Mindennapos a rasszizmus Szerbiában
Nevena Petrušiæ esélyegyenlőségi biztos szerint Szerbiában mindennapos a rasszizmus. A romákat továbbra is másodrendű polgároknak tekintik, előítéletekkel néznek rájuk, és szinte mindenhol diszkriminációba ütköznek, legyen az munkavállalás, oktatás, egészségvédelem, vagy lakhatás - írja a hetivalasz.hu.
Petrušiæ, a Tanjug szerb hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: jelenleg két szabálysértési eljárás van folyamatban. Az egyik egy általános iskola ellen, ahol a roma diákokat elválasztották a többi diáktól és egy külön épületben indítottak számukra tagozatokat, míg a másik egy gyorsétterem ellen folyik, amely megtiltotta, hogy a roma gyerekek egy, a számukra uzsonnát vásárló nővel belépjenek az újvidéki étterembe.
Az esélyegyenlőségi biztos szerint a rasszizmus tényét bizonyítják az elmúlt évek incidensei, a szegregáció, a gyűlöletbeszéd, a romák elleni türelmetlenség nyilvánosság előtti felvállalása. „Annak ellenére, hogy ezek a jelenségek mindennaposak Szerbiában, az állam egyáltalán nem foglalkozik velük, sőt a közvélemény sem ítéli el őket" - figyelmeztet az esélyegyenlőségi biztos. Petrušiæ úgy látja: a rasszizmus és xenofóbia, valamint a diszkrimináció ellen iskolai oktatással lehetne védekezni. Kiemelte, hogy a rasszizmust semmivel sem lehet igazolni, és nem viselkedhet vele szemben a társadalom úgy, mintha egy magától megoldódó probléma lenne.
Az elmúlt két évben megsokszorozódtak a szerbeknek a magyar lakosság elleni támadásai a Vajdaságban. Erről az egyik megtámadott magyar fiatal így nyilatkozott. „Zavarja a szerbeket a magyar beszéd, a magyar zene, a magyar felirat, a magyar zászló, egyszóval minden, ami arra emlékezteti őket, hogy előtte itt már mások is éltek, sőt: itt is akarnak maradni, és ehhez még mindig elegen vannak." Topolyán, Újbecsén, Temerinben, Újvidéken rendszeressé váltak a magyarok megtámadása. Februárban pedig magyarellenes hullám söpört végig a szerbiai, vegyes lakosságú tartományban.
A magyarellenes cselekményeket többnyire a következő kategóriába sorolhatók: fizikai támadások, verekedések, vallási intézmények, temetők és keresztek megrongálása és meggyalázása, falfeliratok mázolása, jelképek rajzolása – jegyezte meg a Heti Válasz internetes portálja hozzáfűzve: a kisebbségi jogsérelmek és a kisebbséghez tartozók elleni támadások pontos számát valójában senki sem tudja. Az egyes állami szervek vagy tisztségviselők által időnként nyilvánosságra hozott adatokra nem lehet támaszkodni, mivel azok leginkább nem teljesek vagy csak bizonyos időszakokra vonatkoznak. Ráadásul sokan, félve a szerb többség megtorlásától, nem merik jelenteni az őket ért inzultusokat.
