Megszavazta a brit alsóház, hogy maga dönthessen a különböző brexit-alternatívákról
Megszavazta hétfő éjjel a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – egyelőre jogilag nem kötelező erővel – a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.
Az indítványra – amelyet a parlamenti vita és a szavazás előtt Theresa May miniszterelnök nem támogatott – 329, ellene 302 képviselő voksolt.
A kormány ellenében jóváhagyott előterjesztés egyelőre arról intézkedik, hogy a szerdai alsóházi vitanap eredeti programját megváltoztatva a képviselők úgynevezett jelzésértékű – indikatív – szavazásokkal próbálnak kiutat keresni a brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből, úgy, hogy különféle alternatív brexit-változatokat vitatnak meg és szavaznak is ezekről.
Ez szinte példátlan a brit parlamentarizmus gyakorlatában, mivel rendszerint a kormány határozza meg, hogy milyen indítványokra biztosít parlamenti vitaidőt és szavazási lehetőséget.
Az indikatív szavazások célja annak kiderítése, hogy milyen indítványok elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség – ha sikerül egyáltalán olyan megoldást kidolgozni, amely köré konszenzus teremthető.
Theresa May azonban már a Letwin-javaslat vitája és megszavazása előtti felszólalásában közölte, hogy ez „nem kívánatos precedens”, emellett olyan megoldásokat is eredményezhet, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó.
Az indikatív képviselői szavazások valóban nem kötelezik a kormányt cselekvésre.
Hivatalosan egyelőre nem ismert, hogy a képviselők által kiharcolt szerdai vitanapon milyen alternatív brexit-forgatókönyvek kerülhetnek napirendre, de az eddigi képviselői nyilatkozatokból következtethetően felmerülhet akár egy olyan brexit-formula is, amely a kilépés után is vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot az Európai Unióval, vagy továbbra is érvényesítené az EU egységes belső piacának szabályrendszerét.
Mindez a jelenlegi uniós szabályok alapján azzal is járna, hogy a brit kormánynak változatlanul el kellene fogadnia a szabad mozgás alapelvét.
London azonban elsősorban éppen a bevándorlás feletti ellenőrzés visszaszerzésének igényével érvelve kíván kilépni az EU vámuniójából és belső piacáról is.
A londoni alsóház eddig kétszer utasította el igen jelentős – januárban 230 fős, két hete 149 fős – többséggel a kormány által az EU-val még novemberben elért brexit-megállapodást.
E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A kormány eredeti szándéka az volt, hogy a megállapodást kedden harmadszor is az alsóház elé terjeszti szavazásra, ez azonban nagy valószínűséggel elmarad, miután Theresa May hétfői alsóház felszólalásában kijelentette, hogy „a dolgok jelenlegi állása alapján” továbbra sincs meg a többség a házban a brexit-egyezmény elfogadásához.
