Merkel: a tranzitzóna csak részmegoldás
A kancellár a Die Welt című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint kiemelte, hogy tranzitzónák kialakításával nem lehet megoldani a válságot, de lehetne alkalmazni az eljárást például olyan esetekben, amikor egy menedékkérő nyilvánvalóan szándékosan elhagyja az iratait és nem hajlandó együttműködni személyazonossága megállapításában. Erről kell tárgyalni a CDU/CSU pártszövetség koalíciós társával, a szociáldemokrata párttal (SPD) - mondta Angela Merkel.
A CDU és bajor testvérpártja, a CSU már megállapodott a tranzitzónák kialakításáról, de az SPD fenntartásokkal viszonyul a javaslathoz, és több tekintélyes szociáldemokrata vezető elutasítja azt.
A CDU/CSU elképzelése alapján a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.
A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia.
Angela Merkelt pártjában sokan bírálják a menekültválságban elfoglalt álláspontja miatt. A múlt héten 34 CDU-s vezető nyílt levélben foglalta össze a kifogásokat. Kiemelték, hogy a Merkel-féle "nyitott határok politikája" sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban.
A pártelnök-kancellár négy úgynevezett regionális konferencián érvel az álláspontja mellett. A stadei fórum volt a második ilyen rendezvény. A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a bírálatok özöne ezúttal elmaradt, és Angela Merkel sok tapsot kapott a részvevőktől.
A kancellár beszédében kiemelte, hogy a német alaptörvény alapján minden ember méltóságát tiszteletben kell tartani, és nem csak a Németországban élő emberekét. Éppen ezt szolgálja a menedékjog, Németországnak azonban azt is jeleznie kell, hogy kinek nem tud segíteni. "Emberhez méltó módon bánunk azzal (a menedékkérővel) is, aki gazdasági okok miatt jön hozzánk, de meg kell mondanunk neki, hogy "neked el kell hagynod az országunkat"" - fogalmazott.
A menekültként elismert embereknek pedig be kell tartaniuk a német szabályokat. A háborús menekültek jogállását szabályozó Genfi menekültügyi egyezmény is tartalmazza, hogy a menekülteknek igazodniuk kell a befogadó ország törvényeihez - mutatott rá a kancellár. Kitért vasárnapra tervezett törökországi látogatására is. Elmondta, hogy az uniós külső határ védelméről tárgyal majd a török miniszterelnökkel és az államfővel Ankarában. Kifejtette: miután Törökország már több százezer menekültet befogadott, megjelent az aggodalom attól, hogy mindig csak egyre többen lesznek a menekültek. A török-görög határon - ahol a menekültek átkelnek az EU-ba - pedig azért hagytak fel az ellenőrzéssel, mert "Törökországnak kétségei támadtak, hogy teljesen egyedül, magára hagyva kell-e törődnie ezzel a problémával". Ezért most az Európai Uniónak kell gondoskodnia a rend helyreállításáról - mondta Angela Merkel az MDR beszámolója szerint.
A kancellár hozzátette, hogy a gyökerénél kell megragadni a problémát, vagyis a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére, mindenekelőtt a szíriai polgárháború megállítására kell összpontosítani. Ugyanakkor azt mondta, nem állapot, hogy a 28 uniós tagországából csak 4 fogad be menekülteket. "Szolidaritásra van szükségünk" - mondta Angela Merkel.
A vitában sok kérdés felmerült a kitoloncolásokról, tranzitzónákról, további menekültek befogadásáról. Többen kifogásolták, hogy a menekültpolitika körül sok a feltételes módban megfogalmazott kijelentés, és kevés a konkrétum. Angela Merkel nem szolgált sok részlettel. Hangsúlyozta, hogy a Németországba érkező menekültek száma Európán kívül zajló folyamatoktól függ. "Én csak olyasmit tudok megígérni, amit aztán be is tudok tartani. Ezért nem tudok csak úgy egyszerűen mondani önöknek egy számot" - mondta a német kancellár.
A Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint egyebek között a kitoloncolásokról szólva azt is elmondta, hogy sokkal következetesebben kell érvényt szerezni az ország elhagyására kötelező hatósági határozatoknak. Ezért vezetik be azt a szabályt, hogy aki kivonja magát a kitoloncolás alól, az "nem kap tőlünk többé pénzt, csak egy ágyat és ennivalót". Ösztönözni, támogatni kell az önkéntes távozást is. Nem mindenkinek tetszik a németországi tél, és hogy "már délután 4-kor sötét van" - mondta Angela Merkel.
Seehofer egyelőre nem bírálja tovább Merkelt
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke hétfői sajtóértesülések szerint a konzervatív táborban a tranzitzónákról kötött megegyezés után egyelőre nem bírálja tovább a testvérpárt CDU elnöke, Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. Ugyanakkor a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) több befolyásos vezetője elvetette a határok térségében kialakítandó várakozóövezetek gondolatát.
Horst Seehofer hétfőn Münchenben a CSU elnökségi ülésén a dpa hírügynökség értesülése szerint az utóbbi napokban megfogalmazott éles bírálatok után békülékeny hangot ütött meg, azt hangoztatta, hogy a testvérpártoknak ki kell tartaniuk egymás mellett, és óvott a kancellár elleni "túlzó támadásoktól".
A Spiegel Online hírportál szerint a két pártelnök vasárnap hosszan egyeztetett telefonon, és valószínűleg abban is megállapodtak, hogy Horst Seehofer jelenti be, hogy a két párt közösen fellép a tranzitzónák kialakításáért.
A CSU elnöke az elnökségi értekezlet előtt be is jelentette, hogy a menekültáradat korlátozása és irányítása céljából a bajor kormány pénteki rendkívüli ülésén hozott határozatoknak megfelelően a konzervatív uniópártok mindent megtesznek az övezetek létrehozásáért.
Hétfőn a CDU elnöksége is tanácskozott, a berlini értekezleten résztvevők beszámolói szerint Angela Merkel ugyancsak óvott a konzervatív pártszövetségen belüli vita folytatásától, és kifejtette, hogy szerinte Seehofer sem akarja tovább élezni a menekültkérdés körüli konfliktust. Ugyanakkor Merkel ismét leszögezte, hogy a CSU követelésével ellentétben nem kívánja megjelölni a befogadandó menekültek maximális számát, mert nem lehet garantálni, hogy nem lépik túl ezt a felső határt. "Nem tudok olyasmit megígérni, amit nem tudok betartani" - idézték a kancellárt a Spiegel Online forrásai.
A CDU/CSU elképzelése alapján a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.
A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépést az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia.
Az SPD részéről többen elvetették a konzervatív javaslatot. Thomas Oppermann parlamenti (Bundestag) frakcióvezető szerint a tranzitzóna a gyakorlatban "menekültek ezreinek bebörtönzését" jelentené, amit nem lehet támogatni. Az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas szerint az elképzelés "gyakorlatilag kivitelezhetetlen", és a menedékkérők őrizet alá helyezése a határoknál megoldás helyett csak tovább szaporítaná a gondokat. A menekültkérdést nem lehet megoldani azzal, hogy "körbekerítjük Németországot" - tette hozzá a miniszter.
Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. A Spiegel Online szerint Seehofer, Merkel és Gabriel hármasban egyeztet majd a kérdésről.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a CDU/CSU elképzelése szerint a tranzitzónákban pontosan kitől lehetne megtagadni a belépést. Valószínűleg nem azoktól, akiknek esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások szerint nem Németország az illetékes - azaz lényegében mindenkitől, hiszen a német határhoz gyakorlatilag valamennyi menedékkérő több uniós, a közös menekültpolitikában résztvevő tagországon keresztül érkezik meg -, hanem inkább csupán az úgynevezett biztonságos származási országok állampolgáraitól, és közülük is csak a felnőttektől. Ebbe a körbe egyelőre három nyugat-balkáni ország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia tartozik, valamint Szenegál és Ghána, novembertől pedig a törvényhozás előtt fekvő menekültügyi reformjavaslatok elfogadása esetén a másik három nyugat-balkáni állam, Albánia, Koszovó és Montenegró kerül.
Az év első felében a nyugat-balkániak tették ki a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, de arányuk az utóbbi hónapokban rohamosan csökkent, vagyis előfordulhat, hogy a tranzitzónák kialakítása nem enyhíti érdemben a Németországra nehezedő migrációs nyomást.
