Masztodon és ősrinocérosz a rimaszombati múzeumban
A lelőhelyet 1812-ben fedezték fel, azóta több száz kilogramm csontot ástak ki onnan. A legutolsó feltáráskor mintegy 1800 új darab került a múzeumhoz.
„Ez a paleontológiai kollekció valóban európai különlegesség. Kevés múzeum büszkélkedhet ilyen jellegű és nagyságú őslénytani gyűjteménnyel” – nyilatkozta portálunknak O¾ga Bodorová, a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója.
A Csontos-árok egy vízmosásban alakult ki. Három millió évvel ezelőtt a környék állat- és növényvilága úgy nézhetett ki, mint az alábbi képen. Aztán egy vulkánkitörés, illetve az annak során felszabaduló mérges gázok miatt az ősállatok elpusztultak, a hamu pedig konzerválta a maradványaikat.
„A most kiállított tárgyak az ajnácskői Csontos-árok utolsó paleontológiai kutatásából származnak. 1996-tól 2000-ig folyt ez a kutatás. A kiállított leletek masztodon-, ősrinocérosz- és tapír-maradványok” – magyarázta Gálffy Mónika biológus, a múzeum munkatársa.
A kiállításra az intézmény a kulturális minisztériumtól 2800 euró támogatást kapott, ami az anyagszükségletet fedezte. Szinte minden, az életnagyságú ősrinocérosz másolat is helyben készült.
Nagy Erzsébet, a Gömör-Kishonti Múzeum képzőművésze elmondta, hogy az ősrinocérosz körülbelül másfél hónap alatt készült el. „Van egy fémváza, az az alap. Arra rákerült a polisztirol réteg, aztán volt modellezve, faragva és festve” – magyarázta.
A rimaszombati múzeum állandó kiállítása még az 1970-es évek végén készült. A paleontológiai rész már valódi 21. századi tárlat, amely az interaktivitás lehetőségét is kihasználja. Az interaktív panelen három nyelven lehet megtalálni minden információt a lelőhelyről.
A környéken egykor hiéna és panda is élt, valamint néhány rágcsálófajt a tudomány számára itt jegyeztek fel először. A Csontos-árok nemzetközi rétegtani típuslelőhely. Az árok területét 1994-ben védetté nyilvánították.
