Merkel NATO-katonákat ígért Lengyelországnak és Litvániának
A kancellár a pénteken kezdődő találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai Krím félsziget elcsatolása Oroszországhoz és a kelet-ukrajnai konfliktus erősen nyugtalanítja az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamait, ezért meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a balti államokban és Lengyelországban.
Németország jelentős részt vállal ebben a védekező jellegű és a NATO-Oroszország Alapokmány előírásainak megfelelő intézkedésben, de továbbra is fontosnak tartja a párbeszéd folytatását, mert Európa biztonságát nem Oroszországgal szemben, hanem csak Oroszországgal együttműködve lehet biztosítani - mondta Angela Merkel.
A NATO Oroszország-startégiájában az elrettentés és a párbeszéd nem áll ellentétben egymással, hanem "szétválaszthatatlanul összetartozik" - mondta a német kancellár.
A szövetségnek a "turbulens világ" számos további konfliktusában is helyt kell állnia - emelte ki Angela Merkel. A menekültválságról szólva hasznosnak nevezte az Égei-tengeren elindított műveletet, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemmel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy az AWACS légtérellenőrző repülőgépek bevetése jól kiegészíti majd a német Tornado repülőgépekkel végzett felderítő munkát. Hangsúlyozta, hogy Németország a 2017-es költségvetéssel és a 2020-ig kitekintő középtávú pénzügyi tervvel fordulatot hajt végre a védelempolitikában, jelentősen növeli védelmi kiadásait, de további lépésekre lesz majd szükség, hogy elérje a szövetség tagjaitól elvárt szintet, vagyis azt, hogy a kiadások elérjék a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát.
A kancellár beszédéről folytatott vitában a Bundestag ellenzéki pártjai - a Baloldal és a Zöldek - élesen bírálták a kormány törekvéseit, úgy vélték, hogy a NATO német támogatással fegyverkezési versenybe kezdett, ami veszélyezteti Európa biztonságát.
A kétnapos NATO-csúcson várhatóan döntenek négy újabb zászlóalj telepítéséről a szövetség keleti határvidékén. A csapatok rotációs rendszerben állomásoznak majd. Németország a Litvániába telepítendő zászlóalj vezetését vállalja. A varsói tanácskozáson a többi között jóváhagyják a védelmi miniszterek februári döntését is, melynek alapján a szövetség AWACS-gépek bevetésével közvetlenül részt vesz az IÁ ellen szervezett amerikai vezetésű koalíció műveleteiben. Ez egyben a német szerepvállalás kiterjesztését is jelenti, mert a NATO kötelékében szolgáló AWACS-ok személyzetének egyharmadát a német légierő biztosítja.
Vezető német katonai szerepet sürget a litván elnök
Egy nappal a varsói NATO-csúcs előtt vezető német katonai szerepet sürgetett Európában a litván elnök. A dpa német hírügynökségnek adott, csütörtökön közölt interjújában Dalia Grybauskaite ezzel összefüggésben kijelentette: "Úgy vélem, elérkezett az idő arra, hogy Németország jobban bízzon önmagában, és ne a múltba tekintsen mások történelmi érzékenységére hivatkozva".
A litván államfő annak a nézetének adott hangot, hogy csak egy olyan nagy és gazdaságilag erős ország, mint Németország képes pótlólagos politikai és katonai szerepet vállalni, olyan szerepet, amelyre Európának ma szüksége van.
Grybauskaite szerint a mostani egy olyan új korszak, amelyben Európa új feladatokkal néz szembe, és fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát. Az államfő - mint a dpa hírügynökség hozzáfűzte - ezzel a kijelentésével a NATO és Oroszország közötti konfliktusra utalt.
Németországnak nincs más választása, minthogy katonai szerepet vállaljon - hangoztatta a litván elnök, aki szerint védelmi kérdésekben Európa többé nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra.
Az Oroszországhoz fűződő viszony a pénteken kezdődő NATO-csúcs egyik legfőbb témája. A dpa szerint az állam- és kormányfők egyfajta, Oroszországgal szembeni "elrettentési stratégiáról" folytatnak majd tárgyalásokat. Ennek része annak jóváhagyása, hogy Lengyelországban, illetve a balti államokban NATO-katonák állomásozzanak.
