London szerint Brüsszel befolyásolni akarja a választásokat

May szerdán, a brit parlament hivatalos feloszlatása alkalmából látogatást tett II. Erzsébet királynőnél a Buckingham-palotában.

Az uralkodóval tartott félórás megbeszélésről visszatérve, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett nyilatkozatában a kormányfő kijelentette: az Európai Bizottság az eddiginél keményebb alapállásra helyezkedett a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről  kezdődő tárgyalásokkal kapcsolatban, európai politikusok és tisztségviselők pedig fenyegetéseket fogalmaznak meg Nagy-Britanniával címére.

Mindeközben “a kontinentális sajtó” félremagyarázza a brit kormány tárgyalási pozícióit. Theresa May szerint mindezt szándékosan úgy időzítették, hogy befolyásolja a június 8-ai brit parlamenti választásokat.

A brit kormányfő kijelentette: a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról – vagyis a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításáról – Brüsszelnek küldött március végi levelében is világosan kifejtette, hogy London távozni kíván ugyan az Európai Unióból, de ezt nem azért teszi, hogy ezzel ártson európai barátainak és szövetségeseinek.

Nagy-Britannia elmélyült, különleges viszonyrendszerre törekszik az EU-val a kilépés után is, és azt szeretné, hogy az unió sikeres legyen.

Nem érdekelt a kilépésben Brüsszel

Theresa May szerint azonban az elmúlt néhány nap fejleményei megmutatták, hogy bármit kívánjon is a brit kormány, vannak néhányan Brüsszelben, akik nem szeretnék, hogy a kilépési tárgyalások sikerrel járjanak, és azt sem, hogy Nagy-Britannia jólétben éljen.

“Ha megengedjük, hogy a brüsszeli bürokraták legázoljanak bennünket, akkor elvész az a lehetőség, hogy a jelenleginél igazságosabb társadalmat építsünk, amely mindenkinek valós esélyt kínál” – fogalmazott szerdai nyilatkozatában a brit miniszterelnök. May nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy pontosan milyen fejleményekre, illetve kikre gondolt.

Az elmúlt napokban azonban valóban nyilvánosságra kerültek olyan értesülések, amelyek szerint már a kilépési tárgyalások előkészítő egyeztetései sem zajlottak zökkenőmentesen. Theresa May a múlt héten a Downing Streeten fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, és a kormányfő szóvivője a munkavacsora után konstruktívnak nevezte a megbeszélést.

Veszélyben lehet a megegyezés

Brit és német sajtóértesülések szerint azonban a londoni tárgyaláson több sarkalatos kérdésben – mindenekelőtt a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további garantálásában – komoly nézeteltérések merültek fel.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap a hét végén brüsszeli forrásokra hivatkozva például azt írta: a megbeszélésen az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Brexit-folyamatot nem lehet sikerre vinni, és ha a brit kormányfő erre számít, akkor “egy másik galaxisban él”.

Theresa May a héten a BBC-nek nyilatkozva ezt “brüsszeli pletykának” nevezte, és kijelentette: nem emlékszik rá, hogy ilyesmi elhangzott volna a Junckerrel tartott londoni tárgyalásán.

Következmények lesznek

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója azonban szerdán Brüsszelben azt mondta: nehéz és összetett tárgyalásokra kell készülni, az idő pedig meglehetősen szűkös. Barnier szerint az EU megállapodásra kíván jutni a britekkel, de arra is fel van készülve, hogy ez nem fog sikerülni.

“Nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kilépésnek nem lesznek következményei” – fogalmazott a bizottság főtárgyalója. Ugyancsak szerdán a Financial Times azt írta, hogy  az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében.

A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalói felfelé módosították az unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről szóló eredeti kalkulációikat, úgy, hogy az összeg tartalmazza egyebek mellett a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra járó mezőgazdasági hozzájárulást.

A lap szerint Párizs és Varsó szorgalmazza, hogy a végszámlában legyen benne a Brexit utáni EU-költségvetési periódusra eső brit mezőgazdasági hozzájárulás, Berlin pedig ellenzi, hogy London visszatérítést kapjon az Európai Unió intézményi vagyonelemeiből rájutó részesedés alapján.