Merkel: el kell kerülni a konfliktus elmérgesedését

Angela Merkel szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében kiemelte, hogy minden államnak jogában áll területének védelme, de figyelembe kell venni a környező térség viszonyait is. Az orosz gép kedden történt lelövése révén pedig "tovább éleződött a feszültség" a régióban, amelynek helyzetét nagyban meghatározza a szíriai polgárháború.

A kancellár elmondta, hogy kedden telefonon beszélt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel, akit arra kért, hogy törekedjék az orosz gép lelövése miatt keletkezett orosz-török konfliktus elmérgesedésének megakadályozására.

Az incidens remélhetőleg nem veti vissza jelentősen a szíriai helyzet politikai rendezését célzó bécsi folyamatot - mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy továbbra is minden részes államnak konstruktív hozzáállással kell folytatnia az osztrák fővárosban október végén kezdett tárgyalásokat, amelyek első két fordulója "reménykeltő" fejleményeket eredményezett.

Az orosz gépet török bejelentés szerint a török, orosz állítás szerint a szíriai légtérben lőtték le.

Németország akár katonai eszközökkel is támogathatja Franciaországot

Németország akár katonai eszközökkel is támogathatja Franciaországot az iszlamista terrorizmus ellen harcban. Angela Merkel kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében kiemelte, hogy Németország teljes mértékben eleget tesz annak a párizsi kérésnek, hogy az uniós tagállamok az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke 7. bekezdésének értelmében nyújtsanak támogatást Franciaországnak.

A kancellár kifejtette, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) tovább erősítheti jelenlétét Irakban és Maliban, és meghosszabbíthatja afganisztáni szerepvállalását, és nyitott minden további javaslatra kis.

A német kormány "semmit nem zár ki előre", ha Franciaország "további elkötelezettséget" kér - mondta Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy ebben a szellemben tárgyal majd szerda este Párizsban Francois Hollande francia államfővel.

Előzőleg Ursula von der Leyen védelmi miniszter a Bundestag védelmi bizottságának ülése után bejelentette, hogy a kormány szándéka szerint 200-ról 650-re emelik a Bundeswehr Maliban szolgáló kontingensének maximális létszámát, hogy tehermentesítsék a francia erőket, és 100-ról 150-re emelik az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen harcoló észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében segédkező német katonák számát.

Mindkét döntés végrehajtásához szükséges a Bundestag felhatalmazása.

A német sajtóban megjelenő szakértői vélemények szerint Németország az Iszlám Állam ellen Szíriában folytatott harcban mindenekelőtt a Bundeswehr légierejének (Luftwaffe) Tornado típusú felderítő repülőgépeivel vehet részt.

Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének 7. bekezdése szerint "a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam - az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban - köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni". Franciaország a november 13-i párizsi terrortámadások után kért segítséget az uniós partnerektől az alapszerződés ezen pontjára hivatkozva. A szerződés kölcsönös katonai segítségnyújtásra vonatkozó előírását soha korábban nem alkalmazták.

Francois Hollande szerda este munkavacsorán fogadja Angela Merkelt.

Merkel: Schengen fenntartásához elengedhetetlen a menekültek elosztása

A belső határőrizet nélküli schengeni övezet fenntartásához elengedhetetlen a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló állandó mechanizmus - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében.

A kancellár a 2016-os német költségvetés általános vitájában felszólalva kiemelte, hogy szerinte a schengeni rendszert ugyanúgy tovább kell fejleszteni, mint a gazdasági és monetáris uniót, vagyis ki kell teljesíteni az integrációt.

A schengeni szerződés révén az övezet tagjai bizalmi alapon az EU külső határain fekvő tagországokra ruházták át a határőrizet feladatát, de nem tették meg "az utolsó lépést", nem gondolták végig, hogy miként kell eljárni válsághelyzetben, amikor nyomás alá kerülnek a külső határok, és nem döntöttek arról, hogy miként kell válaszolni egy ilyen kihívásra - vélte Merkel.

A válasz a menekültek "szolidáris" elosztása és egy állandó menekült-elosztási rendszer, ez biztosíthatja a schengeni övezet "tartós fennmaradását" - fejtette ki a német kancellár.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültválság "globális probléma", amelyet nem lehet "bezárkózással" kezelni. A legfontosabb célnak a menekültek számának csökkentését nevezete. Ehhez a nemzeti szintű intézkedések mellett európai uniós és nemzetközi lépésekre is szükség van. Mindenekelőtt Törökországgal kell együttműködni.

Az EU-nak Törökországgal együtt kell gondoskodnia a görög-török uniós külső határ biztosításáról, pénzügyi támogatást kell nyújtania a Törökországban élő menekültek helyzetének javítására, és "legális kontingensek" befogadása révén át kell vállalnia a Törökországra nehezedő terhek egy részét - fejtette ki a német kormányfő.

A menekültkontingensek azt szolgálják, hogy "az illegalitást törvényességgel váltsuk fel". Ez nemcsak az EU, hanem Törökország érdeke is - hangsúlyozta Angela Merkel.