Merkel: a válság még tart, erőnk azonban véges
BERLIN. A válság még korántsem ért véget, Németország lehetőségei viszont nem korlátlanok - figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár egy csütörtöki lapinterjúban. A német kancellár ezzal arra utalt, hogy az utóbbi napokban felmerült: még több pénzt fordítsanak az állandó válságkezelő rendszerre (ESM), a forrásokat pedig mindenekelőtt Németország biztosítsa.
Az ESM-mel kapcsolatban elsőként Mario Monti olasz kormányfő javasolta, hogy duplázzák meg, 500 milliárdról emeljék 1.000 milliárd euróra az alap forrásait, és ebben Berlin vállaljon oroszlánrészt.
Angela Merkel a felvetésre utalva kifejtette: a válságot kiváltó problémák megoldásán való fáradozás nélkül nincs értelme "mindig csak több és még több pénzt ígérni".
A hiányzó német szolidaritásra vonatkozó bírálatokra utalva pedig hozzátette: az unióban "megtaláltuk az egyensúlyt az európai szolidaritás és a nemzeti felelősség között". Az egyszerre hat európai lapban - a német Süddeutsche Zeitungban, a Guradian című brit, a Gazeta Wyborcza című lengyel, a La Stampa című olasz, az Il País című spanyol és a Le Monde című francia újságban - megjelent interjúban a német kancellár több alkalommal hangsúlyozta, hogy Németország közösséget vállal a nehézségekkel küzdő uniós partnerekkel. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy "nekünk németeknek oda kell figyelnünk, hogy ne fogyjon el minden erőnk, hiszen még a mi lehetőségeink sem végtelenek".
A hat lap - Europa című - közös mellékletében megjelent interjú abban is különleges, hogy Merkel első alkalommal ismerte el nyíltan a görög válság kezelésének kudarcát. A kancellár úgy fogalmazott, hogy a válság még korántsem ért véget, hiszen egyes államokat változatlanul hatalmas adósság terhel, és a legtöbb esetben súlyos szerkezeti gondok is növelik a bajt. "És természetesen ott van a különleges eset, Görögország, ahol a görögök és a nemzetközi közösség minden igyekezete ellenére még nem sikerült stabilizálni a helyzetet."
Az unió egészéről szólva kifejtette: a válságkezelésben két újabb terület kerül a középpontba a következő időszakban; a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása. Ehhez gazdaságösztönző programok kellenek, amelyekhez az uniós költségvetésből lehetne forrást szerezni - fejtette ki, hozzátéve, hogy tüzetesen át kell vizsgálni az uniós költségvetést, meg kell vizsgálni, hol vannak még le nem hívott összegek. Ugyanakkor szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell a gazdaságot, mindenekelőtt a munkajog és a munkaerőpiac területén lenne érdemes növelni a rugalmasságot
Angela Merkel a felvetésre utalva kifejtette: a válságot kiváltó problémák megoldásán való fáradozás nélkül nincs értelme "mindig csak több és még több pénzt ígérni".
A hiányzó német szolidaritásra vonatkozó bírálatokra utalva pedig hozzátette: az unióban "megtaláltuk az egyensúlyt az európai szolidaritás és a nemzeti felelősség között". Az egyszerre hat európai lapban - a német Süddeutsche Zeitungban, a Guradian című brit, a Gazeta Wyborcza című lengyel, a La Stampa című olasz, az Il País című spanyol és a Le Monde című francia újságban - megjelent interjúban a német kancellár több alkalommal hangsúlyozta, hogy Németország közösséget vállal a nehézségekkel küzdő uniós partnerekkel. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy "nekünk németeknek oda kell figyelnünk, hogy ne fogyjon el minden erőnk, hiszen még a mi lehetőségeink sem végtelenek".
A hat lap - Europa című - közös mellékletében megjelent interjú abban is különleges, hogy Merkel első alkalommal ismerte el nyíltan a görög válság kezelésének kudarcát. A kancellár úgy fogalmazott, hogy a válság még korántsem ért véget, hiszen egyes államokat változatlanul hatalmas adósság terhel, és a legtöbb esetben súlyos szerkezeti gondok is növelik a bajt. "És természetesen ott van a különleges eset, Görögország, ahol a görögök és a nemzetközi közösség minden igyekezete ellenére még nem sikerült stabilizálni a helyzetet."
Az unió egészéről szólva kifejtette: a válságkezelésben két újabb terület kerül a középpontba a következő időszakban; a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása. Ehhez gazdaságösztönző programok kellenek, amelyekhez az uniós költségvetésből lehetne forrást szerezni - fejtette ki, hozzátéve, hogy tüzetesen át kell vizsgálni az uniós költségvetést, meg kell vizsgálni, hol vannak még le nem hívott összegek. Ugyanakkor szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell a gazdaságot, mindenekelőtt a munkajog és a munkaerőpiac területén lenne érdemes növelni a rugalmasságot
Forrás
hirado.hu
