Megkezdődött az unió vezetőinek csúcstalálkozója Brüsszelben
A migrációs válságot érintő megbeszélések középpontjában a humanitárius segítségnyújtás, a külső határok védelme, az EU-Törökország cselekvési terv végrehajtása, a menedékkérők az unión belüli áthelyezése, illetve a visszaküldésére vonatkozó határozatok végrehajtása, valamint a menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok rendszerszerű üzemeltetése áll majd.
Orbán Viktor magyar kormányfő érkezésekor kijelentette: akkor lesz elégedett, "ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat". A miniszterelnök hozzátette: sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék.
Csütörtökön vitatják meg a brit uniós tagságról szóló népszavazáshoz kapcsolódó londoni reformelvárásokat, melyekkel kapcsolatban megállapodásra is akarnak jutni ezen a csúcstalálkozón. Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, hogy sikerül-e megállapodni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést David Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: " meglehetősen bizakodó", hogy megállapodás születik.
David Cameron brit kormányfő a találkozóra megérkezve kijelentette: "harcolni fog Nagy-Britanniáért"; nehéz lesz, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha sikerül jó alkut kötni, azt el fogja fogadni, de olyanra nem bólint majd rá, amely nem felel meg a brit elvárásoknak.
Angela Merkel német kancellár kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. Hozzátette, a kérdésről az ülést megelőzően egyeztetni fog a francia elnökkel és a holland kormányfővel, a megállapodást azonban az unió huszonnyolc tagállamának kell elfogadnia.
Orbán Viktor miniszterelnök a brit követelésekkel kapcsolatban kijelentette: a magyar kormány két olyan határt fektetett le, amelyeket a csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens, vagyis, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé.
A magyar célok között szerepel, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés. A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben eddig voltak - fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a két napos uniós csúcs vitáiban tarthatóak leszek.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a tagországok állam és kormányfői a szíriai konfliktus rendezéséről és a líbiai válság megoldásáról is tárgyalni fognak.
Szolidáris Európára van szükség az Európai Parlament elnöke szerint
A migrációs kérdésben az együttműködésre és a szolidaritásra kell helyezni a hangsúlyt - derül ki abból a beszédből, melyet az uniós állam- illetve kormányfőknek mondott el csütörtökön Brüsszelben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A sajtónak is megküldött leirat szerint az uniós parlament elnöke úgy véli: Európa országainak felelőssége, hogy befogadja a szegénység, a háború és a terrorizmus elől menekülőket. Ahogy szolidárisnak kell lenni a menedékkérőkkel, úgy a tagországoknak egymással is - húzta alá Schulz.
A német szociáldemokrata politikus kiemelte az Ankarával való együttműködés fontosságát. Schulz úgy véli: Törökország megérdemli Európa segítségét, mert hatalmas nyomás nehezedik rá, területén több millió embernek biztosít menedéket. Az EP elnöke ugyanakkor megemlítette, hogy az EU-török cselekvési terv hatása egyelőre nem érzékelhető kielégítően a migráció csökkenésében.
A nem mérséklődő, Törökországon át érkező migráció hullámát fenntartható módon legális keretek közé kell terelni - hangsúlyozta Martin Schulz.
Ennek egyik, a schengeni határok és vívmányok megvédése érdekében elengedhetetlen feltétele az, hogy az Európa külső határain felállított úgynevezett hot spotok, az uniós menedékkérő-regisztrációs központok jól működjenek. Emelettett fel kell gyorsítani a közös európai határ- és parti őrség létrehozását, amely biztosítaná a schengeni határok őrzését - vélekedett Schultz.
Az EP-elnök megjegyezte, hogy a görög regisztrációs központokban a tavaly szeptemberi 8 százalékról mára 78 százalékra emelkedett a regisztrált menedékkérők aránya. Ez még mindig nem elég - szögezte le Schultz, aki szerint mindenkinek át kell esnie a biztonsági átvilágításon is, amelyet a személyazonosításra alkalmas iratok gyakori hiánya indokol.
Beszédében Martin Schultz kiemelte, hogy Európa jövője szempontjából a brit uniós tagságról tartandó népszavazás vált az egyik legfontosabb kérdéssé. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy az Egyesült Királyság továbbra is az unió tagja maradjon - hangsúlyozta az elnök.
frissítve 20:18
