Ma van az Alzheimer-kór világnapja
Ma tartják az Alzheimer-kór világnapját, mely a XXI. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája, a rák után a leginkább rettegett betegség.
Szeptember 21. az Alzheimer-kór világnapja, amelynek megrendezését 1994-ben kezdeményezte - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával - a Nemzetközi Alzheimer Társaság. Magyarország 2002-ben csatlakozott a világnapi rendezvényekhez. A betegség a XXI. század egyik legsúlyosabb egészségügyi és szociális problémája, ma a rák után az Alzheimer-kór a leginkább rettegett betegség.
A betegségben az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. A lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területén alakulnak ki. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.
A kórt a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot. A tünetek a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavaraként jelentkeznek, mint a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.
Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson, Annie Girardot és Puskás Ferenc is. A betegségnek nincs gyógyszere, de a gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan szer előállítására, amely lassíthatja rombolását. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg az Alzheimer-kór, becslések szerint a Földön mintegy 24-36 millióan, Európában 6-7 millióan szenvednek e kórban. Magyarországon 150-200 ezer beteg lehet, ám csak töredéküknél ismerik fel a betegséget, és még kevesebben, a hivatalos nyilvántartások szerint az érintettek három százaléka jut hozzá a megfelelő kezeléshez.
Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Az elbutuló idős emberek száma drámai módon megnőhet, 2050-re 110 milliónál is több Alzheimer-kórban és más demenciákban szenvedő beteg lehet világszerte. A Nemzetközi Alzheimer Társaság három éve globális Alzheimer Chartát indított útjára, felszólítva a kormányokat: kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak. E kór nemcsak a betegeket sújtja, gyökeresen megváltoztatja családjuk, hozzátartozóik életét is.
A betegségben az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. A lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területén alakulnak ki. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.
A kórt a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot. A tünetek a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavaraként jelentkeznek, mint a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.
Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson, Annie Girardot és Puskás Ferenc is. A betegségnek nincs gyógyszere, de a gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan szer előállítására, amely lassíthatja rombolását. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg az Alzheimer-kór, becslések szerint a Földön mintegy 24-36 millióan, Európában 6-7 millióan szenvednek e kórban. Magyarországon 150-200 ezer beteg lehet, ám csak töredéküknél ismerik fel a betegséget, és még kevesebben, a hivatalos nyilvántartások szerint az érintettek három százaléka jut hozzá a megfelelő kezeléshez.
Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Az elbutuló idős emberek száma drámai módon megnőhet, 2050-re 110 milliónál is több Alzheimer-kórban és más demenciákban szenvedő beteg lehet világszerte. A Nemzetközi Alzheimer Társaság három éve globális Alzheimer Chartát indított útjára, felszólítva a kormányokat: kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak. E kór nemcsak a betegeket sújtja, gyökeresen megváltoztatja családjuk, hozzátartozóik életét is.
Forrás
hirado.hu
