Megszavazták a Donyec-medence visszacsatolásáról szóló törvényt
Az előterjesztést - amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár "népköztársaságokat" pedig ideiglenesen megszállt területeknek - 280 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy a területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket "az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg", így Moszkvának fölöttük nincs területi joga. Oroszország tevékenysége ellenkezik a nemzetközi normákkal, így bármely, a megszállt területekkel kapcsolatban hozott jogi határozata semmisnek tekintendő - áll a szövegben.
A jogszabályba foglalt meghatározás alapján ideiglenesen megszállt területeknek Donyeck és Luhanszk megye azon részei minősülnek, amelynek "határai között az ellenőrzést az Oroszországi Föderáció fegyveres erői, valamint az orosz megszállók által létrehozott adminisztráció gyakorolja". A megszállt területek határait, illetve az oda tartozó településeket az államfő határozza meg az ukrán fegyveres erők vezérkarának javaslatára, a védelmi minisztérium által tett előterjesztés alapján.
A dokumentum megállapítja, hogy "Oroszország fegyveres agressziója" fegyveres erőinek és egyéb erőszakszervezeteinek "nem bejelentett és rejtett invázióival kezdődött", továbbá terrorista tevékenységek szervezésével és támogatásával valósult meg az Ukrajnához tartozó területeken.
A térség orosz megszállásának kezdetére vonatkozóan nem nevez meg a jogszabály dátumot, de utal egy korábban elfogadott törvényre, amely szerint 2014. február 20-án kezdődött.
A dokumentum kimondja, hogy minden anyagi és erkölcsi kárért, amelyet Ukrajna a megszállás miatt szenvedett el, Oroszországot terheli a felelősség. A jogszabály alapján büntetőjogi felelősség terhel mindenkit, aki részt vesz vagy részt vett az ukrán törvényeket és nemzetközi normákat sértő orosz megszállásban.
Az előterjesztetést első olvasatban október 6-án fogadta a parlament. Ezt követően hosszas egyeztetések kezdődtek a frakciók között a jogszabály végleges változatáról. A képviselők összesen 673 módosító javaslatot nyújtottak be a jogszabályhoz, amelyeknek zömét a parlament elvetette.
Ivan Vinnik, a Petro Porosenko elnök mögötti frakció képviselője, az államfő által beterjesztett törvényjavaslat előadója a szavazás után újságíróknak kifejtette: az elfogadott jogszabályban nem említették meg a fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezését célzó minszki megállapodásokat. Magyarázata szerint azért, mert az említett megállapodások diplomáciai, illetve nemzetközi tárgyalások révén születtek, így természetükben különböznek a parlament által alkotott jogi normáktól. Hozzáfűzte, hogy az említett megállapodásokat az ukrán parlamentben nem vetették alá ratifikációs eljárásnak.
A képviselő kiemelte, hogy nincs benne az elfogadott jogszabályban a kereskedelem újraengedélyezése a szakadár területetekkel, csak "személyes fogyasztási cikkek szállítását" teszi lehetővé fizikai személyeknek a kormány által kiadott rendelkezések alapján. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem az ideiglenesen megszálltnak minősített régióval csak azután jöhet újra létre, ha az említett térség visszatér ukrán ellenőrzés alá.
Moszkva: a törvény a minszki megállapodások elutasítását jelenti
A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.
Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak - közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek "a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik". A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint "eltemeti" az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a "normandiai formátumot" is.
"Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni" - közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.
Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a "Minszk-ellenes" ukrán törvény ügyében, amely szerinte "gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben".
Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.
Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.
"A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget" - mondta Grizlov.
A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez.
