Mit szabad az amerikai elnöknek, s mit nem
Miután a politikailag tapasztalatlan Donald Trump bekapcsolódott az amerikai elnökválasztási kampányba, gyakran merült fel a kérdés: mit szabad az amerikai elnöknek, s mit nem. A választ öt pontban lehet összefoglalni:
- Az amerikai elnök nem üzenhet háborút, ez a kongresszus feladata. Küldhet azonban harci egységeket idegen országokba, amennyiben az Egyesült Államok biztonsága szempontjából szükségesnek mutatkozik. Ebben az esetben, legkésőbb kilencven nap elteltével, kérnie kell a kongresszus jóváhagyását.
- Az amerikai elnök a világ legerősebb hadseregének a főparancsnoka. Õ az egyetlen, aki elrendelheti atomfegyverek bevetését és a szükséges kódokkal is rendelkezik. Ugyanakkor a védelmi miniszter és a vezérkari főnök ezt bizonyos körülmények között megakadályozhatja.
- Az amerikai elnök törvényjavaslatokat terjeszthet be, de meg is vétózhatja a szenátus és a képviselőház által beterjesztett törvényeket. Ebben az esetben kétharmados többséggel felülbírálható. Amennyiben vita robban ki, az elnöknek nincs joga feloszlatni a parlamentet és új választásokat kiírni. A viszályt azonban korlátok között lehet tartani, mivel a konzervatívok a keddi választáson nem csak megőrizték többségüket a képviselőházban, de meglepetésre a szenátusban is a legerősebbek maradtak.
- Az elnök kinevezi a legfelső bírákat, akiknek nagy befolyásuk van politikai és társadalmi irányelvek megformálására. Az elnök döntésére azonban a szenátusnak áldását kell adnia.
- Az amerikai elnök kegyelemben részesíthet bebörtönzetteket vagy enyhíthet büntetésükön.
Így változtatna a világon Donald Trump
A várakozásokkal ellentétben Donald Trump megszerezte az elnökséghez szükséges 270 elektori szavazatot, így érdemes áttekinteni, mire számíthat a világ, ha mindent bevált a kampányígéretei közül.
A Financial Times néhány pontban szedte össze a legfontosabb változásokat, amik a világra várhatnak.
1. Kereskedelem
Donald Trump alapvető változtatásokat sürgetett kampánya során a Csendes-óceáni Partnerséggel (TPP) kapcsolatban, de ugyanígy beleállt a Kanadával és Mexikóval kötött NAFTA egyezménybe is. Ha beváltja ígéreteit, akkor Kínával is egyfajta kereskedelmi háborúba sodródhat, ugyanis minden kínai termékre 45 százalékos "büntető" vámot helyezett kilátásba.
2. Külpolitika
Obama elnöknek ugyan sikerült megállapodnia Iránnal annak nukleáris programjáról, a következő elnök mégis kijelentette korábban, hogy legszívesebben felbontaná az egész szerződést, de legalábbis „újratervezné”. Ehhez kapcsolódóan Japánnal és Dél-Koreával szemben nyitottnak bizonyult a nukleáris fegyverzetük fejlesztését illetően. Többször is kijelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok NATO-s szerepvállalása is módosulni fog elnöksége idején, ugyanis szerinte a többi tagország nem vállal eleget a katonai szövetség munkájából, összességében csökkentené országa katonai lábnyomát. Ezzel párhuzamosan az orosz államfőről, Vlagyimir Putyinról többször is kijelentette, hogy szerinte kiváló kapcsolat lesz közöttük és szükséges lenne közeledni Oroszországhoz.
3. Adózás
Bevallása szerint a Reagan elnök óta látott legnagyobb, minden területre kiterjedő adóreformot hajtaná végre. Példaként említette, hogy egyetlen amerikai cégnek sem lenne szabad 15 százaléknál többet fizetni a bevételei után, összehasonlításképpen ez a mérték most 35 százalék. Az adókulcsok számát és nagyságát is csökkentenék, most a legfelsőben 39,6 százalékot kell fizetni.
4. Klímaváltozás
Trump a kampányban azt mondta: az egész klímaváltozás csak egy nagy kínai átverés, hogy az amerikai cégeket versenyképtelenebbé tegyék, emiatt pedig a párizsi klímamegállapodást is felmondaná, valamint leállítana minden amerikai befizetést az ENSZ klímavédelmi programjaira.
5. Bevándorlás
Mindenki ismeri a mexikói határra építendő betonfal elméletét, ugyanakkor nemcsak az onnan érkező illegális bevándorlók előtt zárná be a kapukat, de a terrorizmus miatt betiltaná a muszlim bevándorlást is, illetve deportálna 11 millió migránst is, akik jogosulatlanul tartózkodnak az országban.
A vezető cégekkel nem ápolt túl jó kapcsolatot
A kampány során az amerikai cégvezetők - köztük a Szilikon-völgyből is sokan - egy darabig csendben figyelték csak a Trump-kampányt, de idővel egyre többen határolódtak el tőle. Többek között például a Slack, Twilio, Yelp, Reddit és Twitter vezetői is katasztrófának nevezték Donald Trumpot, ami az innovációt illeti – számolt be korábban a Techcrunch.
Szerintük a jövendő elnök elképzelései az emberek szabad mozgásával és eszmecserével, a külső gazdasági szereplőkkel való produktív együttműködéssel is szemben áll – ez pedig kritikus az amerikai gazdaságra nézve, de úgy általában minden más ország is komolyan megérezné. Finoman egyébként a Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is odaszólogatott Trump nézetei miatt.
Várjuk ki a végét
Annak ellenére, hogy ezek elég radikális lépések lennének és sokan ellenzik is egyes pontjait (még a saját táborából is), győzelmi beszédében kijelentette: „minden amerikai elnöke” szeretne lenni. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, minden bizonnyal le kell majd mondania bizonyos fenti pontokból.
Szintén ki kell emelni, hogy ami a kampányban elhangzott, az nem feltétlenül fog beteljesülni, így érdemes előbb kivárni a tényleges akcióit, mielőtt bárki is világvégét kiáltana.
