Mától hatályos a jogi határzár Magyarországon

A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.

A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.

A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.

Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.

Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.

Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont - 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles - járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.

Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett - bizonyos esetekben halasztó hatállyal - a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni. Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.

A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.

Kormányszóvivő: minden feltétel adott lesz a menedékkérelem benyújtásához

A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legálisan formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni - jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.

A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére - mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor közölte, hogy a jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.

A politikus úgy vélekedett, ígéretes eredménnyel zárult az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői, Brüsszelben megtartott találkozója. A magyar kormánynak ugyanakkor továbbra is az az álláspontja, hogy azután van értelme a menekültek elosztásáról beszélni, ha Európa meg tudja védeni a határait. Ehhez uniós segítségnyújtás szükséges a legkritikusabb pontokon - például Görögországban - Magyarország pedig kész ehhez hozzájárulni - fűzte hozzá.

Ugyancsak szükségesnek tartják egy pénzügyi alap létrehozását a válságövezetet környező országok számára annak érdekében, hogy ott támogassák a menekülteket, ahol még valóban menekültek - mondta Kovács Zoltán. Kijelentette, hogy a magyar hatóságok eleget tettek a dublini egyezményben előírt kötelezettségeiknek, vagyis minden illegális határátlépőt regisztráltak. Ugyanakkor ez az elmúlt időszakban ezt az eljárást éppen a migránsok ellenállása nehezítette - hangsúlyozta.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez - annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok -, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat. Közlése szerint Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását. Ugyanakkor akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le - mondta Bakondi György.

Légtérzár van érvényben a szerb-magyar határon

A szerb-magyar határon 1350 méter magasságig és 20 kilométeres sávban légtérzár van érvényben a kialakult migrációs válság miatt.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság az MTI-vel közölte, hogy a légügyi hivatal rendelkezése szeptember 10. óta van érvényben további intézkedésig. A hatóság tájékoztatása szerint az intézkedés célja a szükséges légtér biztosítása a kialakult migrációs válság kapcsán a mindenkori valós helyzet megfelelő értékeléséhez, a rendészeti és honvédelmi szervek műveleteihez, beavatkozásaihoz, erőátcsoportosításaihoz, a hatósági akciók tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges légi felderítés zavartalan és biztonságos végrehajtásához.   

Az adott légteret csak a rendészeti, honvédelmi, mentő és kutató-mentő, valamint katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtó légijárművek használhatják, a menetrend szerinti nemzetközi utasforgalomra az intézkedésnek nincs hatása - közölte a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, emlékeztetve arra, hogy ez megfelel a korábbi gyakorlatnak, amikor például a 2006-os és a 2012-es árvízvédelmi feladatok biztosítása érdekében rendeltek el hasonló korlátozásokat.

Prőhle Gergely: a határ védelme az európai szolidaritás része

A schengeni külső határ védelme az európai szolidaritás része, a határait 1989-ben megnyitó Magyarország pedig ugyanaz az ország, amely most az unió külső határát védi - jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az ARD német országos köztelevízió hétfő esti politikai vitaműsorában.   

Prőhle Gergely rámutatott, hogy szombati beszédében Angela Merkel német kancellár is a külső határok védelmének fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette: örömmel hallja, hogy már az uniós belügyminiszterek is az uniós külső határok erősebb védelméről tárgyalnak, és kiemelte: Magyarország mindig is ezt az álláspontot képviselte.   

A helyettes államtitkár az ARD Hart aber Fair című műsorában egyebek között kifejtette, hogy kvótákról nem érdemes beszélni a tagországok között elosztandó emberek pontos számának ismerete nélkül.   

Ralf Stegner, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökhelyettese bírálta a menekültkvótára vonatkozó magyar kormányzati nézeteket, és hangsúlyozta, hogy az európai értékközösségből a menekültválság terheinek szolidáris megosztása következik. Prőhle Gergely ezzel kapcsolatban kiemelte: az is az európai értékközösség része, hogy valamennyi tagállam szabadon meghatározhatja, ki léphet be a területére.   

A kvóták rendszere azért sem működőképes, mert az EU-ba belépő menedékkérők mindenekelőtt Németországba akarnak eljutni, és nem azért, mert ott nagyobb mértékben tiszteletben tartják az emberi méltóságot, mint másutt, hanem a jólét miatt - mondta a helyettes államtitkár.

Hasonlóan vélekedett Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a német szociális juttatások komoly vonzerőt jelentenek a menedékkérőknek. A konzervatív CSU politikusa jó és fontos döntésnek nevezte a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. Elmondta, hogy az intézkedésre szükség volt biztonsági okokból, és azért is, mert az utóbbi napokban kibontakozott fejlemények azt vetítették előre, hogy Törökország és a Közel-, illetve a Közép-Kelet valamennyi menekülttábora áttelepül Németországba, aminek következtében az ország integrációs képességét meghaladó, kezelhetetlen helyzet állna elő. Hangsúlyozta: Németország nem lehet "a világ összes menekültjének országa".   

Az pedig mélyreható változásokat idéz elő egy társadalom szerkezetében és értékrendjében, kultúrájában, ha a menekültek, bevándorlók száma meghaladja a születések számát - figyelmeztetett Markus Söder.   

Ralf Stegner egyebek mellett úgy vélekedett, hogy a menekültek beáramlása nagy esély a német társadalom gyors öregedése és az egyre növekvő munkaerőhiány révén jelentkező gondok orvoslására.   

Manfred Münkler politikatudós, a berlini Humboldt Egyetem kutatója viszont kiemelte, hogy a menekültek tömeges beáramlása feszültségekhez vezethet a társadalom alacsonyabb jövedelmű, gyengébb érdekérvényesítő képességű rétegeiben, a menekültek megjelenése révén tovább élesedhet a verseny a lakhatási és munkalehetőségekért.   

Margot Käßmann evangélikus lelkész, publicista egyebek között kifejtette: nem mindig ért egyet Ferenc pápával, de azt a kezdeményezését üdvözli, hogy minden templom fogadjon be egy menekült családot. Szerinte a menekülteket így nem nagy létszámú és a befogadó társadalomtól elszigetelt  csoportokban, hanem családonként, a befogadó társadalomba jobban beágyazva lehet elhelyezni, ami hozzásegíthet a sikeres beilleszkedéshez.