Megtartották első lemezbemutató koncertjüket a Ghymesi Igricek
„Közel két évvel ezelőtt az akkor alig tízéves gímesi Bencz Zsolt a kortársaitól eltérően nem a számítógépet és a maroktelefonját bűvölte, hanem kecskedudán kezdett el zenélni, majd a most tizenegy éve Levente öccse, később pedig a velem Martoson élő tízéves Vajk fiam is csatlakozott hozzá. Szakmai segítségemmel alakult meg a Ghymesi Igricek együttes, amely a 17-19. század zenei világába nyújt betekintést. Az igricek ugyanis középkori zenészek voltak, akik faluról falura vándoroltak, és csepűrágóként zenét, vidámságot vittek a falusi emberek életébe“ – mondta el elöljáróban a Hírek.sk-nak Katona István.
Az együttesvezetőt nem is büszkeséggel tölti el, hogy a korabeli dallamokat az együttes valamennyi tagja valamennyi korabeli hangszeren, így dudán, kecskedudán, tekerőlanton, ütőgardonon, tapán dobon, marinhúron és dorombon is meg tudja szólaltatni.
„Zenekarunkban alapelv, hogy mindenki minden hangszerhez értsen, hiszen azokat a műsor folyamán cserélgetik egymás között. Eközben kazah és mongol, valamint németalföldi dallamokkal is megismertetik a hallgatóságot. Javarészt Apafi Mihály erdélyi fejedelem kedvenc hangszerén, dudán zenélnek, ám repertoárjukban bakanóták és menyasszony-búcsúztatók is szerepelnek. Mindezekből 40 percnyi válogatás került fel a Szeretnék szántani című első CD-jükre, amelynek ősbemutatója pénteken volt az ógyallai Feszty Árpád Alapiskolában és Óvodában. A lemez jelképes címe arra is utal, hogy a srácok egy sajátos, régi-új barázdát szántanak arrafelé, ahol élnek és fellépnek“ – magyarázta Katona István.
Azt is elárulta, hogy a koncertjeiken „örökifjú“ vendégművészként egyelőre ő is fellép velük.
„Kezdettől fogva én terelgetem-tanítgatom őket. Mivel az efféle zenét egyetlen zeneiskolában sem oktatják, a gímesi fiúkat a szüleik hozzánk, Martosra szokták lehozni próbálni. Lényeges dolog, hogy ők nem kottából zenélnek, hanem mindent a Kodály-elmélet szerint tesznek: hallás után tanulják meg a korabeli dallamokat. Ha eljön az ideje, akkor majd csak a nézőtérről akarom hallgatni a fülbemászó muzsikájukat. A CD-n velünk vokálozik a szintén alapiskolás Sebő Zsóka is. A lemez kiadását baráti körünk (vitéz Nagy János László, Nagy Sára, Morávek Róbert, Varga Zsuzsanna és Győri Gábor) az érintett szülőkkel együtt anyagilag támogatta. Az egyelőre 300 darabban megjelenő új hanghordozó áprilistól lesz kapható a komáromi, s kellő érdeklődés esetén más városokban működő könyvesboltokban is“ – osztotta meg olvasóinkkal a CD-vel kapcsolatos részleteket.
Az együttes előzőleg több tucat felvidéki fellépésen mutatkozott be a közönségnek. A március 15-i ünnepségektől kezdve, a martosi Feszty Árpád Parkban rendezett pünkösdi rendezvényen, a Komáromi Napokon és a zoboralji Ág Tibor Napokon át a rimaszombati Baranta-völgyi találkozóig már sok helyen arattak osztatlan sikert. Egy hónap múlva pedig ismét a Komáromi Napokon láthatják-hallhatják őket az érdeklődők.
A pénteki lemezbemutató tulajdonképpen a házigazda oktatási intézmény rendhagyó zene-, irodalom- és történelemórájának is nevezhető. „A közönséget egy meseszerű időutazásra hívtuk, amely során azt is elmondtuk, hogy a 17-19. században miért, hogyan milyen hangszereken zenéltek az udvari és vándorzenészek...“ – jegyezte meg a felvidéki viszonylatban egyedi hangzású zenét játszó együttes megálmodója és életre hívója.
„Mivel a kis csapat mindeddig azért gyakorolt olyan lelkesen, hogy zenéjével ne csak önmagának, hanem másoknak is örömet szerezzen, ezért szívesen teszünk eleget további iskolák, kultúrházak és fesztiválszervezők meghívásainak is. Szántsunk együtt újabb követendő barázdákat a mai technokrata világban!“ – hangzott a zenekarvezető megszívlelendő, továbbgondolásra érdemes felhívása.
