Május 1. - Törökországban tömegoszlatás, Párizsban tiltakozássá vált az ünnep

Az isztambuli rendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a május 1-jei tüntetéseken - mondták el szemtanúk hétfőn.

A hatóságok több mint 200 tiltakozót állítottak elő Törökország legnépesebb városában. "Összesen 207 embert vettek őrizetbe" - írta közleményében Isztambul kormányzója, hozzátéve, hogy mintegy 40 Molotov-koktélt, 17 kézigránátot, 176 petárdát és falragaszokat koboztak el a tiltakozóktól. A munka nemzetközi ünnepén a múltban is rendszeresek voltak a megmozdulások Törökországban, amelyek többször végződtek erőteljes rendőri fellépéssel.

Párizsban tiltakozássá vált az ünnep

Párizsban hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak. Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán a centrista Emmanuel Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek.

A jobboldali szuverenista Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával.

Moszkva központjában 130 ezren vonultak fel

Moszkva központjában a szervezők szerint 130 ezren vonultak fel a szakszervezetek menetén. A munka napján - amely Oroszországban is munkaszüneti ünnep - a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek égisze alatt Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig kétmillióan demonstráltak. Az orosz fővárosban a parlamenti pártok majálisokat és nagygyűléseket rendeztek.

Novoszibirszkben a hivatalos felvonulásokon kívül tartottak egy a társadalmi és politikai élet visszásságait kifigurázó, az abszurd karnevál jegyeit viselő mintegy 3 ezres ifjúsági megmozdulást Monstráció címmel.

Havannában magányos tüntető zavarta meg a felvonulást

Havannában egy magányos tüntető zavarta meg a szokásos kormánypárti május 1-jei felvonulás kezdetét: az illető egy amerikai lobogót lengetve kirohant a tömegből, és a menet élén futott, amíg a rendőrség le nem gyűrte. A jelenetet Raúl Castro kubai tábornok-elnök is látta más katonai vezetők és külföldi méltóságok társaságában. Az államfőnek ez az utolsó május elsejei ünnepe a hivatalában, mert nyilvánosan megígérte, hogy jövő februárban lemond a tisztségéről.

Varsóban a kormány ellen tüntettek

A varsói felvonuláson a dolgozók összefogására szólítottak fel a szakszervezetek az országot irányító konzervatív kormány ellen. A menetet a lengyel általános szakszervezeti szövetség és a 2015-ben az összes parlamenti helyét elvesztő Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) szervezte. Az SLD részéről Sebastian Wierzbicki azt hangsúlyozta, hogy a baloldalnak nem csak a munkások jogait kell megvédenie, hanem oda kell figyelnie a polgári jogokra és az emberi méltóság tiszteletben tartására is.

Athénban a megszorítások miatt tiltakoztak

Athénban több ezren gyűltek össze a parlamentnél, hogy tiltakozzanak a példátlan megszorító intézkedések ellen, amelyekkel a csődtől akarják megmenteni az országot. A főváros központjában két menetet indítottak, miközben egy szállodában a kormány megbízottjai újabb tárgyalásokat kezdenek a hitelezők képviselőivel a pénzügyi szigor fenntartásáról. A megállapodás a mentőprogram folytatásáról már közel áll, vasárnapra várják a megkötését. Várhatóan benne lesz a nyugdíjak további csökkentése és új adóemelés.

Ezrek tüntettek amerikai nagyvárosokban Trump elnök ellen és mellette

Tüntettek Donald Trump amerikai elnök ellen és mellette, az Egyesült Államok egyes nagyvárosaiban hétfőn ezrek vonultak az utcára, a protestálás néhol elfajult és összecsapásokba torkollott.

New Yorkban mintegy kétszáz ember vonult az utcára az elnök ellen, Chicagóban ellepték a tüntetők a belvárost, a washingtoni Fehér Ház előtt protestálók pedig azt skandálták: "Donald Trumpnak mennie kell".   

Az oregoni Portlandban a rendőrségnek közbe kellett lépnie, mert a tüntetők füstbombákat hajigáltak, kirakatokat törtek be, gyújtogattak és megtámadták a rendőröket. Több tüntető benyomult a városháza épületébe. Legalább három embert letartóztattak, majd a rendőrség visszavonta a tüntetésre kiadott engedélyt.  

Az északnyugati Washington államban lévő Seattle-ben nemcsak Trump ellen, hanem mellette is tüntettek, de a Trump-pártiakat az egyik tüntető kővel dobálta meg. A rendőrök letartóztatták.   

Los Angelesben Trump hívei amerikai zászlókat lobogtattak és hazafias dalokat énekeltek, az elégedetlenkedők pedig az egyik parkban gyűltek össze és amerikai zászlók mellett "szeretetet és ne gyűlölködést" feliratú táblákat tartottak a magasba.   

Philadelphiában és Pittsburghben tanárok tüntettek, Phoenixben petíciót fogalmaztak az állam törvényhozóihoz, arra szólítva őket, hogy támogassák a bevándorlók családjait, Trump ellen tüntettek Las Vegasban és Providence városában is.