Még egyeztetnek a biztonsági kerítésről Magyarországon

Arra a kérdésre, hogy végleges döntés született-e a 175 kilométeres határszakaszra építendő, négy méter magas kerítés, fizikai határzár helyszínéről, a kormányszóvivő azt mondta: a kabinet döntött arról, hogy szükség van a biztonsági kerítésre azért, hogy megvédje az ország határait, és gátat vessen az illegális migránsok áradatának.

A kerítés megvalósulását firtató kérdésre úgy reagált: a jövő heti kormányülésen részletes jelentést kapnak a kivitelezés ütemezéséről, és csütörtökön már elkezdődött a terület kijelölése, valamint felmérése. Hozzátette ugyanakkor: az, hogy mi történik a következő napokban akár európai szinten – a görög válságra is utalva –, illetve hogy mi történik július 1-jén a szerb–magyar közös kormányülésen, „a jövő kérdése”.

Lázár: nem szívesen építjük fel a kerítést, de nem várhatunk

A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát, amibe beletartozik a határ védelme is - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint Pintér Sándor belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar-szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes - a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó - kerítéssel történne meg - ismertette Lázár János, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország.

A Miniszterelnökség vezetője - a 130 percen át tartó tájékoztatón - úgy fogalmazott: "nem szórakozásból, nem jókedvünkből" született döntés a határzárról - "nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat" -, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak.

A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg.

Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget - sem jogit, sem anyagit - a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher.
Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar-szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel. A magyar külügyminiszter egyébként már - a szerdai kormányülés közben - tájékoztatta szerb kollégáját - tudatta.

Kiemelte továbbá, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz. Azzal folytatta, hogy a magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik. A magyar kabinet különbséget tud tenni a háborús viszonyok és aközött, amikor valaki illegális bevándorlóként próbál belépni - tette hozzá.

Kérdésre azt is mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében. Arra a felvetésre, hogy az ország más határszakaszán is lehet-e határzár, azt felelte: minden előfordulhat mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hoz a bevándorlás ügyét megoldó intézkedést.

Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a magyar-szerb határon építendő kerítést Románia, illetve Horvátország felől kerülik majd ki, Lázár János azt válaszolta: Románia és Horvátország uniós tagállam, így biztonságos ország, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat.




A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) óriásplakátokon mutat be a 2-es és a 3-as metró megállóiban néhány olyan menekültet, aki Magyarországon új hazára lelt, és tevékenyen hozzájárul az ország fejlődéséhez. Lázár János erre azt mondta: a kormány tiszteletben tartja az ENSZ álláspontját, jó dolognak tartja a plakátkampányt, mert ez is hozzásegít ahhoz, hogy beszéljenek az ügyről. "Ha az ENSZ-nek lehet plakátkampánya, akkor a magyar kormánynak is" - tette hozzá. Az UNHCR plakátjaival kapcsolatban kiemelte: akiket az ENSZ szerepeltet a plakátokon, azoknak Magyarország menekültjogi státust biztosított, mert vélelmezhetően olyan helyről jöttek, ahol az életük nem volt biztonságban.

Nemzetbiztonsági bizottság: a NATO szabványainak megfelelő kerítés lesz

A NATO-szabványoknak megfelelő határvédelmi kerítés építését tervezi a kormány - mondta Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület csütörtöki zárt ülése után újságíróknak.

A Magyar Közlönyben már meg is jelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. A kormány a határozatban a belügyminisztert arra is felhívta, hogy - a bevándorlásról és a terrorizmusról zajló nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével - július elsejéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosításokról. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.

Németh Szilárd hangsúlyozta: az illegális határátlépők 99 százaléka a szerb határon keresztül érkezik. Ugyanakkor hozzátette: nem gondolják, hogy a kerítés egyben megoldást jelent a bevándorlási problémára, de ez az intézkedés, valamint a biztonságos és nem biztonságos országok listáját tartalmazó javaslat fontos és szükséges lépések a menekültügy rendezésére. A fideszes képviselő felidézte: Pintér Sándor belügyminiszter arra kapott utasítást, hogy a jövő szerdai kormányülésre készítse elő a kerítés építésének szervezési és technikai részleteit.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja azt mondta: az ülésen olyan információk hangzottak el, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartja a szerb-magyar határra tervezett kerítést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy további intézkedéseket kell tenniük a belügyi, rendészeti szerveknek, szerinte ugyanis a szerb-magyar határ lezárásával az embercsempészek más helyeket keresnek majd, így fokozottabb őrzésre lesz szükség a horvát, ukrán, román határon.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke elmondta: mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban megvannak az előírásai annak, hogyan kell kinéznie egy a határ védelmét szolgáló kerítésnek, és a bizottsági ülésen kapott kormányzati tájékoztatás alapján ezeknek megfelelő kerítést terveznek. Ezzel együtt a Magyar Szocialista Párt nem ért egyet a kerítés építésével. Mint mondta, az "nem való Európába".

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: a kerítés nem humánus, és egyáltalán nem jelenti a menekültkérdés megoldását. Az LMP szerint a magyar kormánynak az Európai Unió tagországaival együttműködve kellene közös megoldást találnia. Az LMP-s politikus beszámolt arról is, hogy kezdeményezésére a testület tárgyalt a Paks II. egyik vezetőjétől ellopott adathordozókról is. Erről azt a tájékoztatást kapták, hogy a rendőrségi nyomozás folyamatban van, de az ügynek nincs nemzetbiztonsági kockázata.