Ma kezdődik a G20 csoport csúcstalálkozója

Angela Merkel a kétnapos tanácskozás előtt tett nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy Németország soros elnökként ugyan kompromisszumra törekszik, de nem akarja elkendőzni a tagok közötti ellentéteket. Szavai jelzik, hogy a találkozó akár kudarcba is fulladhat, vagyis zárónyilatkozat elfogadása nélkül, vagy egy semmitmondó nyilatkozat kiadásával érhet véget.

A G20 csoport a 12. csúcstalálkozóját tartja a világ kapujának is nevezett észak-németországi kikötővárosban. Az első 11 találkozón sikerült az egyetértést demonstráló nyilatkozatot elfogadni, és a dokumentumban rendre szerepelt a szabadkereskedelem melletti elkötelezettség megerősítése. Azonban a világgazdaság szerkezete a 2008-ban elmélyült pénzügyi válság óta átalakul, a nemzetközi kereskedelem már kevésbé számít a növekedés első számú motorjának, és végül tavaly Donald Trump amerkai elnökké választásával felborult a konszenzus az ügyben.

Így a szabadkereskedelem lesz az egyik fő vitatéma Hamburgban. A soros német elnökség szerint a húszaknak az a feladata, hogy mindenki boldogulását szolgáló folyamattá formálják a globalizációt, és ehhez elengedhetetlen a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer.

Elengedhetetlen a globális éghajlatváltozás megfékezésért tett erőfeszítések folytatása is, ami ugyancsak vitatéma lesz, mivel Donald Trump döntése alapján az Egyesült Államok kilép a klímaváltozás elleni harcot összehangoló 2015-ös párizsi egyezményből.

Német sajtóértesülések szerint a tanácskozás előestéjén még nem volt kész a zárónyilatkozat tervezete, de az összes delegáció kompromisszumra törekszik.

A további témák közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a nemzetközi migráció, és ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy a húszak miként segíthetik Afrika fejlődését a migrációra, menekülésre késztető okok megszüntetése érdekében. Tárgyalnak majd a többi között arról is, hogy miként lehet hatékonyabban megelőzni a világméretű járványok kialakulását, és miként lehet méltányosabbá, igazságosabbá tenni az úgynevezett globális értékláncokat. Ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy a multinacionális vállalatok az érdekeiknek leginkább megfelelő módon telepítik szét különböző országokba a termékek előállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységeiket, ami a bírálatok szerint munkavállalók kizsákmányolásához, lefelé tartó bér- és adóversenyhez vezethet.

Az elővárosokkal együtt több mint ötmillió lakosú Hamburg a legnagyobb európai település, amely nem főváros. Szakértők szerint biztonsági szempontból nem ideális helyszín a G20 csoport vezetőinek találkozójára. Külön kihívás, hogy a megbeszélések helyszíne - a hamburgi nemzetközi vásár területe - mellett fekszik a Schanzenviertel nevű városrész, amely régóta a gyakran erőszakba torkolló tűntetésekről is ismert szélsőbaloldali szubkultúra egyik központja.

A hatóságok így Hamburg történetének legnagyobb szabású rendfenntartó műveletével igyekeznek gondoskodni az utolsó delegációk távozásáig nagyjából 36 órás rendezvény biztonságáról. Az ország valamennyi tartományából és külföldről mintegy húszezer rendőrt vezényeltek Hamburgba, köztük egy holland egységet, amely a kikötőben teljesít szolgálatot, valamint a Cobra és a Wega nevű osztrák terrorelhárító alakulat egy-egy csoportját.

A hatóságok munkáját segíti egyebek mellett háromezernél is több járőrautó és egyéb közlekedési eszköz, köztük a Survivor (Túlélő) nevű különleges rendőrségi jármű, amely vegyi vagy sugárzó anyaggal végrehajtott támadás ellen is védelmet nyújt utasainak.  

A műveleti irányító központ rendelkezésére áll a többi között 11 helikopter, hogy pontosan nyomon követhessék a biztonsági helyzet alakulását. Ígéretük szerint súlyos incidens veszélye esetén a város szinte minden sarkán őrködő rendőrök egy percen belül intézkednek.

A G20-csúcsra időzítve 29 nagy megmozdulást jelentettek be, és számos egyéb rendezvényt is tartanak a globalizáció jelenlegi formáját bíráló, környezetvédő, jogvédő és egyéb civil kezdeményezések és szervezetek.

A G20 csoport informális egyeztető fórum, 1999 óta működik, első csúcstalálkozóját 2008-ban tartotta, az akkor elmélyült pénzügyi világválság hatására. Közös állásfoglalásai irányadóak a nemzetközi közösség egészének.

A  világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka.

A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió. Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).