Megkezdődtek a lengyelországi parlamenti és az ukrajnai helyhatósági választások

A lengyelországi parlamenti választások során a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választják meg. A 27 859 választóhelyiségben - melyek közül 255 külföldön van - 30,5 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. A lengyelek - előzetes regisztráció után - levélben is leadhatják voksukat.  

A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. Akkor ér véget a péntek éjféltől érvényben lévő kampánycsend, és akkor közlik a szavazóhelyiségeket elhagyó választók megkérdezésén alapuló exit pollok eredményeit is.

A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, a leadott szavazatokat arányos rendszerben alakítják át mandátumokká. A szenátorokat viszont egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg.

A szavazás legnagyobb esélyese a felméréseken hosszabb ideje vezető ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), mely az utóbbi hetekben végzett felmérések  átlageredményei szerint 35,5 százalékos támogatottságot élvez. A nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platformra (PO) az utóbbi hetekben végzett felmérések átlageredményei szerint 23,1 százalék szavazna. Mivel a tavaly novemberi helyhatósági választások, valamint a májusi elnökválasztás eredményei lényegesen eltértek az ezeket megelőző közvélemény-kutatásokétól, a szakértők nem zárnak ki meglepő végkifejletet sem.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. A legutóbbi, 2011-es választásokat a PO  nyerte meg a szavazatok 39,18 százalékának megszerzésével, a PiS 29,89 százalékot ért el.

Megkezdődtek a helyhatósági választások Ukrajnában

Vasárnap helyi idő szerint reggel nyolckor (közép-európai idő szerint hét órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Ukrajnában, és megkezdődtek a helyhatósági választások, amelyeken megyei, járási és települési tanácsok, azaz önkormányzatok tagjait, valamint polgármestereket választanak meg.

Az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten és a Moszkva által támogatott szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken nem tartanak szavazást. Továbbá nem nyitnak ki a szavazóhelyiségek az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatti, de a frontvonalhoz közel eső néhány településen sem Donyeck és Luhanszk megyékben.

A megyei, járási és városi tanácsok szintjén listás választások lesznek, azaz csak pártok jelöltjei indulhatnak. Azok a pártok szereznek mandátumot, amelyek átlépik a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A falusi és községi tanácsok tagjait viszont egyéni jelöltek közül választják meg, akik indulhatnak függetlenként vagy valamely párt színeiben.

A korábbi 2010-es helyhatósági választáshoz képest jelentős változás, hogy a 90 ezernél több választóval rendelkező városok polgármestereit nem egy, hanem két fordulóban választják meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, amelyben az első két helyen végzett jelölt mérkőzik meg a polgármesteri székért.

Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere ismét indul az ukrán főváros első emberének tisztéért.

Elmarad a helyhatósági választás a dél-donyecki Mariupolban

Nem nyitottak ki a szavazóhelyiségek Ukrajnában a Donyeck megye déli részén lévő, Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosban, amiért az államfő pártja a Majdan-tüntetések nyomán hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt elnök híveiből alakult Ellenzéki Blokkot tette felelőssé.

A belügyminisztérium vasárnap délelőtti közlése szerint a helyhatósági választások országszerte rendben elkezdődtek, a csaknem 30 ezer szavazókörből azonban 237 nem nyitott meg, mert formai problémák voltak a szavazócédulákkal. Kettő kivételével - amelyek az ország északkeleti részén lévő Szumiban vannak - valamennyi zárva maradt szavazókör Donyeck megyében van. Két városban, Mariupolban és a megyeközponttól északnyugatra lévő Krasznoarmijszkban a jelentések szerint elmarad a választás, mert a területi választási bizottság nem engedélyezte a szavazólapok kiosztását. Szumiban két szavazókörnél azért nem kezdődhetett el a voksolás, mert a helyi bizottság szerint kevés szavazófülkét állítottak fel.

Az ukrán elnök, Petro Porosenko pártja közleményében az Ellenzéki Blokkot tette felelőssé a helyhatósági választások megtorpedózásáért Mariupolban. Az államfő pártja rámutatott arra, hogy a szavazólapokat az Ellenzéki Blokkhoz közel álló donyecki üzletember, Rinat Ahmetov nyomdájában készítették.

"Nyilvánvaló, hogy a Janukovics irányította Régiók Pártjának utódpártja, az Ellenzéki Blokk nem tanulta meg sem az elméletét, sem a gyakorlatát a tiszta választások lebonyolításának" - jegyezte meg a Porosenko mögött álló tömörülés. A párt közölte: kezdeményezi, hogy a stratégiai jelentőségű kikötővárosban a második fordulóra kitűzött napon, november 15-én tartsák meg a voksolást.

frissítve 10:30