Migrációról és álmegoldásokról Kassán

A​​ Bocskai Keresztény Társaság szervezésében tartott, Balassa Zoltán helytörténész által vezetett előadás ​fővédnöke Haraszti Attila, ​Magyarország Kassai főkonzul​ja volt. „Egy olyan kérdésről lesz szó, amely mindnyájunkat izgat, ami mindannyiunk gondolataiban szerepel napról napra, hisz már nemcsak Nyugat-Európában, hanem ebben a régióban is szemmel látható a migráció” – fogalmazott Haraszti Attila hozzátéve, hogy már Kassa utcáin is látni csadorba öltözött nőket. „A jelenség itt van körülöttünk, és meg fogja határozni a jövőnket is” – fűzte hozzá.

Speidl Bianka előadása kezdetén elmondta, ez volt az első határon túli meghívása, így nagy örömmel tett neki eleget.

A szakértő rámutatott, az általa az utóbbi időben meginterjúvolt olasz, holland és francia kutatók, jogászok és közgazdászok arra mutattak rá, hogy a bevándorlással Nyugat-Európában nem volt nagyobb baj egészen a közelmúltig, viszont az, ami a 2000-es évek második felétől, illetve 2010-től elkezdődött, katasztrofális. „Innentől kezdve a migrációról nem lehetett úgy beszélni, hogy ne tennénk hozzá: tömeges migráció, illetve muszlim hátterű, iszlám dominanciájú migráció. E két jelző nélkül nem tudunk beszélni a jelenlegi migrációs folyamatokról” – húzta alá.

Hozzátette, a migráció természetes folyamat, ugyanakkor nagyon veszélyes dolog emberi jogként meghatározni a lakóhely megváltoztatását. A magyar kormányzat ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a helyben boldogulást kell emberi joggá tenni. „Ennek joga mindenkit megillet, az afrikaiakat, az ázsiaiakat és minket, európaiakat is. Sajnos nem biztos, hogy azok a feltételek, amelyek Európában adódhatnak a migrációnak köszönhetően, egyáltalán lehetővé teszik a mi helyben boldogulásunkat” – mondta Speidl Bianka.

A liberális és a valós szolidaritás közötti különbségre is rámutatott, az előbbit a rabszolgaság és a bűnözés keverékeként jellemezve. „Elméletileg nem ezt szeretné kifejezni, de a gyakorlati következménye ebben foglalható össze” – jelentette ki. Ellenben ha a helyben boldogulást tekintjük elsődlegesnek, úgy segíthetünk helyben másokat, hogy az valóban olyan szolidaritás legyen, ami jó azoknak az embereknek és egyébként nekünk is – fűzte hozzá.

Az NGO-kat az elnyomás, megalázás, kizsákmányolás, konfliktusgerjesztés eszközeinek nevezte, példaként említve Haitit és Szíriát. „Egy hazug, torz, kizsákmányoló, a meglévő problémákat állandósító rendszerrel állunk szemben, amely egy szűk elitnek kedvez. Erről a szűk elitről mi nem sokat tudunk, egy-egy arcát ismerjük, illetve egy jeles képviselőjét, aki maga is felvállalta azt, hogy milyen álláspontot képvisel. Egy nagyon komoly veszélyről van szó” – hangsúlyozta Speidl Bianka.

Nem tud és nem is akar beilleszkedni

Mint kifejtette, a tömeges migráció haszonélvezői a neoliberális gazdasági elit, a muszlim bevándorlók, a szervezett bűnözés és a radikális iszlámizmus.

„Az iszlámnak nagyon sok olyan jellegzetessége van, amelyek a mérsékelt muszlimokat sem teszik képessé arra, hogy Európában integrálódjanak” – mondta a szakértő hozzátéve, a mérsékelt iszlámot a születési helyén,az őshonos közegében nem tartja veszélyesnek. „Ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy az iszlám mint rendszer úgy működik, hogy egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai rendszer, és mint ilyen, minden egyéb rendszernek a riválisa. Tehát nem tud és nem is akar beilleszkedni” – magyarázta.

Rámutatott, a radikális iszlámizmus a muszlimok nagy részét nem érinti, ugyanakkor a radikalizálódók száma növekvő tendenciát mutat. „Ezt sokan szokták szociális vagy pszichés okokra visszavezetni. Valóban vannak pszichés problémák – elég megnézni a terrorcselekmények elkövetőit –, s természetesen szociális problémákat is lehet azonosítani” – mondta.

Mégis mi az az ideológia, ami a már meglévő elmebajt vagy csak az elégedetlenséget a környező világgal olyan irányba képes mozdítani, ami terrorizmusba torkollik? – tette fel a kérdést az elemző. „A radikális iszlámnak megvan a maga érvrendszere, ők úgy tartják, csak olyan területre lehet kivándorolni, ahol az iszlámot lehet gyakorolni és amely potenciálisan iszlamizálható. Ezért Európa számukra a lehető legideálisabb közeg. Amikor mindez nem megy az ő elképzelésük szerint, akkor mintegy felmondják a bevándorláskor kötött virtuális szerződést – ami arról szól, hogy gyakorolhatják a vallásukat, kereshetnek pénzt, létrehozhatják a saját párhuzamos valóságukat, cserében tiszteletben tartják az állami törvényeket –, ezután pedig a környező társadalmat szabad prédának tekintik” – magyarázta.

Mi a jó és mi a rossz?

„Az iszlám egy törvényvallás, amelyben a vallásgyakorlat és a hétköznapi élet totálisan le van szabályozva. Számukra a vallási törvény betartása a hit kinyilvánítása” – fejtette ki Speidl Bianka. „Azzal kapcsolatban, mi az, amit szabad és mit nem, az iszlám nagyon érdekesen gondolkodik. Azt mondja, hogy az első helyen minden döntés esetén az iszlám terjesztése áll. Ezt csak a második helyen követi az emberi élet védelme és tisztelete. Az is ott van, de az első helyen az iszlám mint vallás, mint rendszer található. Ebből fakad az is, hogy az adott ember értéke abból tevődik össze, hogy ő maga egyénként hogyan járul hozzá az iszlám terjesztéséhez” – fejtette ki.

Mint rámutatott, a jó és a rossz nem erkölcsi, hanem jogi kérdés. „Az a jó, ami adott esetben a muszlimok érdekét szolgálja és hosszú távon az iszlám terjesztésének stratégiájában előre visz. Az pedig rossz, ami ez ellen hat. Ezért az, hogy valaki elkövet egy gyilkosságot, az adott esetben lehet jóváhagyott, de egy másik helyzetben lehet tilos” – mondta. Hozzátette, az iszlámban a hit egy kicsit olyan, mint amikor két jogász leül beszélgetni, tehát hogy meddig lehet csűrni-csavarni a dogokat. „Ez nem igazából egy lelkiségi történet. Van benne lelkiségi mozgalom is, de nagyon a peremre szorítva. Az iszlám pillanatnyilag nem erről szól” – jegyezte meg.

Egyszerű válaszok

Zárásként két rövid videót vetítettek le. Az első egy propagandavideó volt, amellyel az előadó arra mutatott rá, hogy jelenleg milyen eszközökkel hálózzák be a fiatalokat. Mint mondta, az iszlám egyszerű válaszokat ad, ez egy „instant vallás”. A szabályvesztésre és az elbizonytalanodásra reagál, arra a hiányra, amit a mindent megkérdőjelező liberális társadalom generál, s ami alapvetően egyértelművé teszi, hogy minderre van vevő.

A második, damaszkuszi keresztényeket bemutató videó ennek az abszolút ellenpólusa, példa arra, mint jelent a helyben való segítség. Speidl Bianka hozzátette, egy projekt beindításán dolgozik, amelynek keretében öt héten keresztül mintegy ezer szíriai keresztény gyermek nyaraltatását fedeznék egy biztonságos zónában magyar családok segítségével. „Egy keresztény ember a világ nyomorától nem zárhatja el magát, de nem az a megoldás, hogy a gyerekeket idehozzuk, hanem az, hogy ott, ahol vannak, abban a közegben segítünk, amennyire lehetséges” – zárta előadását a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.