásügyi alelnöke. Egy diákra átlagosan ezer eurót lehet számolni, vagyis mintegy 2 millió 855 ezer euróra van szükség ahhoz, hogy ezek az iskolák megmaradjanak. Van önkormányzat, amely azt jelezte a pártnak, hogy saját forrásokból megoldja az iskola finanszírozását, de eddig mintegy félszáz település viszont már azt jelezte, hogy igényelné a segítséget. „A magyar kormányzat az MKP-val és a Pedagógusszövetséggel együtt keresi a megoldást, hogy milyen formában kapják meg az önkormányzatok a támogatást, jelenleg a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy pályázati úton fogják lebonyolítani” – mondta a párt alelnöke.
Az elkészült elemzést egyébként a párt egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni, a helyzet pontos ismeretéből kiindulva azonban a magyarországi támogatás mellett egyéb elképzelések is vannak, hogyan lehetne a rendszert fenntartani, ilyenek lehetnek például a kistérségi megoldások, avagy az iskolabuszok üzemeltetése. „A megoldást hosszú távon is keresni kell, hiszen ha egy településen az iskola megszűnik, akkor az elveszíti vonzerejét és megtartó erejét is” – fogalmazott a párt alelnöke.
A. Szabó László ugyanakkor úgy véli, jelenleg a megoldást az jelentené, ha a törvényből kikerülne a minimális osztálylétszámokra vonatkozó passzus, az ugyanis amellett, hogy nem logikus, hiszen míg első osztályban 11 gyerekkel számol, a másodikban már minimum 13-mal, még kivitelezhetetlen is. A Magyar Közösség Pártja számára tehát prioritás, hogy ha parlamentbe kerül, ez a szabályozás hatályon kívül kerüljön. „A párt ugyanakkor egy felhívással fordul a többi párthoz, hogy foglaljanak állást a megszűnésre ítélt iskolák ügyében, így a polgárok számára is kiderül, ki hogyan viszonyul a kérdéshez“ - fogalmazott A. Szabó László, aki szerint ez nem csak magyar ügy, hiszen több száz szlovák iskola is veszélyben van. Az MKP ezügyben levélben is megkeresi a pártokat.
