Megkezdődött a rendkívüli V4-csúcs a migrációs válságról

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is.   

A macedón és a bolgár vezetők meghívása Sobotka szerint a V4-ek szolidaritásának kifejezése a balkáni régió országaival.   

"Amennyiben Törökország és Görögország nem tudnak megbirkózni a menekülthullámmal, lehetőség mutatkozik az illegális gazdasági migráció megállítására Macedónia és Bulgária határán" - mondta Sobotka újságíróknak a találkozó előtt. A tanácskozás célja ezért jelzést küldeni a Nyugat-Balkán országainak, hogy számíthatnak a V4-ek segítségére - jelentette ki a miniszterelnök, emlékeztetve, hogy a visegrádiak már most is rendőrökkel segítik a macedón határőrizetet.     

"Ezek az országok a válságban nem maradhatnak magukra, de az egész EU-nak segítséget kell nyújtania nekik" - jegyezte meg a cseh kormányfő. A V4-ek ezért a prágai találkozón szeretnék konkrétan is hallani, milyen segítségre lenne a macedónoknak és a bolgároknak szükségük a migrációs válság kapcsán. A visegrádiak már most rendőrökkel és anyagiakkal segítik a macedón határőrizetet.     

Bohuslav Sobotka korábban közölte, amennyiben a februári EU-csúcsig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor. A cseh miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy a visegrádi csoport a migrációs válsággal összefüggésben intenzív kommunikációt folytat Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Görögországgal is.     

A prágai kormányfői találkozó előtt kiszivárgott: Németországot állítólag nyugtalanítja, hogy mi a célja a négy visegrádi ország, valamint  Macedónia és Bulgária vezetői hétfői tárgyalásainak. A prágai német nagykövet ezért azzal a kérdéssel fordult Tomáš Prouza európai ügyekért felelős cseh államtitkárhoz, hogy pontosítsa a hétfői csúcstalálkozó céljait és tartalmát.   

Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton közölte, hogy Németország a prágai csúcstalálkozóval kapcsolatban tiltakozott a szlovák külügyminisztériumban. Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az EU-külügyminiszterek tanácskozása előtt cseh újságíróknak azt mondta, hogy  nem lát ebben különösebb problémát. Szerinte alaptalan az a német aggodalom, hogy a V4-ek a B-terv felvetésével valami módon kizárnák Görögországot a schengeni övezetből. "Csehországnak nem érdeke olyan politikát folytatni, amely bárkit is kizárna az együttműködésből. Meggyőződésem, hogy nem lesz nehéz erről Berlint is meggyőzni" - mondta a cseh diplomácia vezetője.   

A prágai V4-csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.     Az európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását.     

Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Úgy tűnik, hogy a nyilvánosságra hozott cseh álláspont a V4-ek közös álláspontjának lényegét is tükrözi.   

A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban.   

Csütörtökön azután a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.   

Miután február 15-én van 25 éve, hogy megszületett a visegrádi együttműködés, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával. A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.

Berlin szerint a görögöknek is részt kellene venniük a tanácskozáson

A német kormány üdvözölné, ha a görög külügyminiszter részt venne a visegrádi országok (V4) prágai csúcstalálkozóján - mondta a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben.

Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, azt "hallani, és remélhetőleg úgy is lesz", hogy a görög külügyminiszter részt vesz a tanácskozáson. Úgy vélte, "pontosan ez a helyes megközelítés", hiszen minden ügyben az érintettekkel kell tárgyalni, és nem az érintettekről. Újságírói kérdésre elmondta, nem tévedés a demars (figyelmeztető tiltakozás) kifejezést használni a német kormány képviselőinek a V4 csúcsra vonatkozó tevékenységével kapcsolatban. A német nagykövetségek részéről mind a négy érintett fővárosban folytattak megbeszélést a helyi kormány képviselőivel a német kabinet meggyőződéséről - mondta.       

Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, teljes tévedés, hogy Németország meg akarta akadályozni a találkozót. Berlin a "közös európai felelősségre" kívánta felhívni a figyelmet, amiben nincs semmi rendkívüli - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a V4-ek egy olyan elképzelést terveznek megtárgyalni, amely Görögország kirekesztésével járna a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Steffen Seibert hangsúlyozta, hogy amikor a német kormány európai megoldásról beszél, akkor "összeurópai megoldásra" gondol, amelyből egy európai ország sem marad ki, és nem valamely európai ország kárára valósul meg.   

Hozzátette, hogy a német kormány meggyőződése szerint az uniós külső határok védelmének javításáról kell gondoskodni. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy sikerüljön a menekültek beáramlásának "rendezése, irányítása, és végül csökkentése", és a külső határ hatékony ellenőrzése nélkül veszélybe kerül a mozgás szabadsága a schengeni övezetben - fejtette ki Steffen Seibert. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság fontos előterjesztést készített egy uniós határ-, és partvédelmi szervezet kiépítéséről, és Németország szerint ezt a tervet a lehető leggyorsabban, még az idei első fél évben meg kell valósítani.

Prága és Bécs szerint a Nyugat-Balkánt be kell vonni a migrációs válság megoldásába

A Nyugat-Balkánt is be kell vonni a migrációs nyomás szabályozásába és a válság megoldása érdekében közös európai szintű egyeztetett eljárásra van szükség - vélekedett egybehangzóan a cseh miniszterelnök és az osztrák kancellár.

"Mindkét kormányfő egyetértett a migrációs nyomás sürgős szabályozásának szükségességében, a Nyugat-Balkán országainak bevonásában a migrációs válság megoldásába és az európai szintű egyeztetett eljárás követelményében" - olvasható abban a közleményben, amelyet a cseh kormányhivatal adott ki Bohuslav Sobotka és Werner Faymann hétfői prágai tárgyalásairól.   Közös vélemény alakult ki abban is, hogy feltétlenül szükség van a külső schengeni határok védelmének a megerősítésére.   

Sobotka és Faymann megvitatták a kibővített visegrádi kormányfői csúcstalálkozó témáit és véleményt cseréltek az Európai Tanács csütörtökre és péntekre tervezett öléséről is, amelynek a migrációs válság lesz a kiemelt napirendi pontja.     

A cseh média értékelése szerint Ausztria álláspontja a migrációs válságban az utóbbi hónapokban több területen is közelebb került a V4-ek álláspontjához. Ausztria például januárban bejelentette, hogy a következő években korlátozni fogja a befogadandó menekültek számának felső határát. A bécsi sajtó pedig azt írta, hogy az osztrák kormány nyomást próbál gyakorolni Szkopjére, hogy minél határozottabban korlátozza a migránsok bejutását Európába és ennek érdekében katonákat ajánlott fel Macedóniának a határok védelmére.