Merkel: sikerül megállapodni az uniós menekültpolitikáról

Angela Merkel kedden Berlinben Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról. Elmondta, hogy Németország és Svédország egyetért az európai menekültválsággal összefüggő kérdésekben. A közös álláspont alapja, hogy az érvényes előírásoknak "nem csak papíron" kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének "minimális követelményeit" és regisztrációját illeti. Ugyanakkor a területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, "módosított" menekültpolitikát kell kidolgozni.

Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell - tette hozzá Angela Merkel.   

Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - jelenti az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba - fejtette ki a német kancellár.

Angela Merkel elmondta, szerinte az egyetértés az új menekültpolitikáról "nem holnap, és nem is a jövő héten", de "gyorsan" kialakul majd. Hangsúlyozta: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy. "Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával" - fogalmazott a kancellár. Az ilyen hozzáállás "súlyos károkat okozna", ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját jelentő értékeket - szögezte le Angela Merkel.   

Aláhúzta, hogy Németország és Svédország mindazon "univerzális értékekre" hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott.   

Arra az újságírói kérdésre, hogy miként biztosítható, hogy a menekültek ott maradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, "különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában", így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket. Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, "a szociális támogatás csak abban az országban jár, és más országokban nem jár" - mondta a német kancellár.

Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta, hogy "senki nem lát a jövőbe", és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor "meg kell oldani a feladatot."   

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.

Weber kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz

Kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmazott kedd délutáni sajtótájékoztatóján a migrációs válság kezelésében Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben (EP).

A német politikus szerint a konfliktusok, polgárháborúk elől menekülők befogadása mellett a határok ellenőrzése is fontos, az unió külső határait ellenőrizni kell. "Segítenünk kell a szükséget szenvedőkön" - húzta alá ugyanakkor Weber.

A néppárti frakcióvezető egy olasz lapinterjúra hivatkozva arra is kitért, hogy tíz éve nem sikerült létrehozni a biztonságos országok közös, uniós listáját, amit a tagállami önközpontúság kudarcaként értékelt, melyen reményei szerint túl lehet lépni.

Újságírók arról is kérdezték Webert, hogy beszélt-e mostanában személyesen Orbán Viktor miniszterelnökkel, mire válaszul a frakcióvezető tudatta, hogy az elmúlt pár napban nem, de egyébként folyamatos az egyeztetés a néppárti pártcsalád tagjai között. Megemlítette: a lengyel miniszterelnök nyitottságát fejezte ki, hogy tárgyaljon a kvótarendszerről, holott korábban közismerten ellenezte.

Weber szerint nem pártpolitikai kérdés, hogy ki támogatja a kvótákat, például Robert Fico szociáldemokrata szlovák miniszterelnök is ellenzi a rendszert. Ficóval szemben Weber éles bírálatot is megfogalmazott, kijelentéseit elfogadhatatlannak nevezte. "Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy valaki azt mondja, nem akar muszlimokat Európában. Ezen a földrészen nem keresztény jogok vannak, hanem az emberi jogokat kell tiszteletben tartani" - szögezte le Manfred Weber.   

A bajor politikus úgy vélte, most arra van szükség, hogy a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetendő javaslathoz mindenki gyakorlatias és konstruktív módon álljon hozzá. Ez a kérésem Orbán Viktorhoz és Robert Ficóhoz egyaránt - fogalmazott Weber.   

"Európa olyan földrész, amely segíteni akar. Ebben 100 százalékig biztos vagyok" - szögezte le a néppárti frakció első embere, aláhúzva ugyanakkor azt is, hogy a polgárháborús menekülteknek a kvótáktól függetlenül ideiglenes oltalmat kell nyújtani, "mert Európa így működik".   

A képviselőcsoport elnöke annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a gazdasági bevándorlókat semmiképpen nem szabad összemosni a menekültekkel, mert ők teljesen más jogi eljárás alá is esnek. Ezenkívül Weber azt is kiemelte, hogy azokat, akik nem kapnak menekültstátust, mielőbb haza kell küldeni, a menekültrendszerrel való visszaéléseket pedig fel kell számolni.   

A frakcióvezető az unió partnerországait is felszólította, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket. Külön kiemelte Törökországot, ahol szerinte az embercsempészek nyilvánvalóan jelen vannak, hogy a hatóságok lépjenek fel ellenük, véget vetve ezáltal az illegális bevándorlásnak.