Madárinfluenza - Magyarország az Európai Bizottság válságtámogatását kéri

A szaktárca tájékoztatása szerint az Európai Unió szabályozása lehetőséget biztosít arra, hogy egészségügyi vagy járványügyi szempontból indokolt esetekben be lehessen avatkozni a belső piac működésébe és különleges, egyedi válságintézkedéseket hozhasson az Európai Bizottság. Ezért Magyarország tekintettel a jelentős mértékű ágazati nehézségekre kéri a mechanizmus alkalmazását az uniótól.   

A kérést Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Miniszteri Tanács ülésén terjesztette elő.   

A madárinfluenza miatt január közepéig mintegy 3 milliárd forint közvetlen kára keletkezett a gazdálkodóknak, közölte korábban Csorbai Attila, a Baromfi termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Hozzátette: a járvány még nem ért véget, ezért végleges számok a károkról nincsenek. A legnagyobb kárt a víziszárnyas-állományban okozta a betegség, de a kiesés miatt jelentős közvetett kára is keletkezett a termelőknek.   

Január második felében Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében is megjelent a madárinfluenza, ezzel Magyarországon a megbetegedés már összesen 7 megyét érint. A megbetegedéseknél a H5N8 vírustörzset azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

A madárinfluenza miatt állások vannak veszélyben

Ha nem kap állami segítséget, hamar felszámolás alá kerülhet a madárinfluenza miatt bajba jutott víziszárnyas-ágazat, mert amíg a tenyésztőket kártalanítják, a feldolgozók ilyesmire nem számíthatnak, ezért már a napokban elkezdődhetnek a kényszerű létszámleépítések - írta ágazati szakértőkre és a feldolgozókra hivatkozva a hétfői Magyar Nemzet.

A lap felidézte: a madárinfluenza miatt eddig 3,3 millió baromfit kellett leölni, ennek 74 százaléka volt kacsa, 11,5 százaléka pedig liba, csirkéből és pulykából jóval kevesebbet kellett levágni. Az állattartók jogszabály alapján részesülnek kártalanításban, ha állataikat meg kell semmisíteni, ők mintegy hárommilliárd forint segélyre számíthatnak.   

A lap emlékeztetett arra is, hogy a madárinfluenza által érintet vidékekről a krízis előtt kilenc magyarországi vágóhidat láttak el a tenyésztők a napi működéshez szükséges alapanyaggal, a vágásokat azonban már tavaly novembertől csökkenteni kellett, hiszen a kényszervágások miatt egy idő után alapanyaghiány lépett fel. Hat üzem le is állt a termeléssel, a dolgozóit állásidőre kezdte fizetni, és hasonlóra pedig még az idei év első félévében is számítani lehet, ennek a bérköltsége pedig az idei év első félévében 2,4-2,8 milliárd forintra rúg.   

Mindezek alapjáén sürgősen kompenzálni kell legalább a tavalyi állásidő költségeit, akár állami kezességvállalással is - mondták a lapnak ágazati szakértők, akik osztották a feldolgozók véleményét abban, hogy ha ez nem történik meg, nagy létszámú elbocsátásokra kell felkészülni, hiszen az érintett vállalkozásoknak bevételük sincs, amiből a személyi kiadásokat fedezhetnék. A lap megjegyezte: az ágazathoz kapcsolódó vállalkozásokat is beleszámítva háromezer ember sorsa a tét.

WHO: nem szabad figyelmen kívül hagyni a korai intő jeleket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn felszólította a világ országait, hogy szigorúan kísérjék figyelemmel a madárinfluenzás eseteket, és haladéktalanul jelentsék, ha ember is megfertőződik, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni a korai intő jeleket.

"Tavaly november óta csaknem 40 ország jelentette, hogy újra felütötte fejét az erősen fertőző madárinfluenza a szárnyasok és a vadmadarak között" - tette hozzá Margaret Chan főigazgató a WHO igazgatótanácsa előtt Genfben. "A WHO fokozott készültségben van a betegség gyors földrajzi terjedése, valamint az egyidejűleg fertőző vírustörzsek nagy száma miatt" - tette hozzá.

Kínában december óta ugrásszerűen nőtt az embereknél diagnosztizált H7N9-es madárinfluenzás megbetegedések száma, és a WHO két helyzetben nem tudta teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy a fertőzés emberről emberre terjedt át. Azonban ha így is történt, a jelenség egyelőre korlátozott maradt - tette hozzá Chan.

A H7N9-es törzset 2013-ban figyelték meg először Kínában, ahol azóta több mint ezer embernél regisztrálták a megbetegedést. A vírustörzsnél a halálozási arány 38,5 százalékos. A közelmúltban a madárinfluenza-vírus új törzsei jelentek meg, köztük a H5N6, amely komoly pusztítást végez Ázsiában, és amely négy különböző vírus génállományának keveredéséből jött létre. Kína mellett Chilében, Japánban, Tajvanon és Horvátországban is jeleztek madárinfluenzás eseteket az elmúlt időszakban.