Menyhárt: kulcskérdés az oktatás és a nyelvhasználat a megmaradás szempontjából

Az MKP elnöke szerint ha az emberek elhiszik és elfogadják az anyanyelv presztízsének leépítését, akkor saját magukat is besorolják egy másodrangú helyzetbe. Ugyanakkor problémának látta, hogy az elmúlt évtizedekben kikopott a hit saját magukban, hogy ez a közösség meg tudja állítani fogyását és képes építkezni.

Kitért arra is, hogy meglepően kevesen mentek el a legutóbbi országgyűlési választáson a potenciális magyar szavazók közül, s közel 100-130 ezer magyar maradt távol. A voksolók közül 105 ezren szavaztak az MKP-ra, míg a vegyes párt, a Most-Híd a magyar többségű járásokban 90 ezer szavazatot kapott. Megállapítható tehát, hogy a választásokon résztvevő magyarok a külön magyar pártban való politizálás mellett tették le a voksukat - mondta. Hozzátette: a kabinet megalakulása után a kormányprogramban a magyar közösség érdekeit szolgáló vállalások alig jelentek meg, és szó sincs semmiről, amit előrelépésként lehetne értékelni. Nincs szó kettős állampolgárságról, regionális hivatalos nyelvről vagy kulturális önkormányzatiságról - mutatott rá, megjegyezve: a szlovák nemzetállam építése zavartalanul tovább folyhat.

Az elnök beszámolt arról, hogy gőzerővel készülnek a jövő évi megyei választásokra, ezek az egységek Szlovákiában erősebb jogkörökkel bírnak mint Magyarországon.

Szeretnék a magyar-magyar párbeszédet minél szélesebb körben megvalósítani, és a pártok mellett a civil szférát is bekapcsolni. A szlovák ellenzéki pártokkal is elképzelhetőnek tartott együttműködést egy-egy konkrét ügyben. Kitért arra is, hogy politikájuk meghatározása során a járási felosztást újra gondolnák, és inkább a természetes régiókat részesítenék előnyben. Kiss László (MSZP) üdvözölte ez utóbbi elképzelést.

Szavay István (Jobbik) azt mondta, hogy három sikertelen választás után sem az MKP, sem a felvidéki magyarság nincs könnyű helyzetben, de bizakodnak, hogy sikerül a pártot szélesebb alapokra helyezni, és nem fog visszasüllyedni regionális párt szintjére. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy az állampolgárság ügyében az elnök lát-e előrelépésre lehetőséget.

Menyhárt József azt mondta, hogy a parlamenti választásokon valóban nem sikerült bekerülniük a törvényhozásba, de a megyei választáson legutóbb szép eredményt értek el. Az állampolgárság ügyében kiemelte: szerinte a mostani helyzet sokáig nem lesz tartható, az ellentörvény miatt nemcsak a magyarok, hanem számos szlovák is elveszíti állampolgárságát.

Szászfalvi László (KDNP) a vegyes házasságok kérdését vetette fel, illetve javasolta az egyházakkal való szorosabb együttműködést.

Menyhárt József rámutatott: a vegyes házasságok főleg a szórványban jellemzőek, és már dolgoznak azon, hogy megmutassák, miért érdemes egy ilyen helyzetben is a magyarsághoz, a magyar kultúrához kötődni. Problémának tartotta, hogy nincs katolikus papképzés Szlovákiában, és nagyon hiányzik egy magyar ügyekkel megbízott katolikus püspök is.

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke kiemelte: az elmúlt években 110 ezerrel csökkent a felvidéki magyarság lélekszáma. Ez a legnagyobb tragédia - mutatott rá, hozzátéve: ebben a szlovák politikának igen jelentős felelőssége van, és közrejátszott a kisiskolák helyzete, a kétnyelvűség megoldatlansága, a gazdasági támogatások elmaradása erről a területről. Megállapította: Európa jövője szempontjából a V4-es együttműködés kulcskérdés, de Dzurinda miniszterelnöksége óta nem volt olyan szlovák kormányfő, akivel a magyarságot érintő kérdésekről érdemben lehetett volna beszélni.