Meddig feszíthető még az észak-koreai húr?
Csoma Mózes, az ELTE Korea Tanszékének vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: bár egy verbális összecsapásról van szó, kétség kívül nem szerencsések Donald Trump szavai, mivel azokkal alátámasztható Észak-Korea azon kijelentése, hogy országuk az Egyesült Államok fenyegetése alatt áll. Phenjan az egész nukleáris tevékenységét ezzel indokolja – tette hozzá.
Szerdán az észak-koreai külügyminiszter, Ri Jong Ho New Yorkba érkezett az ENSZ-közgyűlésre, ahol az amerikai elnök fenyegetését „kutyaugatásnak” minősítette. "Egy kutya álmodik arról, hogy a csaholásának hangjával megijeszthet minket" - mondta Ri.
Korábban Phenjan az Egyesült Államokhoz tartozó, csendes-óceáni Guam szigete ellen indított támadással fenyegetőzött, Trump pedig arról beszélt, hogy Észak-Korea eddig soha nem látott "tüzet és haragot" fog megtapasztalni, ha tovább provokálja Washingtont. Phenjan akkor "egy eszement ember zagyvaságainak" nevezte a fenyegetést.
Phenjan azóta is több ballisztikus rakétát lőtt ki a Csendes-óceánra, és szeptember elején újabb, minden eddiginél nagyobb kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor pedig a napokban világossá tette, hogy országa mindaddig nem állítja le atomprogramját, míg egyensúlyba nem kerül Phenjan és Washington csapásmérő képessége.
Mind a szakértők, mind pedig a sajtó arra vár, hogy a közgyűlés időszaka alatt sor kerül-e bármilyen magas rangú amerikai-észak-koreai egyeztetésre.
Phenjan bizonytalan
"Észak-Korea kétoldalú módon, de mindenképpen az Egyesült Államoktól vár megoldást a helyzetre. Elsőként közvetlen, kétoldalú tárgyalások megindulását, végeredményképp pedig egy, Észak-Korea számára biztonsági garanciákat tartalmazó paktum létrejöttét, amellyel nemzetközileg is lezárulna a koreai háború" – magyarázta.
Csoma Mózes elmondta, a „meglehetősen paranoid” észak-koreai rezsim az ötvenes évek óta úgy érzi, bármikor sor kerülhet egy újabb koreai háborúra az Egyesült Államok ellenséges hozzáállása miatt. Hozzátette, az észak-koreai félelem gyökereit a koreai háború időszakában kell keresni, azt vallják, ők nem is Dél-Koreával álltak szemben, hanem az Egyesült Államokkal.
1953-ban a békeszerződés helyett csupán fegyverszünet köttetett, amely miatt Észak-Korea bizonytalan helyzetben érzi magát. Az elmúlt 30 évben, Szovjetunió összeomlása és szocialista országok rendszerváltása óta csak nőtt ez a bizonytalanságérzet. A rezsim fő célja tehát valamilyen alku kizsarolása Washingtontól, amely nemzetközi szinten legitimálhatná az országot.
Észak-Koreának is ajánlania kell valamit
Emlékeztetett: az észak-koreai rakétatesztek elsősorban a Japán-tenger irányában zajlanak, és több alkalommal (elsőként 1998-ban) is megtörtént, hogy Japán (Hokkaido) felett repültek át a rakéták. Válaszként a japánok rakétavédelmi rendszert telepítettek a legészakibb szigetükre.
Csoma Mózes szerint a várhatóan létrejövő megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan csomagot, hogy Észak-Korea moratóriumot hirdet a rakétatesztekre és vállalja, hogy nem tesz a térség bármelyik országát, főként Japánt aggasztó, provokatív lépéseket.
